| Előszó | 3 |
| Csillagászati földrajzi ismeretek | 3 |
| A Világegyetem általános jellemzése | 5 |
| A geo- és a helicentrikus világszemlélet | 5 |
| A Föld helye a Világegyetemben | 5 |
| A Világegyetem anyagi felépítése | 6 |
| A Világegyetem általános tulajdonságai | 6 |
| A Világegyetem fejlődéstörténete | 7 |
| A Tejútrendszer | 8 |
| A Tejútrendszer szerkezete | 9 |
| A csillagok | 10 |
| A csillagok tulajdonságai, anyagi felépítésük | 10 |
| A változócsillagok | 11 |
| A csillagok mozgása | 12 |
| Csillaghalmazok | 13 |
| A csillagközi anyag | 13 |
| Extragalaxisok, galaxishalmazok | 14 |
| A Naprendszer | 14 |
| A NAp | 14 |
| A Nap általános tulajdonságai, anyagi összetétele | 14 |
| A Nap szerkezete | 15 |
| A naptevékenység | 16 |
| A Nap energiatermelése és sugárzása | 16 |
| A Nap felszíni képződményei | 17 |
| A naptevékenység földi hatásai | 18 |
| A Naprendszer bolygói (a nagybolygók) | 20 |
| A nagybolygók jellemzői, csoportosításuk | 20 |
| A bolygók mozgása | 20 |
| A mellékbolygók (holdak) | 21 |
| Földünk mellékbolygója: a Hold | 21 |
| A Hold legfontosabb jellemzői | 21 |
| A Hold mozogásai és fényváltozásai | 22 |
| A fogyatkozások | 23 |
| A napfogyatkozás | 24 |
| A holdfogyatkozás | 25 |
| A kisbolygók | 26 |
| Az üstökösök | 26 |
| A meteorok | 26 |
| A bolygóközi anyag | 26 |
| A Föld mint égitest | 27 |
| A Föld legfontosabb adatai | 27 |
| A Föld alakja | 27 |
| A Föld gömbalakjának bizonyítékai | 28 |
| A Föld valódi alakja | 28 |
| A Föld gömbalakjának következményei | 28 |
| A Föld mozgásai | 29 |
| A Föld tengely körüli forgása | 30 |
| A tengely körüli forgás jellemzői, bizonyítékai | 30 |
| A tengely körüli forgás következményei | 30 |
| A Föld keringése a nap körül | 31 |
| A Föld pályája | 33 |
| A keringés jellemzői és következményei | 33 |
| A Föld egyéb mozgásai | 34 |
| Az időszámítás | 36 |
| A napi időszámítás | 37 |
| Az évi időszámítás | 37 |
| A Naprendszer kialakulása | 38 |
| Katasztrófaelméletek | 39 |
| Kaptációs elméletek | 39 |
| Köd- vagy nebuláris elméletek | 40 |
| Irodalom | 40 |
| Általános természeti földrajzi ismeretek | 42 |
| A Föld belső felépítése és tulajdonságai | 43 |
| A Föld felépítésének vizsgálata | 43 |
| Közvetlen adatok a Föld felépítéséről | 43 |
| Közvetett vizsgálati módszerek és adatok | 43 |
| A nehézségi erő tanulmányozása | 43 |
| A földmágnesesség, az elektromos vezetőképesség és a radioaktivitás vizsgálata | 44 |
| A földrengéshullámok viselkedésének vizsgálata | 44 |
| A meteoritok vizsgálata | 45 |
| A Föld szerkezete és belsejének jellemzői | 45 |
| A Föld gömbhéjai és a határfelületek | 45 |
| A gömbhéjak anyagi felépítése | 45 |
| A föld belsejének fizikai jellemzői | 47 |
| A hőmérsékleti viszonyok | 47 |
| A nyomás eloszlása | 48 |
| A sűrűség alakulása | 48 |
| A Föld anyagainak halmazállapota | 48 |
| A Föld kőzetburka (a litoszféra) | 49 |
| A litoszféra felépítése | 49 |
| A litoszféra szerkezete | 49 |
| A földkérget felépítő kőzetek | 50 |
| A magmás (eruptív) kőzetek | 50 |
| Az üledékes (szediment) kőzetek | 50 |
