kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 350 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A kézirat tankönyvi szám: J11-1014. 97 fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Előszó | 3 |
Csillagászati földrajzi ismeretek | 3 |
A Világegyetem általános jellemzése | 5 |
A geo- és a helicentrikus világszemlélet | 5 |
A Föld helye a Világegyetemben | 5 |
A Világegyetem anyagi felépítése | 6 |
A Világegyetem általános tulajdonságai | 6 |
A Világegyetem fejlődéstörténete | 7 |
A Tejútrendszer | 8 |
A Tejútrendszer szerkezete | 9 |
A csillagok | 10 |
A csillagok tulajdonságai, anyagi felépítésük | 10 |
A változócsillagok | 11 |
A csillagok mozgása | 12 |
Csillaghalmazok | 13 |
A csillagközi anyag | 13 |
Extragalaxisok, galaxishalmazok | 14 |
A Naprendszer | 14 |
A NAp | 14 |
A Nap általános tulajdonságai, anyagi összetétele | 14 |
A Nap szerkezete | 15 |
A naptevékenység | 16 |
A Nap energiatermelése és sugárzása | 16 |
A Nap felszíni képződményei | 17 |
A naptevékenység földi hatásai | 18 |
A Naprendszer bolygói (a nagybolygók) | 20 |
A nagybolygók jellemzői, csoportosításuk | 20 |
A bolygók mozgása | 20 |
A mellékbolygók (holdak) | 21 |
Földünk mellékbolygója: a Hold | 21 |
A Hold legfontosabb jellemzői | 21 |
A Hold mozogásai és fényváltozásai | 22 |
A fogyatkozások | 23 |
A napfogyatkozás | 24 |
A holdfogyatkozás | 25 |
A kisbolygók | 26 |
Az üstökösök | 26 |
A meteorok | 26 |
A bolygóközi anyag | 26 |
A Föld mint égitest | 27 |
A Föld legfontosabb adatai | 27 |
A Föld alakja | 27 |
A Föld gömbalakjának bizonyítékai | 28 |
A Föld valódi alakja | 28 |
A Föld gömbalakjának következményei | 28 |
A Föld mozgásai | 29 |
A Föld tengely körüli forgása | 30 |
A tengely körüli forgás jellemzői, bizonyítékai | 30 |
A tengely körüli forgás következményei | 30 |
A Föld keringése a nap körül | 31 |
A Föld pályája | 33 |
A keringés jellemzői és következményei | 33 |
A Föld egyéb mozgásai | 34 |
Az időszámítás | 36 |
A napi időszámítás | 37 |
Az évi időszámítás | 37 |
A Naprendszer kialakulása | 38 |
Katasztrófaelméletek | 39 |
Kaptációs elméletek | 39 |
Köd- vagy nebuláris elméletek | 40 |
Irodalom | 40 |
Általános természeti földrajzi ismeretek | 42 |
A Föld belső felépítése és tulajdonságai | 43 |
A Föld felépítésének vizsgálata | 43 |
Közvetlen adatok a Föld felépítéséről | 43 |
Közvetett vizsgálati módszerek és adatok | 43 |
A nehézségi erő tanulmányozása | 43 |
A földmágnesesség, az elektromos vezetőképesség és a radioaktivitás vizsgálata | 44 |
A földrengéshullámok viselkedésének vizsgálata | 44 |
A meteoritok vizsgálata | 45 |
A Föld szerkezete és belsejének jellemzői | 45 |
A Föld gömbhéjai és a határfelületek | 45 |
A gömbhéjak anyagi felépítése | 45 |
A föld belsejének fizikai jellemzői | 47 |
A hőmérsékleti viszonyok | 47 |
A nyomás eloszlása | 48 |
A sűrűség alakulása | 48 |
A Föld anyagainak halmazállapota | 48 |
A Föld kőzetburka (a litoszféra) | 49 |
A litoszféra felépítése | 49 |
A litoszféra szerkezete | 49 |
A földkérget felépítő kőzetek | 50 |
A magmás (eruptív) kőzetek | 50 |
Az üledékes (szediment) kőzetek | 50 |
Átalakult (metamorf) kőzetek | 51 |
A kéregszerkezet alaptípusai | 51 |
A kőzetburok változásai | 52 |
A litoszféralemezek mozgása | 52 |
A földkéreg függőleges mozgásai | 54 |
Szerkezetalakító folyamatok | 54 |
A gyűrődések | 55 |
Törések, vetődések | 55 |
A magmatizmus | 57 |
A mélységi magmatizmus (Plutonizmus) | 58 |
A szubvulkáni tevékenység | 58 |
A vulaknizmus | 58 |
A földrengések | 59 |
A hegységképződés | 60 |
A hegységképződés fő típusai | 60 |
Orogenezis két kontinentális litoszféralemez ütközésével | 60 |
Orogenezis óceáni és kontinentális litoszféralemezek ütközésével | 61 |
Orogenezis két óceáni litoszféralemez ütközésével | 62 |
Orogenetikus ciklusok | 63 |
Hegységtípusok, Földünk nagy hegységrendszerei | 63 |
A lánchegységek | 63 |
A röghegységek | 64 |
Vullkánikus hegységek | 64 |
A kontinensek kialakulása és fejlődése | 65 |
A szárazföldek felszínének kialakulása és változásai, a felszínformák | 65 |
A felszínformák kialakítását végző erők | 65 |
A felszínformák kialakulásának folyamata | 67 |
A kőzetek aprózódása és mállása | 67 |
Az aprózódás | 67 |
A mállás | 67 |
A letarolás (denudáció) és a felhalmozódás (akkumuláció) | 68 |
A gravitációs tömegmozgás (a derázió) | 68 |
A csapadékvíz felszínpusztító munkája (a pluviális erózió) | 68 |
A folyóvíz felszínformáló munkája (a fluviális erózió és akkumuláció) | 68 |
A folyóvíz munkaképessége | 68 |
A folyók szakaszjellege | 69 |
A folyótorkolatok | 69 |
A jég felszínalakító munkája (a glaciális erózió és akkumuláció) | 70 |
A gleccser (jégár) felszínformáló munkája | 70 |
A belföldi jégtakaró felszínalakító munkája | 70 |
A szél felszínalakító munkája (a szélkorrázió, a deflációs és az eolikus akkumuláció) | 71 |
A tenger felszínformáló munkája | 72 |
A biogén felszínalakító hatások | 72 |
Felszínformáló antropogén hatások | 73 |
A kőzetminőségtől függő lepusztulásformák | 73 |
A mészkő pusztulásformái (a karsztosodás) | 73 |
A löszformák | 75 |
Néhány más kőzet jellegzetes pusztulásformái | 76 |
A felszínformák | 77 |
A síkság | 77 |
A síkságok osztályozása kialakulásuk szerint | 77 |
A síkságok osztályozása területük szintkülönbségei szerint | 78 |
A síkságok osztályozása tengerszint feletti magasságuk szerint | 78 |
A völgy | 78 |
A medence | 79 |
A hegy | 79 |
A hegy részei és formái | 80 |
A hegyek osztályozása kialakulásuk szerint | 80 |
A hegység | 81 |
A hegységek alakjuk szerinti osztályozása | 81 |
A hegységek magasságuk szerinti osztályozása | 81 |
A hegységek kialakulásuk szerinti osztályozása | 81 |
A morfológiai lépcsők, lépcsős vidékek | 81 |
A part | 82 |
A szigetek | 82 |
A talaj | 83 |
A talaj kialakulása | 83 |
A talajképződés tényezői | 83 |
A talajképződés folyamata | 84 |
A kőzetek átalakulása (aprózódás és mállás) | 84 |
A humuszképződés | 84 |
A talaj összetevői | 85 |
A talaj tulajdonságai | 86 |
A talaj fizikai tulajdonságai | 86 |
A mechanikai összetétel | 86 |
A talajszerkezet | 86 |
A kötöttség | 86 |
A talaj vízgazdálkodása | 86 |
A talaj szellőzöttsége | 87 |
A talaj hőgazdálkodása | 87 |
A talaj kémiai tulajdonságai | 87 |
A talaj kémhatása | 87 |
A talaj tápanyagai | 88 |
A genetikai talajszintek | 88 |
A Föld talajtakarója | 89 |
Zonális talajok | 89 |
Intrazonális talajok | 90 |
Azonális talajok | 90 |
A talajerózió és a talajvédelem | 91 |
A vízburok (hidroszféra) | 92 |
A víz körforgása, a vízkészlet megoszlása | 92 |
A Világtenger (óceánok és tengerek) | 92 |
A Világtenger részei | 92 |
A tengerfenék tagozódása, felépítése, üledékei | 93 |
A tengervíz tulajdonságai | 94 |
A tenger szintje | 94 |
A tengervíz színe | 94 |
A tengervíz sótartalma és egyéb anyagai | 95 |
A tengervíz sűrűsége és nyomása | 95 |
A tengervíz hőmérséklete | 95 |
A tengervíz mozgásai | 96 |
A hullámzás | 96 |
A tengervíz áramlása | 97 |
A tengerjárás | 98 |
A tengerrengés | 101 |
A szárazföld vizei | 101 |
A felszín alatti vizek | 101 |
A talajvíz | 101 |
A rétegvíz | 102 |
A résvíz | 102 |
Felszíni vizek | 102 |
A források | 102 |
A kutak vize | 103 |
A folyóvizek | 103 |
A vízfolyások formái, a vízhálózat jellemzői | 103 |
A folyóvíz tulajdonságai | 104 |
A meder | 104 |
A folyók vízhozama, vízállása és vízjárása | 104 |
A folyóvizek felszínformáló munkája | 105 |
Az állóvizek | 105 |
A tavak keletkezése | 106 |
Endogén eredetű tavak | 106 |
Exogén eredetű tavak | 106 |
A tavak vízháztartása | 106 |
A tó vizének fizikai tulajdonságai | 107 |
A tavak vizének mozgásai | 107 |
A tavak pusztulása | 107 |
A szárazföldi jég | 108 |
A lavinák | 108 |
A gleccserek (jégárak) | 108 |
A gleccserek keletkezése | 108 |
A gleccser részei | 109 |
A gleccser felszínformáló munkája | 109 |
Az állandóan fagyott talaj | 109 |
A barlangi jég | 109 |
A belföldi jégtakaró | 109 |
A légkör (atmoszféra) | 110 |
A Föld légkörének kialakulása | 110 |
A légkör összetétele | 111 |
Az alapgázok | 111 |
A vendéggázok | 111 |
A szennyeződések | 112 |
A légkör függőleges tagozódása | 112 |
A troposzféra | 113 |
A sztratoszféra | 114 |
A mezoszféra | 114 |
A termoszféra | 114 |
Az exoszféra | 115 |
A magnetoszféra | 115 |
Az időjárási vagy éghajlati elemek | 116 |
A napsugárzás | 116 |
A Nap sugárzásának összetétele, energiatartalma | 116 |
A Nap sugárzásának módosulása a légkörben | 116 |
Elnyelés (abszorpció) | 116 |
Szóródás | 116 |
Visszaverődés (reflexió) | 117 |
A besugárzás (inszoláció) | 117 |
A földfelszín visszaverő-képessége | 118 |
A napsugarak beesési szöge | 118 |
A lejtők hajlásszöge és égtáji helyzete | 118 |
A napsugárzás időtartama | 118 |
A kisugárzás (radiáció) | 118 |
A légkör energiaháztartása | 119 |
A levegő hőmérséklete | 120 |
A levegő felmelegedésének módjai | 120 |
A levegő hőmérsékletének függőleges változásai | 120 |
A hőmérséklettől függő légállapotok | 121 |
