1.044.637

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Térképtudomány

A pálcikatérképtől az űrtérképig

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 461 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-09-5511-9
Megjegyzés: Fekete-fehér és néhány színes fotóval, ábrával és térképpel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A térkép a földfelszín lekicsinyített tükörképe. A kisebbítés mértékének megfelelően mutatja lakóhelyünk szűkebb vagy tágabb környezetét, az egész országok vagy a Föld teljes felszínét. A térkép segítségével tudjuk megtervezni, hova akarunk eljutni, de segít abban is, hogy gondolatban olyan helyekre utazzunk, ahova talán sose fogunk eljutni. A látható földfelszín mellett a térképek bemutatják a térben lejátszódó, a térhez köthető természeti és társadalmi jelenségek szélei körét is, a madárvonulások útvonalaitól a betegségek területi elterjedésén át borvidékekig. Az ábrázolt jelenségek sokfélesége teszi nélkülözhetetlen munka eszközzé a térképeket. A földrajz, a történelem tanulása, kutatása is elképzelhetetlen térképek használata nélkül. A könyv ötvözi a hagyományos és az új térkép készítési és térképhasználati módszereket, valamint felvázolja a várható fejlődési irányokat is. Szerzője, Papp-Váry Árpád Széchenyi-díjas egyetemi magántanár a Nemzetközi Térképészeti Társulás tiszteleti... Tovább

Fülszöveg

A térkép a földfelszín lekicsinyített tükörképe. A kisebbítés mértékének megfelelően mutatja lakóhelyünk szűkebb vagy tágabb környezetét, az egész országok vagy a Föld teljes felszínét. A térkép segítségével tudjuk megtervezni, hova akarunk eljutni, de segít abban is, hogy gondolatban olyan helyekre utazzunk, ahova talán sose fogunk eljutni. A látható földfelszín mellett a térképek bemutatják a térben lejátszódó, a térhez köthető természeti és társadalmi jelenségek szélei körét is, a madárvonulások útvonalaitól a betegségek területi elterjedésén át borvidékekig. Az ábrázolt jelenségek sokfélesége teszi nélkülözhetetlen munka eszközzé a térképeket. A földrajz, a történelem tanulása, kutatása is elképzelhetetlen térképek használata nélkül. A könyv ötvözi a hagyományos és az új térkép készítési és térképhasználati módszereket, valamint felvázolja a várható fejlődési irányokat is. Szerzője, Papp-Váry Árpád Széchenyi-díjas egyetemi magántanár a Nemzetközi Térképészeti Társulás tiszteleti tagja, a Magyar Térképbarátok Társulatának korábbi elnöke. Kiadónk jelentette meg a magyar térképészet történetét ismertető könyvét, a Magyarország története térképeken című kötetét, 2002-ben. Ajánljuk a könyvet minden térképszerető és globális világunk hírözönében a térkép segítségével eligazodni szándékozó embernek. Vissza

Tartalom

A térképészet története 5
A természeti népek térképészeti ismeretei 5
A kő- és a korai bronzkorszak térképészeti emlékei 9
A birtokhatárok kimérése és megjelölése 11
Ásatás két és fél ezer éves térkép alapján 15
Az első topográfiai térkép 18
Fejen álló világ? 23
Az első fokhálózat és az első
térkép vetület 25
„A földrajzi segédlet 27
A földmérés hivatássá válik 29
Az első úttérkép 33
Az O betűbe rajzolt világ 36
Arab tudós és keresztény uralkodó
együttműködése 40
Az első tengerhajózási térképek 43
Ptolemaiosz művének felfedezése 49
Az első magyar térkép Lázár munkája 52
Az első térképtorzítás 54
A Vinland-térkép 56
Amerika első térképi ábrázolása 57
Az aztékok térképei 61
Egy térképészeti rejtély: Piri Reis 1513. évi Dél-Amerika-térképe 63
Az atlaszok századai 69
Az atlasz név atyja: Mercator 72
Magyarország XVI-XVII. századi térképei 78
A háromszögelés és a mérőasztalos felmérés kialakulása 83
Mikoviny Sámuel munkássága 86
A földrajzi hosszúság meghatározása 88
Katonai térképezés 94
Kataszteri felmérés 97
A tematikus térképészet kezdetei 98
A térképkészítési és a sokszorosítási
technika változása 108
Az iskolai kartográfia kibontakozása 110
A magyar polgári térképészet kibontakozása 110
Térképezés fénykép alapján 115
Ortofotó-térképek 117
A magyar térképészet 1918-1990 között 117
A számítógépes (számítógéppel segített) térképkészítés 120
Hazánk térképészete a rendszerváltozást követően 122
A tudományos-technikai forradalom és a térképészet 125
Napjaink térképészete 127
A térkép, térképészet, térképtudomány 129
A térkép 129
A méretarány 130
A térképek osztályozása 132
A térképészet 133
A térkép és a térképészet szavak eredete 134
A térképtudomány kialakulása 135
A térképészet kapcsolata a művészettel 137
A térképészet formális vagy megismerő tudomány 137
Elméleti térképészet 138
A térképvetületek 139
Tájékozódás a Földön 139
A Föld alakja 139
A vetületek típusai 140
Mercator hajózási célú világvetülete 144
A hazai topográfiai térképek vetületei és szelvényezése 146
Topográfiai térképek 146
Egyetemes, egyenlítői helyzetű
Mercator-vetület (UTM, Universal
Transversal Mercator) 149
Gauss-Krüger-féle vetület 151
Egységes Országos Vetület (EOV) 153
Egylapos világtérképek vetületei 155
Magyar világvetületek 157
A tervrajztól a térképig 160
A Rejtelmes sziget 160
Vázlatkészítés derékszögmódszerrel 160
Egyezményes jelek 162
Alappontok, alaphálózat 164
A felmérés - felmérési térkép 166
A térképészeti általánosítás 166
A térképek helyesbítése 169
A szárazföld térképezettsége 169
A vízzel borított felszínek felmérése 172
Az első vízmélységmérési térképek 172
Az óceánok általános mélységtérképe 174
A Balaton felmérése 177
A folyók medrének a felmérése 178
Térképezés a világűrből 180
Az űrrepülések térképészeti kísérletei 180
Távérzékelés 183
Meteorológiai és erőforrás-kutató
mesterséges holdak 185
Az űrfelvételek térképészeti hasznosítása 190
A távérzékelés hatása a jövő térképészetére 193
Földrajzi információs rendszerek - geoinformatika 194
A Földrajzi Információs Rendszer kezdetei 194
A Földrajzi Információs Rendszer meghatározása 195
A számítógéppel segített térképkészítés és a Földrajzi Információs Rendszer kapcsolata 198
A távérzékelés és a Földrajzi Információs Rendszer kapcsolata 199
A Földrajzi Információs Rendszer adatai 200
A Földrajzi Információs Rendszer jövője 201
Globális helymeghatározó rendszer (GPS) 203
A GPS fogalom megismerése 203
A mesterséges holdas helymeghatározás 204
Domborzatábrázolás (domborzatrajz) 206
Csíkozásos domborzatábrázolás 208
Szintvonalas domborzatábrázolás 212
Módosított szintvonalrajz 217
Alakrajzi (fiziografikus) domborzatábrázolás 219
Domborzatárnyékolás 221
Hogyan készült és ma hogyan készül az árnyékolt térkép? 221
Rétegszínezés 224
A domborzatábrázolási módszerek 227
A térképek síkrajza 229
A vízrajz 229
Szárazföldi határok 232
Tengeri határok 237
A települések ábrázolása 243
Közlekedés 247
Vasutak 247
Utak 248
Vízi közlekedés 249
Légi közlekedés 249
Cső- és drótvezetékek, vezeték nélküli hírközlés 250
Talaj és növényzet 251
A térképi névírás és a térképek névrajza 252
A magyar és részben magyar földrajzi nevek helyesírása 252
A magyar földrajzi nevek egységesítése 256
Az Egyesült Nemzetek Szövetsége földrajzinév-egységesítési törekvései 258
Latin betűs írású külföldi területek földrajzi nevei 260
Településnevek 260
A nemzetiségi (kisebbségi) településnévhasználat gyakorlata 261
Természeti földrajzi nevek 264
A teljesen lefordított nevek és az országnevek 265
Egyedüli szuverenitáson kívüli területek földrajzi nevei 266
A tengerek és a tengerfenék-képződmények nevei 266
Az Antarktisz és az égitestek felszíni formáinak az elnevezései 267
Nem latin betűs írású területek nevei 267
A magyar atlaszok földrajzinév-írási gyakorlata 271
Számok, magyarázó megírások 274
A térképi írásfajták és írásnagyságok 274
A nevek elhelyezése 276
A névmutató 280
A térképlap megformálása 284
Szelvényezett világtérképek 287
Az 1:1 000 000 méretarányú nemzetközi
világtérkép 287
Az 1:2 500 000 méretarányú nemzetközi világtérkép 288
A magyar utasítás az 1:2 500 000 méretarányú világtérkép elkészítéséhez (1958) 288
Az előkészítő munkálatok folytatása 290
Meglepetésszerű bejelentés 294
Későbbi tartalmi változtatások 294
A térképmű terjesztése 295
Az okinawai tengeri expo 296
Magyar közreműködés a világtérkép készítésében 297
A világtérkép második kiadásának az előkészítése 297
A befejezett, de szakmailag hatástalan világtérkép 298
A Föld 1:1 000 000 méretarányú digitális világtérképe 299
Globális korunk világtérképigénye 299
Globális világtérkép 300
1:250 00 méretarányú világtérkép javaslata 301
A globális térképezés jövője 302
Navigációs térképek 303
Légi navigációs térképek 303
Tengerhajózási térképek 307
Tájékozódási térképek 309
Turistatérképek 309
Magyar turistatérképek 309
A titokvédelem módosulása a Szovjetunióban 311
Rendelet az államtitkot és szolgálati titkot nem tartalmazó térképek készítéséről 312
A torzítás 313
A nyílt minősítésű térkép rendszer 314
Turistatérképek a rendszerváltozás után 316
Turistaatlaszok 317
Kirándulás térképpel 318
Hányféle észak van? 318
A térkép tájolása és álláspont-meghatározás 319
Mérések a térképen 321
Találkozó megbeszélése térképpel 323
Kirándulás GPS-szel a kézben 324
Kerékpárostérképek 324
Vízisport-térképek 325
Tájékozódásifutó-térképek 326
Barlangtérképek 329
Autótérképek 329
Járműkövetés 330
Várostérképek 331
Szaktérképek (tematikus térképek) 334
A tematikus térképek háttértérképei 334
A tematikus ábrázolás módszerei 335
Jelmódszer 335
Felületi módszer 339
Pontmódszer 340
Diagrammódszer 341
Kartogrammódszer 343
Izovonalmódszer 348
A mozgásvonalak módszere 350
A hazai tematikus térképezés 353
Földtani térképek 353
Geofizikai térképek 355
Felszínalaktani (geomorfológiai) térképek 355
Vízrajzi térképek 356
Éghajlati térképek 356
Talajtérképezés 357
Földhasznosítási térképek 357
Erdészeti térképek 358
Gazdasági térképek 358
Néprajzi térképek 360
Falitérképek 360
Az atlaszok 362
Az atlasz fogalma, osztályozása 362
Elektronikus atlaszok 364
Történelmi atlaszok 367
Irodalomtörténeti atlasz 371
Irodalomtörténeti térképek 373
Az irodalmi atlasz tartalma 373
Egy kis közjáték 375
Az atlasz jelentősége 375
A nemzeti és körzeti (regionális) atlaszok 376
A nemzeti és körzeti atlaszok tartalma 378
A számítógép hatása nemzeti és körzeti atlaszok készítésére 380
Magyarország nemzeti és körzeti atlaszai 382
A Hold, a bolygók és az égbolt térképezése 384
A Hold térképezése 384
A bolygók térképezése 395
Csillagtérképek 398
Földgömbök, éggömbök, bolygóglóbusok 404
Dombor- és tapintásos térképek 413
Dombortérképek 413
A vakok tapintásos térképei 417
Háromdimenziós megjelenítés síkon 418
Térképalkotás (térképszerkesztés, térkép-sokszorosítás) 420
Térképkészítés 420
A hagyományos és a számítógépes térképkészítés menete 422
Térkép-sokszorosítás 424
Informatikai alapok 424
Nyomtatási módok 425
A térképek színvilága 427
Kötészet 427
Térképszerű ábrázolásformák 429
Térképvázlatok 429
Sajtótérképek 429
Agitációs és propagandatérképek 431
Könyvmelléklet
térképvázlatok 433
A térvázlat 434
Gondolati és fantáziatérképek 434
Gondolati térképek 434
Fantáziatérképek 436
A térkép alapján szerkesztett térrajzok 437
Panorámakép, metszet, kavalierperspektíva 437
Madártávlati kép, tömb szelvény 438
Számítógéppel szerkesztett térrajzok 439
A térképészet nemzetközi szervezetei, folyóiratai 440
Nemzetközi szervezetek 440
A kartográfiai folyóiratok és évkönyvek 441
A térképészeti szakirodalom osztályozása 443
Utószó 445
Irodalom 446
Név- és tárgymutató 453

Papp-Váry Árpád

Papp-Váry Árpád műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Papp-Váry Árpád könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem