Természettudományi Közlöny 1919. (nem teljes évfolyam)

Havonként kétszer megjelenő folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére - Ötvenegyedik kötet, 1-4., 10., 12-13. szám, 713-716.,722.,724-725. füzet

Szerző

Budapest

'Kiss Gyula: Természettudományi Közlöny 1919. (nem teljes évfolyam) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1919
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	364 oldal
Sorozatcím:	Természettudományi Közlöny
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Nyomtatta a Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. Nem teljes évfolyam, hiányzik a 717-721., 723., 726-730. számú füzet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A növények hajtatása.

Általános tapasztalat, hogy éghajlatunk alatt növényeink az év bizonyos időszakában nyugalomban vannak, hogy ne mondjam, pihennek. Növényeink legtöbbjének élete folyásában a növekedés és a nyugalom folytonos váltakozását állapíthatjuk meg. Sok esetben azonban a növekedés folytonos vagy legalább nincs benne feltűnő váltakozás. A mérsékelt övben a sokszor egymástól jelentékenyen eltérő hőmérsékletű évszakok váltakozása szabályszerűen megy végbe, úgy hogy a hideg és meleg évszaknak ez a váltakozása az idők hosszú során a növények életfolyamatára is oly nagy mértékben volt hatással, hogy abban is ilyen időszakosság alakult ki. Ennek igazolásául nem kell sokáig példát keresnünk, hiszen lombos fáink viselkedése a növekedésbeli időszakosságnak feltűnő példája. Az őszszel lombját vesztett fa télen át nyugalomban van. Hasonlót tapasztalunk hagymás, gumós, gyöktörzses növényeinken is. A tulipán, a sáfrán, a hóvirág már a meleg tavaszi napok vagy a nyár elejének beköszöntével elvesztik levelüket és nyugalomban töltik a nyarat, őszt, telet, hogy azután kora tavaszszal ismét gyönyörködtessenek virágzásukkal. A burgonya gumója is csík tavasz közeledtével indúl sarjadzásnak. A gyöngyvirág szintén tavaszszal és nyár elején folytatja levélbeli munkáját és virágzását. A rövid életű egynyári növények magvai éppen ügy, mint a többi növények magvai is, hosszabb rövidebb ideig tartó nyugalmat kivánnak meg.
A növények nyugalmi időszaka beköszönt minden külső kényszer nélkül is, lombos fáink például megszüntetik növekedésüket, lehullatják leveleiket már akkor, a midőn az őket környező viszonyok, az úgy mondott külső okok legkevésbbé sem akadályozzák meg életfolyamatuknak rendes folyását. A nyugalomnak ezt a módját nevezik önkéntesnek (autogén). Ezzel szemben megkülönböztetik az önkéntelen nyugalmat, vagyis azt a nyugalmat, a melyet Johannsen a növényre rákényszerített tétlenségnek nevez. A kettő között lényeges különbség van. Nevezetesen a nyugalomban levő növények vagy azok részei a legkedvezőbb életföltételekkel sem bírhatók rá bizonyos időben a továbbfejlődésre s csak ha a nyugalmi időszakuk letelt, áll be növekedésük. Már ebből az ellenállásból is látható, hogy a nyugalom alatt a növény életfolyamatai nem szűntek meg vagy legalább is egészen nem szűntek meg, ezért ezt a nyugalmat, a melyet önkéntesnek neveztek el, nem szabad összetéveszteni azzal a tétlenséggel, a melyre nagy hideg vagy nagy mértékű kiszáradás kényszeríti a növényt a nélkül, hogy halálát okozná. Ez alatt a tétlenség alatt, vagy mint sokan mondják, merevségi állapot idején a növény életfolyamatai teljesen szünetelnek az életfolyamatok. Sok fás növény, pl. mogyoró, fűz. Forsythia nyugalmi időszaka meglehetősen hamar, deczember közepén véget ér, de a szabadban mégsem indul meg a rügyek fakadása, mert a hideg olyan mértékű, hogy a növekedésnek gátat vet. Ezek tehát a nyugalom után tétlenségre kényszerültek. A nyugalmukat kitöltött magvak sem csiráznak, mert a szárazság miatt tétlenek. Vissza

Tartalom

1919. januárius 1-januárius 15. (LI. kötet, 1-2. szám, 713-714. füzet)
Mágocsy-Dietz Sándor: A növények hajtatása. 8 képpel 1
Möller Károly: Többszörös telegráf- és telefon-rendszerek. 10 rajzzal 14
Dalma Rezső: Amerikai hajófelvonó. 4 képpel 21
Lovassy Sándor: A magyar pásztorkutyák. 4 képpel 26
Gárdonyi Albert: A salgótarjáni széntelepek fölfedezése 150 évvel ezelőtt 32
Rothschnek Jenő: Az eczet hamisítása és pótléka 34
Szalay-Ujfalussy László: A szén és a vizierő 36
Aujeszky Aladár: A sertések Járványos betegségei ellen használatos védő és gyógyító oltások értéke 45
Schilberszky Károly: A létért való küzdelem a növényországban 45
Gombocz Endre: A növények nehézségerőt felfogó szerve 46
Gombocz Endre: A növények sejtosztódásának időszakossága 47
A zöldbab tápláló értéke 47
A luczerna levelének felhasználása emberi táplálékul 48
A húskivonatok és leveskoczkák hangyasavtartalma 48
A kenyérsütés alkalmával végbemenő átalakulásokról 40
Mende Jenő: Drótnélküli telegráfia 40
Mende Jenő: Elektrosztatikus telefon 40
Új módszer az x-sugarak keménységének és erősségének mérésére 50
Welwart Benő: Gáztüzelés lokomotivon önfermelt gázokkal 50
N. Konek Frigyes: A különböző czukrok előfordulása Amerikában 51
Wodetzky József: Mars-megfigyelések 51
Wodetzky József: A Hold fotometriájáról 52
Wodetzky József: A Vénus tengelykörüli forgása 52
Zimmermann Ágoston: A borsócsont 52
A csillagos ég és jelenségei
Kövesligethy Radó: A bolygók állása és a csillagos ég Jelenségei 1019. februárius
havában 54
A Nap delelése Budapesten, közép- és zónaidőben kifejezve 54
Társulati ügyek.
Választmányi ülés 1919. januárius 15.-én 54
Levélszekrény
Tudósítások:
Róna Zsigmond: Magyarország időjárása 1918. november havában 57
Kérdések:
1-11. sz. 59
Feleletek:
A sertések Járványos betegségei ellen használatos védő- és gyógyító oltások értéke 59
A borsó csont 59
Radisics Elemér: A magyar dohány „nemesítése" 60
Lendl Adolf: A strychnlnnel mérgezett róka gereznájának szőrhullása 60