A levegő hőmérsékletének vízszintes változásai | 122 |
A levegő vízháztartása | 122 |
A levegő páratartalma | 122 |
Felhő- és ködképződés | 123 |
A felhőképződés, felhőfajták | 123 |
Ködképződés, ködfajták | 124 |
A csapadék | 124 |
A hulló- vagy makrocsapadék képződése és fajtái | 124 |
A talajmenti- vagy mikrocsapadék képződése és fajáti | 126 |
A légnyomás | 126 |
A légnyomás függőleges változásai | 126 |
A légnyomás horizontális változásai | 126 |
A légnyomás időbeli változásai | 127 |
Légnyomásképződmények | 127 |
A levegő mozgása | 127 |
A szél keletkezése | 127 |
A szél jellemzői | 129 |
A légkör általános cirkulációja | 130 |
Az általános légcirkuláció kialakulásának okai | 130 |
A troposzféra uralkodó szelei, szélövezetei | 131 |
A monszunok | 132 |
A trópusi monszunok | 133 |
A trópusokon kívüli monszunok | 134 |
Helyi szelek | 134 |
A forgóviharok | 134 |
A légkör fény- és hangtüneményei | 135 |
A villámlás és a mennydörgés | 135 |
Fénytörésen, fényfelbontáson alapuló jelenségek | 135 |
Az időjárás | 136 |
A légtömegek | 136 |
Az időjárási frontokk | 136 |
A hideg front | 137 |
A meleg front | 137 |
Okklúziós front | 138 |
A veszteglő front | 139 |
Lesiklási felületek | 139 |
A mérsékeltövi ciklonok és az anticiklonok | 140 |
A mérsékeltövi ciklonok | 141 |
Az anticiklonok | 142 |
Az éghajlat | 142 |
Az éghajlati jellemszámok | 142 |
Az éghajlatot alakító tényezők | 143 |
A makro-, a mezo- és a mikroklíma | 144 |
A Föld éghajlata | 144 |
Az éghajlati rendszerek | 144 |
A szoláris klímarendszer | 144 |
Néhány fontosabb klímarendszerezés | 145 |
A Föld éghajlati képe | 145 |
Éghajlatingaozások, éghajlatváltozások | 150 |
Földtörténeti időszámítás és korbeosztás | 151 |
Földtörténeti időszámítás | 151 |
A relatív kormeghatározás | 151 |
Az abszolút kormeghatározás | 152 |
Földtani módszerek | 152 |
Csillagászati módszerek | 152 |
Fizikai módszerek | 152 |
A földtörténeti korbeosztás | 153 |
Irodalom | 155 |
Biológiai ismeretek | 157 |
Az élet fogalma és keletkezése | 157 |
Az élet fogalma és kritériumai | 157 |
Az élő anyagi rendszerek keletkezése | 160 |
Az élet eredete a nem evolúciós nézetek, elméletek szerint | 160 |
Az élő rendszerek keletkezése a korszerű evolúciós elméletek szerint | 163 |
Az élet feltételeinek kialakulása a Földön | 163 |
Az élő rendszereket felépítő szerves vegyületek képződése (kémiai evolúció) | 164 |
Az egyszerű szerves vegyületek abiogén szintézise | 165 |
A makromolekulák képződése | 166 |
A prebiológiai evolúció | 167 |
A sejtes organizáció | 167 |
Az élőlények megjelenési formái | 168 |
A biológiai organizáció fogalma, szintjei | 168 |
A sejtes organizáció | 170 |
Az eukariota sejt felépítése | 170 |
A sejt membránjai | 172 |
A citoplazma | 172 |
A sejtmag | 175 |
A növényi sejtek speciális sejtalkotói | 176 |
A szintestek | 176 |
A sejtnedvüregek | 177 |
A zárványok | 178 |
A sejtfal | 180 |
Az egysejtűek speciális sejtorganellumai | 180 |
A sejtek működése | 180 |
Az anyagcsere és az energiagazdálkodás | 181 |
Az anyag- és energiaforgalom | 181 |
Az intermedier anyag- és energiacsere | 181 |
A disszimilációs folyamatok | 183 |
Az asszimilációs folyamatok | 184 |
A sejtosztódás | 185 |
A közvetlen sejtosztódás | 193 |
A közvetett sejtosztódás | 193 |
A mitózis | 193 |
A meiózis | 193 |
A sejtek ingerklékenysége | 194 |
A sejtek mozgása | 196 |
Az élőlények megjelenési formái | 197 |
Az élőlények rendszerezésének alapkérdései | 198 |
A rendszerezés szükségessége és lehetőségei | 198 |
A rendszertani egységek | 198 |
Az élőlények fejlődéstörténeti rendszerezése | 199 |
A növénytörzsek | 200 |
Az állattörzsek | 200 |
A vírusok | 200 |
A prokariota élőlények | 023 |
A baktériumok | 203 |
A kékmoszatok | 204 |
Az eukariota szervezetek | 205 |
Az egysejtűek, sejttársulások, sejttelepek | 206 |
A többsejtű élőlények | 206 |
A soksejtű növények | 209 |
A telepes növények | 209 |
A hajtásos növények | 209 |
A többsejtű állatok | 210 |
A sejthalmozás és az álszövetes állatok | 212 |
A szövetes állatok | 212 |
Az élőlények tulajdonságainak öröklődése | 212 |
Az öröklődés lényege, genetikai alapfogalmak | 217 |
Az öröklődés lényege, genetikai alapfogalmak | 217 |
Az öröklődés molekuláris alapjai | 219 |
A DNS mint örökítő anyag | 219 |
A génműködés szabályozása | 221 |
Az öröklődés formái és törvényszerűségei | 223 |
Domináns-recesszív öröklésmenet | 223 |
Intermedier öröklésmenet | 226 |
A Mendel-féle szabályok | 227 |
A tulajdonságok kapcsolt öröklődése (a kapcsolódási csoportok) | 228 |
A mennyiségi jellegek öröklődése | 229 |
A nem (ivar) és a nemhez kötött tulajdonságok öröklődése | 230 |
A citoplazmatikus (extrakromoszomális) öröklődés | 233 |
Az öröklöttség és a környezeti hatások szerpe az élőlények egyedfejlődésében | 233 |
Az élőlények és a környezetük kölcsönhatásai, az ökológiai környezetük kölcsönhatásai, az ökológiai környezet | 234 |
A kölcsönhatások általános jellemzői | 234 |
Az élettelen ((abiotikus) környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre | 239 |
A napsugárzás, a fény és a hő | 240 |
A víz | 243 |
A levegő | 245 |
A talaj | 247 |
A domborzati viszonyok szerepe | 248 |
Az élő (biotikus) környezeti tényezők | 249 |
Ökológiai jelenségek a populációkban és a biocönózisokban | 250 |
A populációk jellemzői | 250 |
A biocönózisok tulajdonságai | 252 |
Kölcsönhatások a biocönózisokat felépítő populációk között | 254 |
Anyagforgalom és energiaáramlás a biocönózisokban | 258 |
A biológiai produkció és energiahasznosítás, a biocönózisok energiamérlege | 263 |
Ökológiai jelenségek a bioszféra szintjén | 264 |
A bioszféra fogalma, jellemzői | 264 |
A kémiai elemek körforgalma a bioszférában | 266 |
A biomok zonális elrendeződése a Földön | 268 |
Az ökológiai rendszerek (ökoszisztémák) | 273 |
Az ökoszisztéma fogalma, főbb sajátosságai | 276 |
Az ökoszisztémák osztályozása | 277 |
A bioszféra védelme | 277 |
Az ökológiai egyensúly megbomlását előidéző antropogén hatások | 279 |
Környezet- és természetvédelem | 281 |
Az élővilág evolúciója | 281 |
Az evolócióelmélet alapkérdései | 281 |
A biológiai evolúció fogalma, főbb sajátosságai | 281 |
Az evolúciós egységek | 281 |
A populáció | 281 |
A faj és a magasabb szintű evolúciós egységek | 281 |
Az élőlények váltoékonysága | 281 |
A modifikáció | 282 |
A mutáció | 283 |
A kombinációs változékonyság | 284 |
A génáramlás | 284 |
Az evolúció mozgatótényezői | 284 |
Az alkalmazkodóképesség | 285 |
A létért folyó küzdelem | 285 |
A természetes szekeció | 285 |
A szétterjedés | 285 |
Az izoláció | 286 |
A genetikai sodródás | 286 |
Az evolúció menetének alapvető típusai | 287 |
A fokozatos átalakulás | 287 |
A szétválás | 288 |
Az alkalmazkodás jellegű szétsugárzás (adaptív radiáció) | 288 |
A párhuzamos evolúció | 288 |
A földtörténeti korok élővilága | 288 |
A prekambrium (őskor, előkor) élővilága | 289 |
Az ókor élővilága | 289 |
A növényvilág törzsfejlődése | 290 |
Az állatvilág ókori evolúciója | 290 |
A középkor élővilága | 291 |
A növények filogenezise | 291 |
Az állatvilág törzsefejlődése | 292 |
Az újkor élővilága | 292 |
Az éghajlati viszonyok alakulása | 292 |
Az újkor növényvilága | 293 |
Az újkor élővilága | 294 |
Az éghajlati viszonyok alakulása | 294 |
Az újkor növényvilága | 294 |
Az újkor állatvilága | 295 |
Az ember származása | 296 |
Az ember makroevolúciója | 297 |
A Ramapithecusok | 297 |
Az Australopithecusok és a Homo habilis | 297 |
Az előemberek (Homo erectus) | 299 |
Az ember mikroevolúciója | 300 |
Az ősemberek | 300 |
A mai ember közvetlen ősei, a ma élő nagyrasszok | 300 |
A biológiai evolúció bizonyítékai | 302 |
Az őslénytani leletek | 302 |
Az evolúció mai bizonyítékai | 302 |
Irodalom | 306 |
Magyarország földrajza | 311 |
Magyarország természeti földrajzi viszonyai | 311 |
Magyarország földrajzi helyzete | 311 |
Magyarország földtörténete | 311 |
Magyarország domborzata | 313 |
Az alföldek | 313 |
A dombságok | 313 |
A középhegységek | 313 |
Hazánk éghajlata | 313 |
Hazánk vízrajza | 315 |
Felszíni vizeink | 315 |
A folyóvizek | 315 |
A Duna és mellékfolyói | 315 |
A Tisza és mellékfolyók | 316 |
Állóvizeink | 316 |
A Balaton | 316 |
A Fertő-tó | 317 |
A Velencei-tó | 317 |
Egyéb állóvizeink | 317 |
Felszín alatti vizek | 318 |
Magyarország természetes növényzete és állatvilága | 318 |
A természetes növénytakaró | 318 |
A lombhullató erdők zónája | 319 |
Az erdőssztyepp zóna | 319 |
Kevert tűlevelű erdők (fenyvesek) zónája | 320 |
A természetes állatvilág | 320 |
Magyarország fontosabb talajai | 322 |
A zonális talajok | 322 |
Az intrazonális talajok | 322 |
Azonális talajok | 323 |
Magyarország tájai | 323 |
Az Alföld | 325 |
A Kisalföld | 327 |
Az Alpokalja | 328 |
A Dunántúli-dombság | 329 |
A Dunántúli-középhegység | 330 |
Az Északi-középhegység | 332 |
Irodalom | 336 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.