1.067.339

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természettudományi Közlöny 1937. (nem teljes évfolyam)

Hatvankilencedik kötet, 1067-1071; 1073-1078. füzet, 1-5; 7-12. szám/Havonként egyszer megjelenő ismeretterjesztő folyóirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Kir. Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 652 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Közlöny
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: A folyóiratok vászon bekötési táblában vannak elhelyezve, bekötetlenül. Színes és fekete-fehér táblákkal, számos szövegközti fotóval, rajzokkal, ábrákkal illusztrálva. Nyomatta a Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, Budapesten. A kötet végén névjegyzék és tárgymutató található. Nem teljes évfolyam. Hiányzik: 6. szám (1072. füzet)
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A művészi tájkép fejlődése.
Valamikor régen egy jónevű piktorunk, aki különös szeretettel festette a vaskohókat, benyitott Kaulbach műtermébe. A ház gazdája kellő tisztelettel, de cinikus... Tovább

Előszó

A művészi tájkép fejlődése.
Valamikor régen egy jónevű piktorunk, aki különös szeretettel festette a vaskohókat, benyitott Kaulbach műtermébe. A ház gazdája kellő tisztelettel, de cinikus szavakkal fogadta a vendéget: Ön tájképész, vagy valami jobbfajta festő? A fiatal művész, akit nem értek váratlanul a szavak, elővette vázlatkönyvét. Megmutatta, hogy a vérbeli művész sohasem egyoldalú, hanem a festészet összes berkeiben járatos és jó tájképész is.
Talán kevesen gondolnak arra, hogy Kaulbach szavai mögött egy világnézet rejlik. Régen az embert a világmindenség központjába állították, szembehelyezték a természettel, a többi élőlényekkel és azt tanították, hogy a művészre is csak egy nagy feladat vár : az emberi alak, szépség kutatása és megismerése. Ez a világnézet a renaissanceban érte el hatalmának tetőpontját, amikor ugyanis a tájképészet jóformán egészen visszaszorult. Talán nem is mondtuk ezt helyesen, hiszen a renaissance előtti időkben egyáltalában nem lehetett igazi tájképfestésről szó. A renaissance emberei előtt a megújhodás korával egy új világ tárult fel, de ők vesztettek is azáltal, hogy a tájképen keresztül nem ismerhették meg az emberi lélek és a természet nagy perspektíváit. Ezt a régiekről is elmondhatjuk. A nagy görög népnek sem volt érzéke a tájkép iránt, a rómainak talán még kevésbbé. Mese az, hogy Hadrianus a kilátásért megmászta volna az Etnát. Az Olympusról is csak annyit tudtak, hogy ott rablóbandák tanyáznak. Akkoriban még senkinek sem jutott eszébe, hogy oda vagy az Alpesekre feljusson. Sőt később, 1750-ig sem. De még ez a dátum sem jelenti azt, hogy valaki elmerült volna az Alpesek szépségében s azt ecsettel megörökítette volna. A tájkép megszületéséhez sokféle élménynek összhatása volt szükséges. Bizonyos az is, hogy az első tájképek nem a szép kedvéért születtek meg. Az ember feltalálta magát a természetben. Talán játékból, talán szellemi erőfeleslegének hatására arra törekedett, hogy utánozza a természetet s egyensúlyhelyzetet teremtsen a körülötte lévő mindenséggel. A tájkép tehát, legalább is a maga ősi formájában nem esztétikai kielégülés eredménye, a mai kor emberére pedig, aki bizonyára egészen más szemmel nézi a régiek vedutáit, mint azok másolói, egyáltalában nem esztétikai élmény. A XVI. századból levegőtlen tájak, barna, olajos tengerek, letört fatörzsekkel és összekuszált bokrokkal megrakott és alakokkal túlzsúfolt, „aszfaltba" fulladt képek maradtak ránk. Festőik a természet egyszerű utánzására törekedtek és nem voltak nagyobb művészek, mint azok a kőkori őseik, akik az első díszítőművészetükben a növénylevelek alakját, a fák elágazásait utánozták. A hűségre, természetességre törekedtek, a közhelyek megfestésére, nem pedig arra, hogy a természetet fenséges pillanataiban örökítsék meg. Vissza

Tartalom

1. szám:
Pongrácz S.: A művészi tájkép fejlődése. - Wodetzky J.: A Gergelynaptár bevezetésének 350 éves évfordulója hazánkban. - Bialoskórski Ö. : Néhány szó
a selejtező eugénikáról. Tóth L.: Sport és fizika. - Tolmár Gy. : A Múzeum-körúti
pontos óra. - Bogdánfy Ö.: II. Szilveszter pápa horológiuma. - Tasnády-Kubaoska
A.: Természettudományi tévhitek és balítéletek. - Apró közlemények. - Az időjárás. -
A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

