Természet Világa 1996. augusztus

Előszó

RÉSZLET
Földrengések és előrejelzésük
Az ember örök kívánsága: megismerni a jövőt. Szeretnénk a minket körülvevő világ eseményeit előre látni. A Földdel foglalkozó tudományok, és ezen belül természetesen elsősorban a szeizmológia fontos feladata a földrengések előrejelzése és ezt megelőzően a prognózis módszereinek kidolgozása.
Amikor egy természeti jelenség jövőbeli bekövetkezéséről beszélünk, általában három különböző kérdés foglalkoztat mindnyájunkat. Mikor lesz? Hol lesz? Mekkora lesz? Érthető, hogy a földrengésekkel kapcsolatban a közönséget általában az első kérdés foglalkoztatja, míg a földtudományok művelőit inkább a második vagy harmadik. A szakemberek és a közvélemény érdeklődésének ilyen jelentős mértékben eltérő volta több okra vezethető vissza. Elsősorban említendő, hogy a rengés időpontjának meghatározása lehetetlen a szeizmikusan veszélyes földtani szerkezetek feltárása, azaz a "hol" kérdés megválaszolatlansága esetén, hiszen egyszerűen nem tudjuk az időpontot egy földrajzi helyhez kapcsolni. Másrészt bizonyos értelemben fontosabb a "mekkorá"-ra a válasz, mint a "mikor"-ra, mert hiába tudjuk a földrengés időpontját, ha azt megelőzően annak várható epicentrumában nem a várható rengésekre méretezett mérnöki létesítmények állnak. Végezetül sajnos az is igaz, hogy a földrengések időpontjának előrerejtjelzése eddig még- egy-két esetet leszámítva - nem is sikerült. Nagyon nehéz a feladat, ma univerzális válasz talán nem is létezik. Ezzel szemben a veszélyes helyek kijelölése és az ott várható rengések mértékeinek becslése terén a modern szeizmológia komoly sikereket tudhat már magáénak. Vissza