| Átalakult (metamorf) kőzetek | 51 |
| A kéregszerkezet alaptípusai | 51 |
| A kőzetburok változásai | 52 |
| A litoszféralemezek mozgása | 52 |
| A földkéreg függőleges mozgásai | 54 |
| Szerkezetalakító folyamatok | 54 |
| A gyűrődések | 55 |
| Törések, vetődések | 55 |
| A magmatizmus | 57 |
| A mélységi magmatizmus (Plutonizmus) | 58 |
| A szubvulkáni tevékenység | 58 |
| A vulaknizmus | 58 |
| A földrengések | 59 |
| A hegységképződés | 60 |
| A hegységképződés fő típusai | 60 |
| Orogenezis két kontinentális litoszféralemez ütközésével | 60 |
| Orogenezis óceáni és kontinentális litoszféralemezek ütközésével | 61 |
| Orogenezis két óceáni litoszféralemez ütközésével | 62 |
| Orogenetikus ciklusok | 63 |
| Hegységtípusok, Földünk nagy hegységrendszerei | 63 |
| A lánchegységek | 63 |
| A röghegységek | 64 |
| Vullkánikus hegységek | 64 |
| A kontinensek kialakulása és fejlődése | 65 |
| A szárazföldek felszínének kialakulása és változásai, a felszínformák | 65 |
| A felszínformák kialakítását végző erők | 65 |
| A felszínformák kialakulásának folyamata | 67 |
| A kőzetek aprózódása és mállása | 67 |
| Az aprózódás | 67 |
| A mállás | 67 |
| A letarolás (denudáció) és a felhalmozódás (akkumuláció) | 68 |
| A gravitációs tömegmozgás (a derázió) | 68 |
| A csapadékvíz felszínpusztító munkája (a pluviális erózió) | 68 |
| A folyóvíz felszínformáló munkája (a fluviális erózió és akkumuláció) | 68 |
| A folyóvíz munkaképessége | 68 |
| A folyók szakaszjellege | 69 |
| A folyótorkolatok | 69 |
| A jég felszínalakító munkája (a glaciális erózió és akkumuláció) | 70 |
| A gleccser (jégár) felszínformáló munkája | 70 |
| A belföldi jégtakaró felszínalakító munkája | 70 |
| A szél felszínalakító munkája (a szélkorrázió, a deflációs és az eolikus akkumuláció) | 71 |
| A tenger felszínformáló munkája | 72 |
| A biogén felszínalakító hatások | 72 |
| Felszínformáló antropogén hatások | 73 |
| A kőzetminőségtől függő lepusztulásformák | 73 |
| A mészkő pusztulásformái (a karsztosodás) | 73 |
| A löszformák | 75 |
| Néhány más kőzet jellegzetes pusztulásformái | 76 |
| A felszínformák | 77 |
| A síkság | 77 |
| A síkságok osztályozása kialakulásuk szerint | 77 |
| A síkságok osztályozása területük szintkülönbségei szerint | 78 |
| A síkságok osztályozása tengerszint feletti magasságuk szerint | 78 |
| A völgy | 78 |
| A medence | 79 |
| A hegy | 79 |
| A hegy részei és formái | 80 |
| A hegyek osztályozása kialakulásuk szerint | 80 |
| A hegység | 81 |
| A hegységek alakjuk szerinti osztályozása | 81 |
| A hegységek magasságuk szerinti osztályozása | 81 |
| A hegységek kialakulásuk szerinti osztályozása | 81 |
| A morfológiai lépcsők, lépcsős vidékek | 81 |
| A part | 82 |
| A szigetek | 82 |
| A talaj | 83 |
| A talaj kialakulása | 83 |
| A talajképződés tényezői | 83 |
| A talajképződés folyamata | 84 |
| A kőzetek átalakulása (aprózódás és mállás) | 84 |
| A humuszképződés | 84 |
| A talaj összetevői | 85 |
| A talaj tulajdonságai | 86 |
| A talaj fizikai tulajdonságai | 86 |
| A mechanikai összetétel | 86 |
| A talajszerkezet | 86 |
| A kötöttség | 86 |
| A talaj vízgazdálkodása | 86 |
| A talaj szellőzöttsége | 87 |
| A talaj hőgazdálkodása | 87 |
| A talaj kémiai tulajdonságai | 87 |
| A talaj kémhatása | 87 |
| A talaj tápanyagai | 88 |
| A genetikai talajszintek | 88 |
| A Föld talajtakarója | 89 |
| Zonális talajok | 89 |
| Intrazonális talajok | 90 |
| Azonális talajok | 90 |
| A talajerózió és a talajvédelem | 91 |
| A vízburok (hidroszféra) | 92 |
| A víz körforgása, a vízkészlet megoszlása | 92 |
| A Világtenger (óceánok és tengerek) | 92 |
| A Világtenger részei | 92 |
| A tengerfenék tagozódása, felépítése, üledékei | 93 |
| A tengervíz tulajdonságai | 94 |
| A tenger szintje | 94 |
| A tengervíz színe | 94 |
| A tengervíz sótartalma és egyéb anyagai | 95 |
| A tengervíz sűrűsége és nyomása | 95 |
| A tengervíz hőmérséklete | 95 |
| A tengervíz mozgásai | 96 |
| A hullámzás | 96 |
| A tengervíz áramlása | 97 |
| A tengerjárás | 98 |
| A tengerrengés | 101 |
| A szárazföld vizei | 101 |
| A felszín alatti vizek | 101 |
| A talajvíz | 101 |
| A rétegvíz | 102 |
| A résvíz | 102 |
| Felszíni vizek | 102 |
| A források | 102 |
| A kutak vize | 103 |
| A folyóvizek | 103 |
| A vízfolyások formái, a vízhálózat jellemzői | 103 |
| A folyóvíz tulajdonságai | 104 |
| A meder | 104 |
| A folyók vízhozama, vízállása és vízjárása | 104 |
| A folyóvizek felszínformáló munkája | 105 |
| Az állóvizek | 105 |
| A tavak keletkezése | 106 |
| Endogén eredetű tavak | 106 |
| Exogén eredetű tavak | 106 |
| A tavak vízháztartása | 106 |
| A tó vizének fizikai tulajdonságai | 107 |
| A tavak vizének mozgásai | 107 |
| A tavak pusztulása | 107 |
| A szárazföldi jég | 108 |
| A lavinák | 108 |
| A gleccserek (jégárak) | 108 |
| A gleccserek keletkezése | 108 |
| A gleccser részei | 109 |
| A gleccser felszínformáló munkája | 109 |
| Az állandóan fagyott talaj | 109 |
| A barlangi jég | 109 |
| A belföldi jégtakaró | 109 |
| A légkör (atmoszféra) | 110 |
| A Föld légkörének kialakulása | 110 |
| A légkör összetétele | 111 |
| Az alapgázok | 111 |
| A vendéggázok | 111 |
| A szennyeződések | 112 |
| A légkör függőleges tagozódása | 112 |
| A troposzféra | 113 |
| A sztratoszféra | 114 |
| A mezoszféra | 114 |
| A termoszféra | 114 |
| Az exoszféra | 115 |
| A magnetoszféra | 115 |
| Az időjárási vagy éghajlati elemek | 116 |
| A napsugárzás | 116 |
| A Nap sugárzásának összetétele, energiatartalma | 116 |
| A Nap sugárzásának módosulása a légkörben | 116 |
| Elnyelés (abszorpció) | 116 |
| Szóródás | 116 |
| Visszaverődés (reflexió) | 117 |
| A besugárzás (inszoláció) | 117 |
| A földfelszín visszaverő-képessége | 118 |
| A napsugarak beesési szöge | 118 |
| A lejtők hajlásszöge és égtáji helyzete | 118 |
| A napsugárzás időtartama | 118 |
| A kisugárzás (radiáció) | 118 |
| A légkör energiaháztartása | 119 |
| A levegő hőmérséklete | 120 |
| A levegő felmelegedésének módjai | 120 |
| A levegő hőmérsékletének függőleges változásai | 120 |
| A hőmérséklettől függő légállapotok | 121 |
| A levegő hőmérsékletének vízszintes változásai | 122 |
| A levegő vízháztartása | 122 |
| A levegő páratartalma | 122 |
| Felhő- és ködképződés | 123 |
| A felhőképződés, felhőfajták | 123 |
| Ködképződés, ködfajták | 124 |
| A csapadék | 124 |
| A hulló- vagy makrocsapadék képződése és fajtái | 124 |
| A talajmenti- vagy mikrocsapadék képződése és fajáti | 126 |
| A légnyomás | 126 |
| A légnyomás függőleges változásai | 126 |
| A légnyomás horizontális változásai | 126 |
| A légnyomás időbeli változásai | 127 |
| Légnyomásképződmények | 127 |
| A levegő mozgása | 127 |
| A szél keletkezése | 127 |
| A szél jellemzői | 129 |
| A légkör általános cirkulációja | 130 |
| Az általános légcirkuláció kialakulásának okai | 130 |
| A troposzféra uralkodó szelei, szélövezetei | 131 |
| A monszunok | 132 |
| A trópusi monszunok | 133 |
| A trópusokon kívüli monszunok | 134 |
| Helyi szelek | 134 |
| A forgóviharok | 134 |
| A légkör fény- és hangtüneményei | 135 |
| A villámlás és a mennydörgés | 135 |
| Fénytörésen, fényfelbontáson alapuló jelenségek | 135 |
| Az időjárás | 136 |
| A légtömegek | 136 |
| Az időjárási frontokk | 136 |
| A hideg front | 137 |
| A meleg front | 137 |
| Okklúziós front | 138 |
| A veszteglő front | 139 |
| Lesiklási felületek | 139 |
| A mérsékeltövi ciklonok és az anticiklonok | 140 |
| A mérsékeltövi ciklonok | 141 |
| Az anticiklonok | 142 |
| Az éghajlat | 142 |
| Az éghajlati jellemszámok | 142 |
| Az éghajlatot alakító tényezők | 143 |
| A makro-, a mezo- és a mikroklíma | 144 |
| A Föld éghajlata | 144 |
| Az éghajlati rendszerek | 144 |
| A szoláris klímarendszer | 144 |
| Néhány fontosabb klímarendszerezés | 145 |
| A Föld éghajlati képe | 145 |
| Éghajlatingaozások, éghajlatváltozások | 150 |
| Földtörténeti időszámítás és korbeosztás | 151 |
| Földtörténeti időszámítás | 151 |
| A relatív kormeghatározás | 151 |
| Az abszolút kormeghatározás | 152 |
| Földtani módszerek | 152 |
| Csillagászati módszerek | 152 |
| Fizikai módszerek | 152 |
| A földtörténeti korbeosztás | 153 |
| Irodalom | 155 |
| Biológiai ismeretek | 157 |
| Az élet fogalma és keletkezése | 157 |
| Az élet fogalma és kritériumai | 157 |
| Az élő anyagi rendszerek keletkezése | 160 |
| Az élet eredete a nem evolúciós nézetek, elméletek szerint | 160 |
| Az élő rendszerek keletkezése a korszerű evolúciós elméletek szerint | 163 |
| Az élet feltételeinek kialakulása a Földön | 163 |
| Az élő rendszereket felépítő szerves vegyületek képződése (kémiai evolúció) | 164 |
| Az egyszerű szerves vegyületek abiogén szintézise | 165 |
| A makromolekulák képződése | 166 |
| A prebiológiai evolúció | 167 |
| A sejtes organizáció | 167 |
| Az élőlények megjelenési formái | 168 |
| A biológiai organizáció fogalma, szintjei | 168 |
| A sejtes organizáció | 170 |
| Az eukariota sejt felépítése | 170 |
| A sejt membránjai | 172 |
| A citoplazma | 172 |
| A sejtmag | 175 |
| A növényi sejtek speciális sejtalkotói | 176 |
| A szintestek | 176 |
| A sejtnedvüregek | 177 |
| A zárványok | 178 |
| A sejtfal | 180 |
| Az egysejtűek speciális sejtorganellumai | 180 |
| A sejtek működése | 180 |
| Az anyagcsere és az energiagazdálkodás | 181 |
| Az anyag- és energiaforgalom | 181 |
| Az intermedier anyag- és energiacsere | 181 |
| A disszimilációs folyamatok | 183 |
| Az asszimilációs folyamatok | 184 |
| A sejtosztódás | 185 |
| A közvetlen sejtosztódás | 193 |
| A közvetett sejtosztódás | 193 |
| A mitózis | 193 |
| A meiózis | 193 |
| A sejtek ingerklékenysége | 194 |
| A sejtek mozgása | 196 |
| Az élőlények megjelenési formái | 197 |
| Az élőlények rendszerezésének alapkérdései | 198 |
| A rendszerezés szükségessége és lehetőségei | 198 |
| A rendszertani egységek | 198 |
| Az élőlények fejlődéstörténeti rendszerezése | 199 |
| A növénytörzsek | 200 |
| Az állattörzsek | 200 |
| A vírusok | 200 |
| A prokariota élőlények | 023 |
| A baktériumok | 203 |
| A kékmoszatok | 204 |
| Az eukariota szervezetek | 205 |
| Az egysejtűek, sejttársulások, sejttelepek | 206 |
| A többsejtű élőlények | 206 |
| A soksejtű növények | 209 |
| A telepes növények | 209 |
| A hajtásos növények | 209 |
| A többsejtű állatok | 210 |
| A sejthalmozás és az álszövetes állatok | 212 |
| A szövetes állatok | 212 |
| Az élőlények tulajdonságainak öröklődése | 212 |
| Az öröklődés lényege, genetikai alapfogalmak | 217 |
| Az öröklődés lényege, genetikai alapfogalmak | 217 |
| Az öröklődés molekuláris alapjai | 219 |
| A DNS mint örökítő anyag | 219 |
| A génműködés szabályozása | 221 |
| Az öröklődés formái és törvényszerűségei | 223 |
| Domináns-recesszív öröklésmenet | 223 |
| Intermedier öröklésmenet | 226 |
| A Mendel-féle szabályok | 227 |
| A tulajdonságok kapcsolt öröklődése (a kapcsolódási csoportok) | 228 |
| A mennyiségi jellegek öröklődése | 229 |
| A nem (ivar) és a nemhez kötött tulajdonságok öröklődése | 230 |
| A citoplazmatikus (extrakromoszomális) öröklődés | 233 |
| Az öröklöttség és a környezeti hatások szerpe az élőlények egyedfejlődésében | 233 |
| Az élőlények és a környezetük kölcsönhatásai, az ökológiai környezetük kölcsönhatásai, az ökológiai környezet | 234 |
| A kölcsönhatások általános jellemzői | 234 |
| Az élettelen ((abiotikus) környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre | 239 |
| A napsugárzás, a fény és a hő | 240 |
| A víz | 243 |
| A levegő | 245 |
| A talaj | 247 |
| A domborzati viszonyok szerepe | 248 |
| Az élő (biotikus) környezeti tényezők | 249 |
| Ökológiai jelenségek a populációkban és a biocönózisokban | 250 |
| A populációk jellemzői | 250 |
| A biocönózisok tulajdonságai | 252 |
| Kölcsönhatások a biocönózisokat felépítő populációk között | 254 |
| Anyagforgalom és energiaáramlás a biocönózisokban | 258 |
| A biológiai produkció és energiahasznosítás, a biocönózisok energiamérlege | 263 |
| Ökológiai jelenségek a bioszféra szintjén | 264 |
| A bioszféra fogalma, jellemzői | 264 |
| A kémiai elemek körforgalma a bioszférában | 266 |
| A biomok zonális elrendeződése a Földön | 268 |
| Az ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) | 273 |
| Az ökoszisztéma fogalma, főbb sajátosságai | 276 |
| Az ökoszisztémák osztályozása | 277 |
| A bioszféra védelme | 277 |
