1.067.053

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Természet Világa 1997. szeptember

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat folyóirata/A Természettudományi Közlöny 128. évf. 9. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

részlet
Rácz Lajos
A Kárpát-medence történeti ökológiája
Középkor és újkor
A történeti ökológiai kutatás egyik alaptétele, hogy a természeti környezet és a társadalom kapcsolata kétirányú;... Tovább

Előszó

részlet
Rácz Lajos
A Kárpát-medence történeti ökológiája
Középkor és újkor
A történeti ökológiai kutatás egyik alaptétele, hogy a természeti környezet és a társadalom kapcsolata kétirányú; mindkét "aktor" képes befolyásolni a másik szereplő "mozgásterét". A Kárpát-medence és a magyar nép középkori és az újkori történelmét a történeti ökológia nézőpontjából vizsgáló áttekintésünk során azokat az időszakokat vizsgáljuk meg, amelyekben a Kárpát-medence ökoszisztémája jelentős változásokon ment át. Áttekintésünk során ugyan elsősorban a Kárpát-medence környezeti változásainak történeti követelményeivel foglalkozunk, ám nem kerülhetjük el a környezet humanizációjának legalább vázlatos számbavételét sem.
A magyar honfoglalást követően a legjelentősebb makroregonális létfenntartási rendszerváltásra a 11-13. század során került sor, amikor az új társadalmi berendezkedés és a letelepült életmód igényeihez igazodva a mezőgazdálkodás vált a meghatározó gazdálkodási ággá. Az egyre inkább szabályozottá váló határhasználat együtt járt a természeti környezet erőteljes és tartós átalakításával. A késő középkor időszakára a Kárpát-medence környezeti képét meghatározó agrártájnak pedig csak a pannóniai területeken voltak valóban jelentős történeti előzményei. Vissza

Tartalom

Rácz Lajos: A Kárpát-medence történeti ökológiája
Középkor és újkor 386
Bődy Zoltán: Az elektron végnapjai. Avagy elemi részecske-e az elektron? 390
Scheuring István: Miért van két nem?
A progléma nem vész el, csak átalakul 393
Martin Gardner: Penrose csempéi. Második rész 396
Both Előd: Az "évszázad üstököse"
Második rész: A Hale-Bopp látványa 400
Koch Sándor: Szubjektív virológia.
Harmadik rész: Új fogalom születése 403
Szabó T. Attila-Kajtár Izabella: Daday Hunor, a génaökológia magyar előfutára 406
Nagy Elemér: Pnzszerzés a tudomány ürügyén. Első rész 408
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK 411
Both Előd: Munkában a Nyomkereső 413
Schiller Róbert: Az asztrológus és az űrhajós (KÖZÖTT) 415
Verne víziói (Németh Géza összeállította) 416
Vargha Domonkosné: Három bukott angyal.
Magyar csillagászok a 18-19. század fordulóján 418
Tóth Zoltán: A beregi tőzegmohás lápok 420
Pais István: A szelén és az antioxidánsok 422
Tajthy Károly: Védekezés a faanyag-károsítók ellen 424
Sas Elemér: Balatoni viharjelzés (COGITO) 426
Vissy Károly: Észrevételek 426
Richard Feyman: Ki a fene ez a Herman? 427
Lapunk életéből 428
Csaba György: Az X-akták fogyasztása káros az egészségre! 429
Bencze Gyula: A naiv szenátor esete a trükkös ufológussal (SZEKTIKUS SAROK) 429
FOLYÓIRATOK 430
ÚJ KÖNYVEK 431
E számunk szerzői 432-47
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Természet Világa 1997. szeptember Természet Világa 1997. szeptember Természet Világa 1997. szeptember Természet Világa 1997. szeptember
Állapot:
940 ,-Ft
5 pont kapható
Kosárba