Természettan

Előszó

TERMÉSZETTAN.
1. A természettan tanításának célja és nevelő értékei:
a) A tantervi cél. A természeti jelenségekre vonatkozó legfőbb fogalmak és törvények megismerése, tájékozottság a legfontosabb gyakorlati alkalmazásokban. Ez a célkitűzés utal arra, hogy az általános iskolában a fizika tanításának csupán a legfontosabb jelenségek megfigyelésére és fogalmak kialakítására kell szorítkoznia. Azt az anyagot tárgyalja csak, amelynek ismerete ma már minden ember számára nélkülözhetetlen. A fizikai ismeretek közlése azonban nem öncél A természeti jelenségek megismerése után látnia kell a tanulónak azt, hogy miként alkalmazza az ember a megismert jelenségeket, törvényszerűségeket a gyakorlati életben, mint teszi képessé a fizikai tudás az embert életkönnyítő és világformáló alkotásokra. Ebben a korban a gyermeket a természettannak éppen ez a része ragadja meg, ez ad táplálékot képzeletének, indítást alkotás vágyának, de meggyőzi arról is, hogy a technikai alkotásokat a kutató munkának, a tudásnak kell megelőznie. A természettani órák ennek a tudásszerzésnek útjaira, módjaira is rávezetik a tanulót és úgy formálják gondolkodásmódját, hogy el tudjon igazodni a természet jelenségei között és azokat meg is tudja magyarázni.
b) Nevelő értékei. A helyesen tanított fizika szellemformáló -hatásai alig felbecsülhetők. Nincsen tanóra, amikor valamit elfogulatlanul megfigyelnie ne kellene a tanulónak. Ilyenkor figyelmét a jelenségre, a dolog lényegére irányítja, elvonatkozik a lényegtelentől, a mellékestől. A megfigyelés, a mérés közben észreveszi, hogy mennyi hibát követ el, mennyire téved füle, szeme, ezért kritikával kell fogadnia mindazt, amiről érzékszerveivel tudomást szerez. Ezek a tapasztalati érzékszervei helyes használatára nevelik és fejlesztik azt a képességét, hogy az élet történéseinek forgatagában is kritikával szemlélje az eseményeket és meg tudja különböztetni a lényegest a mellékestől... Vissza