Térképek a Pest Megyei Levéltárban

Előszó

A levéltárban őrzött kéziratos és nyomtatott térképgyűjtemény nagyobbik hányada az egykori Pest-Pilis-Solt vármegye, majd 1876-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén található települések kül- és belterületét, kisebbik része különböző szempontokból a megye egész területét, valamint nem megyei területeket ábrázol. Napjainkra ezek - a XVIII. századtól folyamatosan fennmaradt munkák - történeti, gazdasági, környezetvédelmi, vízrajzi stb. szempontból felbecsülhetetlen források. A kutató számára a gyakran kézzel rajzolt és színezett, majd később metszett, ill. nyomtatott térképek igen sok információt nyújtanak.
A térképek között a legegyszerűbb vázlatok ugyanúgy megtalálhatók, mint a részletesebben kidolgozott mappák. A XVIII. században készített munkák tájolása meglehetősen eltérő, majd a XIX. századtól kezdődően az északi tájolás vált általánossá. A területi arányokat általában bécsi ölben fejezték ki, amelynek visszatérő jelölése a 100 bécsi öl = 26 mm, ami az 1 : 7200 méretaránynak felel meg. Emellett még a 40 bécsi öl = 26 mm (1 : 2880), az 50 bécsi öl = 26 mm (1 : 3600), valamint a 200 bécsi öl = 26 mm (1 : 14400) méretarányok a leggyakoribbak. A térképészeti munkáknál a felszíni formák érzékeltetésére használt szintvonalak hazánk II. katonai felmérésekor, a XIX. században váltak általánossá. A határban előforduló erdők, mezők, folyók, tavak stb. jelölésére a természetben jellemző színeket alkalmazták. A XIX. század második felétől a nyomtatott térképeknél általánossá vált ez a kialakult jelrendszer. A levéltári törzsgyűjteményben található, Zala megyét ábrázoló 1792. évi nyomtatott mappán (PMT 25.) Tomasich János geometra már a ma használatos térképészeti jelölések egy részét alkalmazta.
A levéltárban fellelhető térképdarabok vagy sorozatok különböző iratok, irategyüttesek mellékletei voltak, amelyeket külső megjelenésük miatt (nagyság, bádogtokban való tárolás stb.) külön kezelték. Az évek során ennek következtében alakultak ki a különböző sorozatok, külön nyilvántartások. Ezért a Pest Megyei Levéltár fond- és állagjegyzékében több helyen találkozhatunk térképekkel. A IV. 165. fondszám alatt, a Pest-Pilis Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék és a Pest-Solt Vármegyei cs. kir. Úrbéri Törvényszék egyesített iratainak d) állagában vették fel az úrbéri térképeket (PMU); a XI. 631. fondban a Ráckevei Királyi Uradalom gazdasági iratai d) állagában szerepelnek az uradalomra és környékére vonatkozó térképek, illetve tervrajzok; a XV. 6. fondszámon a "Térképek levéltári gyűjteménye" elnevezéssel kialakított sorozatot (PMT); míg a XV. 9. jelzetnél a Nagykőrösi városi térképek levéltári gyűjteményét (NkT, NkK, NkNy) találjuk, amely iratanyaggal együtt a kecskeméti levéltárból került Nagykőrösre az ottani fióklevéltár létrehozását követően. A Pest Megyei Levéltár őrzi letétként a Váci Püspökség Gazdasági Levéltárát, amelyben az uradalmi geometra iratai között vannak az uradalomra vonatkozó térképek a XXXIII. 15. fondszám alatt.
A megyei törzsanyag (PMT) a levéltár őrizetében az iratok mellől évek során levált, megállapíthatatlan őrzési helyű, kisebb levéltári egységekből kiemelt vagy ajándékozott, ill. vásárolt térképeket tartalmazza. Ezek közül kiemelkedik Mikovinyi Sámuel 1742-ben készített felvétele (PMT 4.), amely a Duna Aporka és Baja közötti szakaszát ábrázolja ártereivel és mellékvizeivel. E térképet a korban általános latin nyelvű feliratokkal látták el. Részletes képet nyújt az egyes települések földrajzi fekvéséről, megjeleníti a települések kiterjedését, a lakatlan területeket, a folyóvizeket és elnevezésüket. Vissza