1919. februárius 1-februárius 15. (LI. kötet, 3-4. szám, 715-716. füzet)
Szontágh Tamás: Magyarország mesterséges vízellátása 658
Hegyfoky Kabos: A levegő hőmérsékletének hatása a madarak visszatérésére és a növények virágzására 77
Istvánffi Gyula: A német chemiai ipar a háború után 90
Augusztin Béla: Az orvosi- és a chemiai ipari növények termelésének szerepe jövö gazdálkodásunkban 93
Szilády Zoltán: A legyek és a szúnyogok jelentősége az ókorban 91
Varga Lajos: A „halálóra". 3 rajzzal 102
Gorka Sándor: A tengeri tank. 1 képpel 106
Krecsmarik Endre: Mozgó árnyképek. 2 rajzzal 107
Gombocz Endre: Meddig élnek a fenyők levelei? 108
Gombocz Endre: A fluor a növényekben 108
Sipőcz Lajos: Pótdugók 109
Kötse István: Természeti tárgyak és természettudományi fogalmak köréből vett magyar családnevek 110
Istvánffi Gyula: A vasúti kocsik élettartama 113
Mende Jenő: Monaczittelep Ceylonban 113
A csillagos ég és jelenségei.
Kövesligethy Radó: A bolygók állása és a csillagos ég Jelenségei 1919. márczius
havában 114
Társulati Ügyek.
Választmányi Ülés 1919. februárius 19.-én 114
A Magyar Természettudományi Társulat zárószámadása és vagyonmérlege az 1918.
évről 120
Levélszekrény
Tudósítások:
Róna Zsigmond: Magyarország időjárása 1918. deczember havában 125
Kérdések:
12. sz. 126
Feleletek:
Irta Andriska: Czlnkkel bevont bádogedényben tartható-e zsír? 126
Meteorológiai följegyzések.
A m. országos meteorológiai Intézet följegyzései Budapesten 1919. januárius
havában 127-128
Boríték.
Társulati mondanivalók.

1919. május 15. (LI. kötet, 10. szám, 722. füzet)
Schenk Jakab: Az őstermészet kincseinek védelme magyar földön. 7 képpel 241
A természettudományok egyetemi reformjának alapelveiről 252
Hankó Béla: A nemi ébredés mirigyének hatása a szervezetre 258
Moesz Gusztáv: Kommunizmus a növények országában 262
Lenhossék Mihály: A neandervölgyi ember fogairól. 2 képpel 265
Soddy Frederick: A chemiai elemek összetett voltáról 267
Konek Frigyes: A Growitt-kenyérről 268
Kertész Kálmán: A chloroptiyll előfordulása az állati szervezetben 269
Irodalom 269
Kollarits: Jellem és idegesség
Barucz - Gárdonyi: A jakobinusok emlékezete
Réthly Antal: Magyarország időjárása 1919. februárius havában 270
Boríték. A m. országos meteorologiai intézet följegyzései Budapesten I9I9 márczius havában.

1919. junius 15. (LI. kötet, 12. szám, 724. füzet)
Zimmermann Ágoston: A lovasszobrok lovai anatómiai és hippológiai nézőpontból 305
Sümegi László: A szén 317
A narkózis elmélete 322
Réthly Antal: Adatok a Tátra és Budapest levegőjének portartalmához 324
Csitáry Béláné: A tojásvizsgálat új módja. (3 képpel.) 328
E. Németh Ágnes: Alkoholtól mentes italok 331
Soós Lajos: Új cziczkányfaj Afrikából 333
A madárfajok száma 334
Welwart Benő: Mesterséges szén előállítása 334
A Saar-medencze kőszéntermelése 334
Bodó György: A fagyasztott hús ízletes elkészítése 335
Réthly Antal: Magyarország időjárása 1919. április havában 335
Boríték. A m. országos meteorológiai intézet feljegyzései 1919. május havában. - Társulati közlemények.

1919. julius 1. (LI. kötet, 13. szám, 725. füzet)
Kormos Tivadar: A só hazájából. (11 képpel.) 337
Szüts Andor: Verworn monisztikus filozofiája 350
Egy jávaszigeti vulkán kitörése 357
Pell Mária: A vitaminek szerepe az állati szervezetben 358
Kiss Gyula: Nagyvárosok levegője 360
Gyors váltakozását elektromos tér betegszobában 365
Róna Zsigmond: Hegyfoky Kabos 366
A harmadkor ősembere 368
Fertőző betegségek terjedése halak útján 363
A medvék óriása 368
Boríték. Társulati közlemények.

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem