1.072.879

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természettudományi Közlöny 1917. január-december

Havonként kétszer megjelenő folyóirat közérdekű ismeretek terjesztésére - XLIX. kötet 665-688. füzet

Szerző
Budapest
Kiadó: Kir. Magy. Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 852 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Közlöny
Kötetszám: 49
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Teljes évfolyam. Fekete-fehér szövegképekkel illusztrálva. A Közlöny megjelenik minden hó 1-jén és 15-ikén. A könyv pótfüzeteket nem tartalmaz. Nyomatta a Pesti Lloyd-társulat könyvsajtója.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Zsírfogyasztásunk a háború előtt.

A mai zsír- és olajinség szinte természetesen annak a kutatására vezet, hogy mekkora volt ételzsírszükségletünk a háború előtt, miféle forrásokból... Tovább

Előszó

Részlet:
Zsírfogyasztásunk a háború előtt.

A mai zsír- és olajinség szinte természetesen annak a kutatására vezet, hogy mekkora volt ételzsírszükségletünk a háború előtt, miféle forrásokból fedeztük ezt a szükségletet és hogy zsír- és olajforrásaink a háború következtében milyen mértékben apadtak meg. Midőn ennek kutatását feladatomul tűztem, előre láttam, hogy pontos statisztikai adatok híján nagy körültekintéssel kell eljárnom és hogy legjobb esetben is csak hozzávetőleges értékeket állapíthatok meg. Igyekeztem lehetőleg az illetékes szakemberek bevonásával számításaimat megbízható alapokra építeni, mégis hangsúlyoznom kell, hogy az alább közlendő adatokat korántsem tartom véglegeseknek és megingathatatlanoknak. Úgy hiszem azonban, hogy még akkor is szolgálatot teszek e közérdekű ügynek, ha esetleg tévedésen alapuló megállapításaim a szakértők illetékes birálatát fogják kihívni, mert ezzel az ügy tisztázódik.
Annyi kétségtelenül megállapítható, hogy mindennapi zsírfogyasztásunkban a disznózsíré a főszerep. A fogyasztott disznózsír megállapításánál mindjárt arra a nehézségre bukkantam, hogy minő kulcs alapján állapítsam meg az ország évi disznózsírtermelését. A rendelkezésre álló statisztikai adatok csak a közvágóhidakon levágásra került állatok számáról és élősúlyáról tájékoztatnak. Nálunk azonban különösen a földmíves néposztály maga is tekintélyes mennyiségű sertést szúr le s az így kapott zsírt és szalonnát nem szabad a számításból kihagyni. Kovácsy Béla „Többtermelés a mezőgazdaságban" cz. munkájában (184. lap) a Magyar-birodalomban, a háború előtti utolsó években, évente levágott összes sertések számát 3536000 db. sertésre becsüli. Illetékes szakemberek véleménye alapján az összes levágott sertések átlagos élősúlyát mintegy 120 kg-ra becsülhetjük. Ebből 22% a vágási veszteség, marad tehát 93,6 kg, melynek 2/3-a háj és szalonna, -1/3-a hús. A kétharmad tiszta súly 62,4 kg, melyből 15°/° olvasztási veszteséget számítva, kereken 53 kg zsírt kapunk. Ezt véve alapul, a Magyar-birodalom évi disznózsírtermelése 18740 vaggon. A magyar külkereskedelmi statisztika értelmében 1910-1913 évek átlagában háj-, szalonna- és zsirkiviteli többletünk 1 584 vaggon volt. Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem