Természettan elemei

Előszó

A természettan ismerete föltételezi a természet helyes fogalmát. Természet név vagy valamelly tárgynak minden lényeges tulajdonit, vagy az érzékeinkre ható tárgyaknak egyetemét jelenti. Ez utolsó értelemben vett természetről szerzett ismereteknek rendszeres foglalatja teszi a tág értelemben vett természettant. Minthogy pedig külső, és belső érzékeink vannak, az ezekre ható tárgyak különségeire vonatkozólag a tág értelemben vett természettan két önállású tudományra oszlik, nevezet szerint: lélektanra, melly a belső érzékek tárgyaival foglalkozik; és szoros értelemben vett természettanra, melly a külső érzékeinkre ható tárgyakról szól. Ezen tárgyakban hatási tehetséggel ellátott lény anyagnak, a bizonyos határok közti anyag pedig testnek neveztetik. Minden test, a mennyire külérzékeinkre hat, jelenet, tünet vagy tüneménynek tekintetik; tehát a testek minden észrevehető tulajdonaikkal, mint ugyanannyi tüneményekkel a szoros értelemben vett természettan tárgyai. Minthogy a testek tulajdoni vagy állandók vagy változékonyak, a szoros értelemben vett természettan két ágra fejlődik; azon ága, melly a testek állandó tulajdonait adja elő, természetrajznak, melly pedig a testeknek változékony tüneményeit tárgyalja és ezeknek fejtegetésével foglalkozik, szorosb értelemben vett természettannak neveztetik. Továbbá a természetrajz alatt, mivel a tárgyaul szolgáló testek vagy életművesek, - mellyek ismét lelkesekre és lelketlenekre osztatnak - vagy életműtlenek, a következendő három fő osztályrész foglaltatik: állattan, növénytan, ásványtan. Vissza