2. szám:
Grósz E.: Látás és vakság. - Schaffer K.: Megjegyzések a selejtező
eugénikához. - Vermes M.: A cellofán. - Szathmáry L.: Indigó honosítási kísérletek
hazánkban, a XVIII-ik század végén. - Varga L.: A pézsmapocok továbbterjedése a
Dunántúl közepén és déli felében. - Tóth L.: Különös alakú púpos-kabócák. - Apró
közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

3. szám:
Beebe W.: Első körutazás a mélytenger birodalmában. - Schaffer K.:
Az emberi agyvelő emberi vonásai. - Földvári A.: A Sierra de Guadarrama. - Deseő
D.: Az élettani és orvostudományi Nobel-díj nyertesei. - Steiner L.: A rádióhullámok terjedési sebessége, - Apró közieményék. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

4. szám:
Varga J.: Benzingyártyás szénből. - Móra K.: Tass Antal. - Kol E.:
Élet az örök havon és jégen. - Soós L.: Az örök hidra. - Erdey-Grúz T.: Debye Péter,
az 1936. évi kémiai Nobel-díj nyertese. - Forró M.: Hess F. Viktor, a kozmikus sugárzás
felfedezője. - Koch S.: Vaskalap, vasvirág. - Apró közlemények. - Az időjárás. -
A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

5. szám:
Zimmermann Á.: Lenhossék Mihály. - Vitális I. : A lipsei és a bükkszéki
földgáz és földiolaj. - Melkuhn I.: Az államvasutak új ,,áramvonalas" mozdonya. -
Kieselbach Gy.: A sárkányfa hazájában. - Székessy V.: A közismert és mégis ismeretlen cserebogár. - ifj. Györffy I.: Mérges fák. - Bialoskőrski : A selejtező
eugénikáról. - Apró közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Társulati ügyek. -
Levélszekrény.

7. szám:
Ferdinandy G.: A cellulóze ós a papirosdrágulás. - Szabó G.: A villámkutatás főbb eredményei. - Hankó B.: A magyar juh. - Réthly A.: Elemi csapások
és biztosítás. - Szilády Z.: A pomáz-csobánkai pusztító felhőszakadás. - Apró közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

8. szám:
Deseő D.: Az emberi élet szakai. - Fekete Z.: A mai kultúra hatása a
a női szervezetre. - Szabó G.: A villámkutatás főbb eredményei. - Éhik Gy.: Magyar
sakál. - Lukács K.: Amerikai halak a Balatonban. -- Kooh S.: Egy magyar ásványnévtár. - Halleb L.: A lódarázs fészeképítő művészete. - Rapaics R,: Magyar gyümölcsfajták első leirója. - Kolosváry G.: A pókok pólyaszövedékeiről. - Gelei J.: Népeledel-e a sündisznó ? - Apró közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Levélszekrény.

9. szám:
Nesbitt L. M.: Bajonna halála. - Moesz G.: Móra Ferenc virágai és fái. -
Szilády Z.: Bugonia. - Kulin Gy: Az 1937. f Finsler-üstökös. - Forró M.: A kozmikus sugárzás mint új részecskék nyomravezetője. -- Apró közlemények. - Az időjárás. -
A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

10. szám:
vitéz Raffay B.: A műszaki gázvédelem. -- Osztróvszkyné Németh Á.:
Természettudomány és modern borkezelés. - Nauwelaerts L.: Oroszország és a petróleum. - Aczél M.: Háború a burgonyabogárral. - Császár E.: Anyagvizsgálat rádium
sugarakkal. - Réthly E.: A városok feletti füst-ködpalást következményeiről. -
Wodetzky J.: Két új szuper-nóva csillag. - Apró közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Levélszekrény.

11. szám:
Deseő D.: Az élettani és orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje 1937-ben.-
br. Brandenstein B.: Természettudomány és világnézet. - Rapaics R.: A tokaji bor és a
furmint-szőlő. -- Csík L.: A bormuslica (Drosophila) és az örökléstani kutatás. - Kékessy I.:
Természetrajzi kirándulás a kínai irásjelek birodalmába. - Gróh Gy.: Rutherford. -
Apró közlemények. - Az időjárás. A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.

12. szám:
Szent-Györgyi A.: A biológiai égések mechanizmusa, - Krompecher L.:
A légoltalmi óvóhelyek fejlődése külföldön. - Soó R.: Lesz-e új jégkorszak ? - Gaál I.:
A százesztendős Gyilkos-tó. - Kulin Gy. i Egy rendkívüli égitest. -- Császár E.: A fizikai Nobel-díj nyertesei 1937-ben. - Csűrös Z.: Az 1937-es kémiai Nobel-díj nyertesei. -
Homonnay N.: A tihanyi szürkegémtplep. - Sárkány S.: Az új középiskolai tanterv és
a természettudományok. - Apró közlemények. - Az időjárás. - A csillagos ég. - Társulati ügyek. - Levélszekrény.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem