Természettudományi Közlöny 1940. (nem teljes évfolyam)/Pótfüzet a Természettudományi Közlönyhöz 1940. (nem teljes évfolyam)

Havonként egyszer megjelenő ismeretterjesztő folyóirat/72. kötet 1103-1111., 1113-1114. füzet, 1940. január-szeptember, november-december/Pótfüzet 72. kötet, 4. szám, 220. füzet

Szerkesztő

Budapest

'Dr. Gombocz Endre: Természettudományi Közlöny 1940. (nem teljes évfolyam)/Pótfüzet a Természettudományi Közlönyhöz 1940. (nem teljes évfolyam) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1940
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	460 oldal
Sorozatcím:	Természettudományi Közlöny
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Nyomatta a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapesten. Nem teljes évfolyam, hiányzik a 1112. füzet, (1940. október).

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. számból:
A naptár
Nap. hónap. év.
A naptár olyan régi, mint az emberi művelődés és a legrégibb csillagászati ismeretek. Mind az egyházi, mind a polgári naptár valójában a csillagászati legfeltűnőbb jelenségeken alapszik, a Nap és a Hold évezredek óta szabályosan ismétlődő járásán. Semmiféle művelt nép nem vonhatta ki magát az említett csillagászati jelenségek hatása alól és a naptárak története együtt halad a művelődés történetével és a tudomány fejlődésével.
A nap és az év tartama.
A polgári életet szabályozó nap tartamát az az időköz szabja meg, mely a Napnak két felső (déli), vagy alsó (éjféli) meridiánátmenete között telik el. Ez az ú. n. nap-nap. Időmérésre ez azért nem alkalmas, mert tartama egyenlőtlen. Az egyenlőtlenség abból keletkezik, hogy a Nap látszó mozgása az állócsillagok között nem egyenletes, hanem mint a Föld mozgásának tükörképe, Kepler törvényei szerint egyenlőtlen sebességgel megy végbe. Azonkívül a Föld egyenlítői síkja 23° 27'-nyi szöggel hajlik a Föld-pálya (v. Nap-pálya) síkjához, s ezért a Napnak két meridiánátmenete közti idő még akkor sem volna mindig egyenlő, ha a Nap látszó mozgása pályájában egyenletesen menne végbe. A nap-nap tartama december 22-én 30 mp-cel hosszabb, szeptember 16-án 21 mp-cel rövidebb, mint az átlagos, ú. n. közép nap-nap. A továbbiakban mindig ezt a közép nap-napot vagy középidőt használjuk.
A Nap középpontja évenként kétszer megy át az egyenlítőn : március 21-én, mikor a déli félgömbről az északira lép át és szeptember 23-án, mikor az északi félgömbről a délire kerül vissza. A márciusi átmenetkor azt mondjuk, hogy a Nap a tavaszpontban van. Jele : V (Ez az elnevezés az északi félgömbre érvényes, mert a délin akkor kezdődik az ősz.) Két tavaszpont közti idő az ú. n. tropikus év, mely az évszakokat és ezzel az emberi életet szabályozza. .A tropikus év tartama sem egyenlő, mert a Föld mozgását a többi, vele együtt a Nap körül keringő bolygó a Newton-féle gravitációs hatás következtében befolyásolja, perturbációkat hoz létre.
Vissza