Természettudományi lexikon 1-7.

Előszó

A természettudományok rohamos fejlődése következtében az iskolában és öntevékenyen szerzett általános műveltség manapság gyorsan elavul, ezért egy emberöltő alatt ismételt felfrissítésre szorul. Másrészt a termelőmunka és az egyéb társadalmi tevékenység mind bonyolultabbá válik, mindinkább megköveteli különböző tudományágak legfontosabb eredményeinek legalább nagy vonalakban való ismeretét. Szocializmust építő társadalmunk tagjai akkor működhetnek eredményesen, ha nemcsak tevékenyen, hanem céltudatosan, tudományos világnézet alapján vesznek részt a társadalmi haladás előmozdításában. A korszerű, tudományos, marxista - leninista világnézet megalapozása is megkívánja a természettudományok régen ismert tényeinek, illetve összefüggéseinek, valamint újabb eredményeinek ismeretét és helyes értelmezését.
Lépést tartani a haladással különféleképpen lehet, de nagyon megkönnyíti ezt, ha mód van gyorsan tájékozódni azon fogalmakról, amelyekkel munkánk és tanulmányaink közben, olvasmányainkban, megbeszélések vagy rádió, illetve televízió révén találkozunk. Ezt hivatott megkönnyíteni a Természettudományi Lexikon, amelynek kiadása annál is inkább indokolt, mert az 1934-ben megjelent egykötetes kis Természettudományi Lexikon már elavult, s terjedelménél fogva sem elégítheti ki a mai igényeket. Ma már a művelt olvasó szélesebb és mélyebb információkat kíván egy korszerű lexikontól, nem is szólva a szakemberekről, akik a rokonszakmák területén kívánnak, - ha nem is részletekbe menően, de mégis szolidan - tájékozódni.
A Természettudományi Lexikon célja az olvasók széles köre számára elősegíteni általános műveltségük kiszélesítését és elmélyítését a természettudományok és a matematika fontosabb tényeinek, összefüggéseinek, ill. törvényeinek rövid ismertetése és értékelése, a jelentősebb tudományos elméletek, valamint nézetek vázolása által. Célja továbbá a Lexikonnak tájékoztatni a megfigyelési, illetve kísérleti módszerek és eszközök alapelveiről, a tudományos eredmények gyakorlati felhasználásáról, a gyártási technológiák alapjairól. A természet objektív valóságának ismertetése és tudományos értékelése révén elő kívánja mozdítani a dialektikus materialista világnézet kialakítását, illetve megszilárdítását, kiegészítvén az olvasók értesüléseit a tudomány újabb eredményeiről és elősegítvén tájékozódásukat ezek között. Különösen a pedagógusok és a népművelés egyéb dolgozói, a kutatók, a szélesebb látókörre törekvő mérnökök, agronómusok, orvosok, gyógyszerészek, közgazdasági és közigazgatási dolgozók munkáját hivatott a Lexikon előmozdítani.
A Lexikon egésze nagyjából a középiskolai végzettségnek megfelelő előismeretekre épít, - ennél sokkal többre szakterületükön kívül a szakembereknél sem lehet számítani. A nagyobb cikkek többségének első mondatai lehetőleg kis előképzettséget igénylő tájékoztatást adnak a tárgyról, a további részek szolgálnak részletesebb információkkal, amelyek megértése esetleg nagyobb elmélyedést kíván. A dolgok természetes szerint azonban vannak olyan fogalmak - különösen a matematika és az elméleti fizika területén -, amelyek egyszerű körülírása lehetetlen, amelyek megértése ezért számottevő előismereteket igényel. Ezek híján az ilyen cikkek csak akkor érthetők, ha az olvasó előzőleg - pl. a megfelelő alapfogalmakra vonatkozó lexikoncikkek alapján (amelyekre utalás történik) - megszerzi a szükséges előismereteket. Egyébként az egyszerűen ki nem fejthető, nehezen érthető fogalmakkal többnyire úgyis olyanok találkoznak munkájuk vagy olvasmányaik közben, akiknek megvan a szükséges előképzettségük.
