Természet Világa 1997. június

Előszó

Részlet
A Föld alakjáról és hegyinek magasságáról
Hogy bolygónk első - bár durva - közelítésben gömb, már az ókorban is széles körben tudták: "El kell fogadnunk..., hogy a mindenség gömb alakú, de a gömb alakú a Föld felülete is... Világos ugyanis, hogy a tenger felületének kidomborodottsága gátolja meg a hajósokat abban, hogy a távoli és szemkükkel egyenlő magasságban lévő fényt meglássák" - írja Szrabón Geographikájának Első Könyvében, közel kétezer évvel ezelőtt.
Hogy a Föld nem tökéletes gömb, a 17. század vége óta feltételezték. Ebben az időben, pontosan 1672-ben. D. Cassini. a párizsi obszervatórium igazgatója a dél-amerikai Cayenne-be (az Egyenlítő közelébe) küldött egy expedíciót a Mars és a Nap távolságának meghatározása céljából. Az expedíció csillagász résztvevője Jean Richer észrevette: a Párizsban pontosan járó ingaórája (49 északi szélességen) hozzávetőleg 2 1/2 másodpercet késik Cayene-ben (5 északi szélességen). -ezt a megfigyelést Richer azzal magyarázta, hogy a Föld nem tökéletes gömb alakú, Newton - mint mondják - véletlenül értesült a felfedezésről 1682-ben a Királyi Társaság ülésén. Ebből kiindulva számította gravitációs elmélete alapján a tömegek súlyváltozását Párizs és Cayenne között, majd az így nyert információt felhasználta bolygónk lapultságának meghatározásához. Mint ismeretes, a Föld sarki sugarának eltérése az egyenlítőtől hozzávetőlegesen 22 km. Vissza