| Az ökológiai egyensúly megbomlását előidéző antropogén hatások | 279 |
| Környezet- és természetvédelem | 281 |
| Az élővilág evolúciója | 281 |
| Az evolócióelmélet alapkérdései | 281 |
| A biológiai evolúció fogalma, főbb sajátosságai | 281 |
| Az evolúciós egységek | 281 |
| A populáció | 281 |
| A faj és a magasabb szintű evolúciós egységek | 281 |
| Az élőlények váltoékonysága | 281 |
| A modifikáció | 282 |
| A mutáció | 283 |
| A kombinációs változékonyság | 284 |
| A génáramlás | 284 |
| Az evolúció mozgatótényezői | 284 |
| Az alkalmazkodóképesség | 285 |
| A létért folyó küzdelem | 285 |
| A természetes szekeció | 285 |
| A szétterjedés | 285 |
| Az izoláció | 286 |
| A genetikai sodródás | 286 |
| Az evolúció menetének alapvető típusai | 287 |
| A fokozatos átalakulás | 287 |
| A szétválás | 288 |
| Az alkalmazkodás jellegű szétsugárzás (adaptív radiáció) | 288 |
| A párhuzamos evolúció | 288 |
| A földtörténeti korok élővilága | 288 |
| A prekambrium (őskor, előkor) élővilága | 289 |
| Az ókor élővilága | 289 |
| A növényvilág törzsfejlődése | 290 |
| Az állatvilág ókori evolúciója | 290 |
| A középkor élővilága | 291 |
| A növények filogenezise | 291 |
| Az állatvilág törzsefejlődése | 292 |
| Az újkor élővilága | 292 |
| Az éghajlati viszonyok alakulása | 292 |
| Az újkor növényvilága | 293 |
| Az újkor élővilága | 294 |
| Az éghajlati viszonyok alakulása | 294 |
| Az újkor növényvilága | 294 |
| Az újkor állatvilága | 295 |
| Az ember származása | 296 |
| Az ember makroevolúciója | 297 |
| A Ramapithecusok | 297 |
| Az Australopithecusok és a Homo habilis | 297 |
| Az előemberek (Homo erectus) | 299 |
| Az ember mikroevolúciója | 300 |
| Az ősemberek | 300 |
| A mai ember közvetlen ősei, a ma élő nagyrasszok | 300 |
| A biológiai evolúció bizonyítékai | 302 |
| Az őslénytani leletek | 302 |
| Az evolúció mai bizonyítékai | 302 |
| Irodalom | 306 |
| Magyarország földrajza | 311 |
| Magyarország természeti földrajzi viszonyai | 311 |
| Magyarország földrajzi helyzete | 311 |
| Magyarország földtörténete | 311 |
| Magyarország domborzata | 313 |
| Az alföldek | 313 |
| A dombságok | 313 |
| A középhegységek | 313 |
| Hazánk éghajlata | 313 |
| Hazánk vízrajza | 315 |
| Felszíni vizeink | 315 |
| A folyóvizek | 315 |
| A Duna és mellékfolyói | 315 |
| A Tisza és mellékfolyók | 316 |
| Állóvizeink | 316 |
| A Balaton | 316 |
| A Fertő-tó | 317 |
| A Velencei-tó | 317 |
| Egyéb állóvizeink | 317 |
| Felszín alatti vizek | 318 |
| Magyarország természetes növényzete és állatvilága | 318 |
| A természetes növénytakaró | 318 |
| A lombhullató erdők zónája | 319 |
| Az erdőssztyepp zóna | 319 |
| Kevert tűlevelű erdők (fenyvesek) zónája | 320 |
| A természetes állatvilág | 320 |
| Magyarország fontosabb talajai | 322 |
| A zonális talajok | 322 |
| Az intrazonális talajok | 322 |
| Azonális talajok | 323 |
| Magyarország tájai | 323 |
| Az Alföld | 325 |
| A Kisalföld | 327 |
| Az Alpokalja | 328 |
| A Dunántúli-dombság | 329 |
| A Dunántúli-középhegység | 330 |
| Az Északi-középhegység | 332 |
| Irodalom | 336 |
Folytatás Microsoft-tal