A Lexikon hat kötete összesen mintegy 40 000 címszót tartalmaz a matematika, fizika, kémia, földtudományok és biológia területéről. A technikára a Lexikon nem terjed ki, de a tudományos eredmények gyakorlati felhasználását, valamint a fontosabb technológiai műveletek és eljárások tudományos alapelveit ismerteti. A cikkek nagyobb része lexikális jellegű, a címének megfelelő fogalom, illetve a hozzátartozó tények rövid ismertetésére szorítkozik. Az átfogó fogalmakat ismertető cikkek egy része enciklopedikus jellegű, vagyis áttekintően ismertet egy-egy tárgykört, az odatartozó jelenségek, illetve sajátságok kölcsönhatásait, összefüggéseit és törvényszerűségeit tárgyalja, valamint elméleteit vázolja. A biográfiai cikkek röviden csak a tudósoknak a tudomány fejlődéséhez való legfontosabb hozzájárulásaira utalnak. Elavult - de még használt - kifejezéseket és téves nézeteket is felölel a Lexikon, utalva azok korszerű helyettesítőire, illetve a napjainkban helyesnek ítélt tudományos nézetekre.
Számadatokként igyekeztünk a legmegbízhatóbbakat (a valóságot legjobban megközelítőket) feltüntetni. Számos adat azonban nem ismeretes elég pontosan, illetve megbízhatóan, ezért egyes esetekben szubjektivitásról nem mentes megítélés kérdése, hogy az egymástól némileg eltérő adatok közül melyiket tekintjük legmegbízhatóbbnak. Lehet tehát, hogy egyes adatokat (pl. ritka elemek előfordulása gyakoriságának sorrendjét) idővel módosítani kell.
Az ábrák nagy része vázlatos, többnyire csak a tárgyalt fogalom legfontosabb vonásainak megvilágítását segítik elő. Egyes ábrákon a szövegben nem szereplő részletek is vannak, ha ezek szemléletesen kiegészítik a szövegben mondottakat.
A Lexikon nem a specialistáknak saját szakterületükön való továbbképzését kívánja szolgálni (ehhez korlátozott terjedelme miatt nem eléggé mélyen szántó), hanem a természettudományos általános műveltség kibővítését és elmélyítését. De egyben hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a szakemberek segítik munkájukat. Mivel a különféle szakmák igényei változatosak, illetve komplexek, és a címszavak is szerepelnek a Lexikonban - a teljesség igénye nélkül -, amelyek a szorosabb értelemben vett általános műveltség körén kívül vannak.
A cikkeket a szakterületek specialistái írták. A szerkesztőség igyekezett a szöveget a szükséges mértékig egységesíteni, és a különböző szaktudományokra vonatkozó cikkeket összehangolni. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy ezt - főként tárgyi nehézségek miatt - nem sikerült teljesen megvalósítani. A fizikai mennyiségek jelölésének egységesítése nem látszott célszerűnek, mert begyökerezett (bár helytelen) szokás szerint különböző tudományágakban ugyanazt a mennyiséget különböző betűkkel jelölik. Ezek egyoldalú (nem egyezményes) egységesítése a Lexikonban megnehezítené az információk felhasználást a speciális szakirodalom tanulmányozásában.
A Lexikon előkészítésében nagy része volt az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztősége munkatársainak, akik nemcsak a szerkesztés technikai munkáját végezték, hanem tartalmilag is hozzájárultak a kiadvány rendezéséhez. Közreműködésükért, amellyel nagyban növelték a Lexikon használhatóságát, köszönet illeti őket.
A szerkesztők bíznak benne, hogy a Lexikon használó bírálatukkal, a hibák és hiányosságok feltárásával, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslataikkal közre fognak működni a következő kiadás megjavításában. Erre annál is nagyobb szükség van, mert tudomásunk szerint ez az első ilyen méretű korszerű természettudományi lexikon, ami nyilván menti számos hiányosságát és hibáját. Mindazonáltal remélhető, hogy a Természettudományi Lexikon már jelen alakjában is hozzá fog járulni a természettudományos műveltség terjesztése révén a kulturális forradalom továbbviteléhez és a szocializmus építésének meggyorsításához. Vissza