Fülszöveg
Arday Lajos, történész, politológus (Nyíregyháza, 1935) Debreceni Református Kollégium, KLTE magyar-történelem (1959), angol (1961), ELTE orosz (1964) szakos oklevél. A MÁVAG-ban gépmunkás, revizor, majd Debrecenben tanszéki demonstrátor, levéltáros, gimnáziumi tanár. 1962-től a BME nyelvtanára. 1976-77 MTA tudományos munkatárs; 1981-90 a Nemzetiségi Komplex Bizottság tagja, titkára; a Magyar Külügyi Intézet (1979-1987), a Magyarságkutató, majd a Közép-Európa Intézet (1987-1995) tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Nagy-Britannia, magyar-angol kapcsolatok a 20. században, kisebbségek, identitás, biztonságpolitika Kelet-Közép- Európában. Egyetemi doktor (1966), a történettudomány kandidátusa (1975), az MTA doktora (történelem, 2005).
„ A külföldi levéltári tájékozódáshoz a magyar historikusok csak a hetvenes években kezdtek hozzájutni. Alighanem Arday Lajos volt az első közöttük. Munkája hű lenyomata annak, hogy a hetvenes évek derekán miképpen látta egy jól tájékozott...
Tovább
Fülszöveg
Arday Lajos, történész, politológus (Nyíregyháza, 1935) Debreceni Református Kollégium, KLTE magyar-történelem (1959), angol (1961), ELTE orosz (1964) szakos oklevél. A MÁVAG-ban gépmunkás, revizor, majd Debrecenben tanszéki demonstrátor, levéltáros, gimnáziumi tanár. 1962-től a BME nyelvtanára. 1976-77 MTA tudományos munkatárs; 1981-90 a Nemzetiségi Komplex Bizottság tagja, titkára; a Magyar Külügyi Intézet (1979-1987), a Magyarságkutató, majd a Közép-Európa Intézet (1987-1995) tudományos főmunkatársa. Kutatási területe: Nagy-Britannia, magyar-angol kapcsolatok a 20. században, kisebbségek, identitás, biztonságpolitika Kelet-Közép- Európában. Egyetemi doktor (1966), a történettudomány kandidátusa (1975), az MTA doktora (történelem, 2005).
„ A külföldi levéltári tájékozódáshoz a magyar historikusok csak a hetvenes években kezdtek hozzájutni. Alighanem Arday Lajos volt az első közöttük. Munkája hű lenyomata annak, hogy a hetvenes évek derekán miképpen látta egy jól tájékozott történész a gazdag angol levéltári források birtokában hazánk 1918-19-es nemzetközi helyzetét. Ő az angol iratok megismerését tűzte ki céljául "
„ A könyvben szinte lépésről lépésre nyomon lehet követni azt a harcot, amely során a brit külpolitikában elbukik a nagyhatalmi státusú Ausztria (-Magyarország) megőrzésében elsődleges angol érdeket látó felfogás. S miközben a Monarchia szétzúzása került napirendre, a döntéshozók között nem kevesen voltak, akik tudták, hogy végzetes irányba viszik (hagyják) a dolgokat"
(Pritz Pál)
„ A kétoldalú kapcsolatok kutatása terén talán senki sem tett többet Arday Lajosnál kutatásainak egyik kiemelkedő jelentőségű eredménye a trianoni határok meghúzásával kapcsolatos brit szerep feltárása."
(Egedy Gergely)
„ Időben újkeletű, tutományos alaposságú mű - a legjobb könyv, amelyet Trianonról írtak."
(Nemeskiirty István)
9789636431723
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal