Őstermelés. | |
A mezőgazdaság | |
Történeti visszapillantás | 11 |
A mezőgazdaság általános jellemzése | 14 |
Földbirtokpolitika | 17 |
Jószágkezelési rendszerek | 30 |
Gazdálkodási és művelési rendszerek | 37 |
A mezőgazdasági üzemben fekvő tőke | 45 |
A mezőgazdasági hitel | 49 |
Mezőgazdasági biztosítás | 59 |
A mezőgazdaság közterhei | 64 |
Növénytermelés | 71 |
Állattenyésztés | 79 |
Mezőgazdasági melléküzemágak és a háziipar | 83 |
Értékesítési problémák, különösen az export | 87 |
A mezőgazdasági munkáskérdés | 94 |
A mezőgazdaság támogatására rendelt intézmények | 100 |
Erdészet. | |
Az erdők és azok berendezése | 104 |
Fatermelés és értékesítés | 113 |
Erdei mellékhasználatok és mellékiparágak | 118 |
Bányászat. | |
A bányabirtokról | 122 |
A bányatársulatokról | 126 |
Ipar. | |
Az ipar fogalma és eredete | 131 |
Az ipar mint önálló termelési ág. | |
Kapcsolata a mezőgazdasággal. | |
A növekvő hozadék törvénye. | |
Társadalmi jelentősége. | |
Az önálló iparososztály kifejlődése. | |
Ipar és képzőművészet. | |
Iparoscéhek. | |
Különböző felfogások az ipar közgazdasági jelentőségéről. | |
Az ipar, mint az ország gazdasági függetlenségének alapja. | |
Nemzetvédelmi ország gazdasági függetlenségének alapja. | |
Nemzetvédelmi jelentősége. | |
Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége. | |
Az ipari igazgatás | 138 |
Iparszabadság elve. | |
Ipartörvényünk. | |
Hatósági engedélyhez és képesítéshez kötött iparok. | |
Az ipar gyakorlására való jogosultság. | |
Az ipartestületek hatásköre és tevékenysége. | |
Ipartestületek Országos Központja. | |
Ipartestületek Országos Szövetsége. | |
Ipari oktatás. | |
Felsőipariskolák. | |
Ipari szakiskolák. | |
Női ipariskolák. | |
Tanonciskolák. | |
A kisipar | 143 |
A kisipar létjogosultsága a kapitalisztikus érában. | |
Tömegtermeléssel szemben minőségi munka. | |
Szociális szempontok. | |
Béripar. | |
Vándoripar. | |
Háziipar. | |
Otthonmunka. | |
A kisipar részvétele a közszállításokban és az exportban. | |
A kisipar hitelszükségletének kielégítése. | |
A kapitalisztikus termelés | 146 |
A kapitalisztikus termelés lényege. | |
Az ipari forradalom. | |
Az individuális liberalizmus és a szabad verseny. | |
A gazdasági szolidaritás szemben a kapitalizmussal. | |
Gép és szerszám. | |
Erőgépek. | |
Munkagépek. | |
Automatagépek. | |
Tömegtermelés. | |
A gép és a munkás. | |
A gyáripar és a kézműipar elhatárolása. | |
A technikai munkamegosztás. | |
Munkaegyesítés. | |
A vállalat. | |
A vállalkozás művészete. | |
A vállalkozó nyereség. | |
A kockázat, mint a vállalkozás kísérő jelensége. | |
Konjunktúrakutató intézetek. | |
Gazdasági válság. | |
Ennek eredete és természete. | |
Túltermelés, fogyasztáshiány. | |
A gazdasági krízis hatása. | |
A vállalatok jogi formái | 155 |
Egyéni és társas vállalkozás. | |
A felelősség kérdése. | |
Alkalmi egyesülés. | |
Csendes társaság. | |
A közkereseti társaság keletkezése. | |
A társtagok közvetlen és egyetemleges anyagi felelőssége. | |
A közkereseti társasági forma mely esetekben alkalmas. | |
A betéti társasági jogi strukturája. | |
A bel- és kültagok egymásközötti jogviszonya és felelősségük a társaság tartozásaiért. | |
Mily esetekben indokolt betéti társaság alakítása. | |
Betéti társaság részvényekre. | |
Miben különbözik a részvénytársaság a betéti társaságtól. | |
A korlátolt felelősségű társaság jellege. | |
A törzstőke és az egyes tagok üzletrésze. | |
Szerepe a gazdasági életben. | |
A részvénytársasági szervezet multja. | |
Normativum. | |
A részvényjog továbbfejlesztésének vezető szempontjai. | |
Az igazgatóság és felügyelőbizottság. | |
A részvénytársaságok szerepe közgazdasági életünkben. | |
A részvényes mint vállalkozó. | |
Alapítók és vezetők. | |
A szövetkezetek szervezete. | |
Különböző fajai. | |
A szövetkezeti eszme. | |
Ipari vállalatok alapítása, finanszirozása és szanálása | 165 |
Az alapítás előfeltételei. | |
Optimális telephely megválasztása. | |
Ubiquitás. | |
Ipari decentralizáció. | |
A vállalatban működő tőke és annak megszerzésének módja. | |
Önfinanszírozás. | |
Részvénytársaság alapítása, alaptőkefelemelés. | |
Ipari záloglevelek. | |
Finanszírozások. | |
Bontás, mobilitás, rentabilitás. | |
Mely esetben merül fel a szanálás szükségessége? | |
Alaptőkeleszállítás. | |
Fuzió. | |
Felszámolás. | |
Moratórium. | |
Kényszeregyezség, kényszerfelszámolás, csőd. | |
Üzemek becslése | 175 |
Az évi mérleg felállításánál követendő kommerciális elvek. | |
Latens tartalékok képzése. | |
A becslés általános szabályai. | |
Épületek értékének megállapítása új értékük és hozadékuk alapján. | |
Használati érték az üzem szempontjából. | |
Az eszmei érték. | |
A vállalat rentabilitásának megállapítása. | |
A tőke forgási sebessége. | |
Üzemszervezés és racionalizálás | 181 |
A racionalizálási mozgalom kezdete. | |
Taylor-rendszer. | |
A tudományos üzemszervezés lényege, annak technikai, gazdasági, valamint kereskedelmi (üzleti és adminisztratív) vonatkozásai. | |
A modern termelés technikája, a munka mechanizálása. | |
Ford-művek. | |
Racionális anyaggazdálkodás. | |
Standardizálás. | |
Szabványügyi Intézet. | |
Simplifikáció. | |
Korszerű anyagvizsgálat. | |
Energiagazdálkodás. | |
Energiamérleg. | |
Racionalizálás kereskedelmi téren. | |
A vezetésre hivatott egyéniségek megválasztása. | |
Szervezeti kérdések. | |
A munkateljesítmény fokozása. | |
Jutalékrendszer. | |
Az intellektuális munka értékelése. | |
Racionalizált munkaeljárások és munkaeszközök. | |
A könyvelés, mint a kereskedelmi üzem racionalizálásának eszköze és gazdasági tevékenységünk irányítója. | |
A mezőgazdaság racionalizálása. | |
Háztartások racionalizálása. | |
»Better homes«-mozgalom. | |
A tervgazdálkodás, mint a racionalizálás elveinek az egész gazdasági életre való alkalmazása. | |
Nemzetközi racionalizálási kongresszusok. | |
A Magyar Racionalizálási Bizottság tevékenysége. | |
A racionalizálási mozgalom mérlege. | |
Vállalatok kooperációja | 193 |
Monopóliumszerű helyzetre való törekvés. | |
Ring és korner. | |
A kartelek és ezek különböző fajai. (Redukciós-, kontingens-, rayon-, ár-, kondiciókartel.) | |
Szindikátus. | |
Tröszt. | |
Investimenttrust. | |
Holdingszervezet. | |
A konszern gazdasági előnyei. | |
Kartelpolitika. | |
A magyar karteltörvény. | |
Márkacikkek. | |
Kartelbíróság. | |
Közérdekű kereset. | |
Kartelbizottság. | |
Szociális kérdés | 199 |
Rabszolgaság, jobbágyság, bérmunkarendszer. | |
A szociális politika feladata. | |
Kollektivizmus az ó- és középkorban. | |
Spárta. | |
Esseusok. | |
Jeruzsálemi ősegyház. | |
Eretnek keresztény szekták. | |
Pláto. | |
Morus Tamás Utópiája. | |
Államregények. | |
Az elméleti szocializmus első képviselői. | |
A nemzetközi munkásmozgalmak. | |
Szocializmus, agrárszocializmus, szociáldemokrácia, kommunizmus. | |
A marxizmus cáfolata. | |
Történelmi materializmus. | |
Kollektivizmus és vallás. | |
Kozmopolitizmus. | |
Nemzeti szocialista- és fasisztarendszer. | |
New Deal. | |
A modern szociálpolitikai irány. | |
Nemzetközi munkásvédelmi konferencia. | |
Nemzetközi Munkaügyi Hivatal. | |
Munkabérrendszerek. | |
Időbér. | |
Darabbér. | |
Taskwork. | |
Mozgó bérskálarendszer. | |
Munkásszövetkezetek. | |
A munkások mint részvényesek. | |
Munkásosztalékrendszer. | |
Trade-Union. | |
Kollektiv megállapodások. | |
Munkaidőmegállapítás. | |
Minimális munkabér. | |
Fizetéses szabadság. | |
Családi munkabér. | |
Nők és fiatalkorúak védelme. | |
Baleset, betegség, aggkor és rokkantság esetére szóló biztosítás. | |
Állami beavatkozás. | |
Társadalmi szolidaritás. | |
Kereskedelem. | |
A kereskedelem közgazdasági és kultúrális jelentősége | 217 |
A kereskedelem produktivitása. | |
Feladata. | |
Kultúrális jelentősége. | |
Urbanizálódás. | |
Vásári bíróság. | |
Kereskedelmi jog. | |
Hazánk régi közgazdasági állapota. | |
Széchényi István gróf fellépése. | |
Kereskedelemellenes hangulat. | |
Szövetkezeti mozgalom. | |
A kereskedelem létjogosultsága. | |
Az árukereskedelem | 223 |
A kereskedelem osztályozása alanyi és tárgyi szempontból. | |
Specifikus áruk és azok főcsoportjai. | |
Bruttó, nettó, tara. | |
A vétel különböző nemei. | |
Kereskedelmi hitel. | |
Kalkuláció. | |
Az árukereskedelem megkülönböztetése terjedelem szerint. | |
Nagykereskedés, kiskereskedés. | |
Az áruházak. | |
Nemzetközi árukereskedelem. | |
Export-, import- és tranzitókereskedelem. | |
Kereskedelmi mérleg. | |
Fizetési mérleg. | |
Helytelen felfogás a kereskedelmi mérleg jelentőségéről. | |
Hazánk külkereskedelmi forgalma. | |
Egyes nevezetesebb országok külkereskedelmi forgalma. | |
Az üzleti reklám eszközei és szervezete | 234 |
A reklám jelentősége a modern gazdasági életben. | |
Reklámeszközök. | |
A reklámvállalatok és ezek különböző fajai. | |
A propagandafőnök feladata. | |
Reklámszakértők. | |
Plakátstílus. | |
A reklám jogi korlátai. | |
Tisztességtelen verseny. | |
Jogbitorlás. | |
Közvetítő személyek a kereskedelemben | 239 |
A bizományos. | |
Jogállása. | |
Limit. | |
A bizományos mint önszerződő fél. | |
Bizományi díjak. | |
Álbizományi szerződés. | |
Konszignáció. | |
Alkuszok ügyköre. | |
Alkuszdíj. | |
A kereskedelmi ügynök tevékenysége és jogállása. | |
Az áru szállítása és beraktározása | 243 |
Az áruszállítás fogalma. | |
A fuvaros jogai és kötelességei. | |
Fuvarlevél, rakjegy. | |
A vasúti fuvarozás. | |
Üzletszabályok. | |
Vasúti díjszabás. | |
Értéktarifa. | |
Különbözeti díjszabás. | |
Tengeri áruszállítás. | |
Fuvardíjak. | |
Charter party. | |
Hajóselismervény. | |
Szállítmányozás. | |
A szállítmányozó szerepe a nemzetközi áruforgalomban. | |
A közraktári intézmény. | |
Szabadraktár, vámraktár. | |
A közraktári jegy. | |
Az áru mobilizálása. | |
Angol és francia rendszer. | |
Az áru- és zálogjegy birtokosának jogai külön-külön. | |
Budapesti Nemzeti és Szabadkikötő és annak üzleti szabályai. | |
Pénz- és hitelügy | 250 |
Áttérés a cseregazdálkodásról a pénzgazdaságra. | |
Csereforgalom és ennek nehézségei. | |
A közvetítő áru. | |
Az érme. | |
Valuta. | |
Monometallizmus. | |
Bimetallizmus. | |
Papírvaluta. | |
A pénz funkciója. | |
Hitelgazdaság. | |
A hitel lényege. | |
Produktív és konzumtív hitel. | |
Személyi és tárgyi hitel. | |
A hitel árnyoldalai. | |
Kamat. | |
Uzsora- és kizsákmányolóügylet. | |
Országos Hitelügyi Tanács. | |
A kockázat díja. | |
A hiteltudósító irodák és ezek feladata. | |
Törvényes szabályozás. | |
A bankügy | 256 |
A bankintézmény eredete. | |
A magyar hitelügy multja. | |
Udvari hitelpénztár. | |
Legrégibb pénzintézeteink. | |
A bécsi »Börsenkrach« és annak hatása. | |
Hitelintézeteink megerősödése. | |
Magyar Nemzeti Bank. | |
Feladata, szervezete. | |
Bankmonopólium. | |
Nyiltpiaci műveletek. | |
Bankjegymonopólium. | |
Pénzintézeti Központ. | |
Feladata. | |
Revizori tevékenysége. | |
Közreműködése kényszerfelszámolásoknál. | |
Szervezete. | |
Tagjainak három kúriába való sorozása. | |
A kötelékébe tartozó budapesti intézetek. | |
Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete. | |
A hitelintézetek közgazdasági szerepe. | |
Attraktiv, distributiv és indifferens üzletek. | |
Bank és takarékpénztár. | |
A jegybankok. | |
Szabadbankrendszer. | |
Bankjegyfedezet. | |
Fundáció. | |
A háborúelőtti angol font, mint az értékállandóság szimbóluma. | |
Az aranyalapról való letérés. | |
Indexvaluta. | |
Manipulált valuta. | |
Valutakiegyenlítő alap. | |
Kísérletek az arany detronizálására. | |
A bankok főbb üzletágai. | |
Letétüzlet. | |
Folyószámla. | |
Csekk-, giróforgalom. | |
Kliring. | |
Váltóelszámítolás. | |
A váltó pénzhelyettesítő szerepe. | |
Visszleszámítolás. | |
Árulombardüzlet. | |
Az árut helyettesítő papirok. | |
Rembours-üzlet. | |
Emmissziós üzlet. | |
Bizományi értékesítés. | |
Szindikátus. | |
Az indifferens üzletek főbb ágai. | |
Hitellevelek. | |
Inkasszó. | |
Óvadéklevelek. | |
Treuhand. | |
Safe deposit. | |
Tőzsde | 273 |
A tőzsdék keletkezése. | |
Árutőzsde. | |
Értéktőzsde. | |
Speciális tőzsdék. | |
Szervezet. | |
Tőzsdei választott bíróságok. | |
Szokványok. | |
Árjegyzőlap. | |
Pénz- és áruárfolyam. | |
Prompt- és határidőüzletek. | |
Spekuláció. | |
A határidőüzlet jogosultsága. | |
Pérmiaügylet. | |
Egyszerű díjügylet. | |
Kettős díjügylet. | |
Stellage-ügylet. | |
»Még annyit« kikötő ügylet. | |
Kosztügylet. | |
Report. | |
Napi pénzek. | |
Az értéktőzsdei üzletkötés szokásos tárgyai. | |
Kölcsönkötvények. | |
Kamatozó pénztárjegyek. | |
Járadékkölcsön. | |
Nyereménykölcsön. | |
Fundált államadósságok. | |
Kényszerkölcsön. | |
Elsőbbségi kötvények. | |
A fix kamatozású papírok hozadékának kiszámítása. | |
A részvénypiac. | |
A részvények árfolyamának alakulása. | |
Belső érték. | |
Alaptőkefelemeléssel kapcsolatos elővételi jog. | |
Élvezeti jegyek. | |
Elsőbbségi részvények. | |
Exoták. | |
Devizák. | |
A váltóárfolyam alakulása. | |
A tőzsdei árfolyam kialakulása. | |
Az értéktőzsde flottáns anyaga. | |
A tőzsde érzékenysége. | |
Hossz és bessz. | |
Kontreminőrök. | |
A tőzsde árnivelláló hatása. | |
Biztosítási ügy | 289 |
Eszméje. | |
Multja. | |
Gazdasági jelentősége. | |
Tárgy szerinti felosztása. | |
Az életbiztosítás. | |
Halandósági táblázatok. | |
Halálesetre szóló tőkebiztosítás. | |
Járadékbiztosítás. | |
Nyugdíjbiztosítás. | |
Népbiztosítás. | |
Tűzbiztosítás. | |
Gyári biztosítás. | |
Tengeri biztosítás. | |
Casco és cargo biztosítás. | |
Imaginárius érték. | |
Háborús veszély. | |
Közös hajókár. | |
Franchise. | |
Abandon. | |
Betörés elleni biztosítás. | |
Szavatossági biztosítás. | |
Személysérülés. | |
Tárgyrongálás. | |
Kaucióbiztosítás. | |
Hitelbiztosítás. | |
A biztosító társaságok szervezete. | |
Biztosító Intézetek Állami Felügyelő Hatósága. | |
Kamarai intézmény. Konzulátusi intézmény. Külkereskedelmi Hivatal | 298 |
A kereskedelmi és iparkamarák szervezete. | |
Területi beosztás. | |
Feladatkör. | |
Kamarai értekezletek. | |
Nemzetközi kereskedelmi kamarák. | |
A konzuláris intézmény. | |
Hivatásos és tiszteletbeli konzulok. | |
Feladatkör. | |
M. kir. Külkereskedelmi Hivatal. | |