Termék tételek matematikai-statisztikai végellenőrzése

Előszó

A termékek minőségének fejlesztése az egész világon, de különösen a mi szocialista országainkban a gazdaságpolitika egyik fontos feladatává vált. Az ipari termékek minősége számos tényező függvénye. Befolyásolja többek között a kutatás, a szerkesztés, a beérkezett nyersanyag illetve félkészgyártmány, a technológiai előírás, a gyártási berendezés, a dolgozók felkészültsége és érdekeltsége, a csomagolás, tárolás és szállítási feltételek betartása és végül mindezek ellenőrzése. Az ellenőrzési módszerek nemcsak a terméktől függenek, hanem attól is, hogy gyártásközi vagy késztermék ellenőrzéséről van-e szó. Késztermék ellenőrzésre a gyártás megkezdése előtt és befejezése után van szükség. Gyártás előtt a beszállító üzem termékét ellenőrzik mint készterméket, amely a továbbfeldolgozó üzem szempontjából nyersanyag, féltermék, alkatrész vagy szerelési egység is lehet. A gyártás befejezése után egy más késztermék ellenőrzése szükséges, azé, amelyet az illető gyár előállított. A matematikai-statisztikai megalapozás, legalábbis elvileg, ennek ellenére azonos lehet. A végátvételi ellenőrzés nemcsak műszaki szempontból fontos, hanem jogi, kereskedelmi és pénzügyi jellegéből is. Itt mindig két fél; gyártó - felhasználó vagy átadó - átvevő egyaránt érdekelt, akár külön-külön végzik el a vizsgálatot, akár az egyik elfogadja a másik vizsgálati eredményeit. A matematikai-statisztika gazdag irodalma számos módszert hozott létre, amelynek lehetnek bizonyos előnyei egymással szemben, mégis szükségessé vált ezeknek a módszereknek egységesítése, helyesebben szabványosítása. Ennek két fő oka van:
a) a matematikai irodalom általában nem veszi figyelembe, hogy az ipari és kereskedelmi felhasználók nem matematikusok, számukra tehát a logikai szabatosság mellett egyszerű, "Matematika-mentes" előadásmód szükséges;
b) ha a két érdekelt fél különböző módszereket alkalmaz, végső értékelésük eltérő lehet és ez vitára adhat okot.
Az utóbbi 5-6 évben mindinkább az a vélemény alakult ki, hogy kidolgozható oly, világviszonylatban is elfogadható keretszabvány, amely egyaránt megfelel hazai és külföldi viszonylatban, szocialista és tő'kés termelési feltételek mellett valamennyi iparágra. Lényegileg két szabványcsoport bevezetéséről von szó: az egyik minősítéses (alternatív), a másik méréses eljárást tartalmaz. Mind a nemzetközi, mind a magyar szabványosítás igyekszik a szabv6iyositási feladatot megoldani, de ez különböző okok miatt ezideig csak részben sikerült. Vissza