Természetes nyelvek-Mesterséges nyelvek

Előszó

Részlet a kötetből:
Gecső Tamás: A természetes nyelvektől a mesterséges nyelvekig
1. Cherczez la langue! - a közismert francia szólásnak ez lehetne az adekvát parafrázisa a nyelvre, a nyelvtudományra vonatkoztatva, és a nyelvtudomány művelőinek többsége elismeri, hogy a szólásnak ez az átfogalmazása napjainkban időszerűbb, mint valaha. Mi a nyelv, és hol található? A nyelvi leírásnak először ezt a két kérdést kell megválaszolnia, és a válaszoktól függően lehet folyamodni a társadalomtudományok, illetve a természettudományok vizsgálati módszereihez.
A nyelvtudomány eddigi története azt mutatja, hogy e két alapvető kérdésre még mindig nincs végső válasz. Az egyes nyelvelméletek közötti különbség éppen az eltérő nyelvdefiníciókban rejlik, de nem egyértelmű a nyelv lokalizálhatósága sem. Ami ez utóbbit illeti, az újgrammatikusok voltak az elsők, akik hangsúlyozták a nyelvnek a nyelvnek és az agynak a kapcsolatát, a nyelvnek az agyban való lokalizálhatóságát. Szerintük a nyelv képzetcsoportok, képzettársítások, asszociációk összessége, a nyelv tehát pszichikai/mentális létező. Saussure - megerősítve ezt a gondolatot - kimondja, hogy a nyelv székhelye az agyban van. Ebből azonban logikusan következik, hogy a nyelvet két síkon kell vizsgálni: az agyban, a langue síkján és a kommunikációs folyamatban, a megnyilatkozásokban, a parole síkján. Vissza