1.062.077

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Terhek és hatások

A Springer Media Magyarország Kft. kiadványa - Tervezés az Eurocode alapján

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budaörs
Kiadó: Springer Media Magyarország Kft.
Kiadás helye: Budaörs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 98 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 30 cm x 21 cm
ISBN: 963-86129-5-9
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az épületek tartószerkezeteivel szembeni támasztott legfontosabb követelmény, hogy a rájuk ható terheket és hatásokat biztonságosan elviseljék, az ezekből keletkező igénybevételek, alakváltozások,... Tovább

Előszó

Az épületek tartószerkezeteivel szembeni támasztott legfontosabb követelmény, hogy a rájuk ható terheket és hatásokat biztonságosan elviseljék, az ezekből keletkező igénybevételek, alakváltozások, avagy az Eurocode kifejezésével élve: a „hatáskövetkezmények" se az épület állékonyságát, se használhatóságát ne veszélyeztessék. A terhek helyes felvétele valamint a hatások megfelelő értelmezése tehát a jó és gazdaságos tartószerkezeti méretezés alapja, a statikai tervezés kiindulópontja. A terhek és hatások meghatározása a tartószerkezeti méretezés első lépései közé tartozik. Szinte önálló munkarésznek tekinthető, mivel legnagyobbrészt független attól, hogy a vizsgálandó szerkezet acélból, vasbetonból vagy bármilyen más szerkezeti anyagból készül. Az új, egységes európai tartószerkezeti szabványsorozat - összefoglaló néven Eurocode - bevezetését megelőzően a tartószerkezetek terheire vonatkozó hazai előírásokat az MSZ 15021/1 -1986 foglalta össze. Ez a ma is érvényben levő, mindössze 30 oldal terjedelmű szabvány szinte az összes terhekkel kapcsolatos témát felölelte, és rendkívüli tömörséggel szabályozta a terhek meghatározásának módját. E kulcsfontosságú előírás tartalomjegyzékét az új Eurocode-okkal összevetve azt láthatjuk, hogy az MSZ rövid, néhány oldalas alfejezeteinek az Eurocode-ban önálló szabványfüzetek felelnek meg, amelyek minimum harminc, de néhol száz oldalt is jóval meghaladó terjedelműek. Az előírások ilyen méretű bővülése kettős következménnyel jár. Egyfelől a mennyiségi növekedés tényleges tartalmi bővülést is jelent. Az Eurocode-ok számos olyan részletes, új információt tartalmaznak, amelyekkel az egyes szerkezetfajták teherfelvétele pontosabban, megbízhatóbban végezhető el. Több olyan kérdés kezelése is bekerült a szabályzatokba, amelyekkel a magyar előírás nem, vagy csak érintőlegesen foglalkozott. Az Eurocode-ban a terhek oldalán megjelenő magasabb biztonsági szint, valamint a szigorúbb terv- és műszaki ellenőrzésre való közvetett ösztönzés költségesebb, de megbízhatóbb szerkezeteket eredményez. Az új, egységesen kezelt terminológia és jelölésrendszer az európai (és magyar) statikus társadalom számára az egységes szemlélet és a közös szakmai nyelv ígéretét is magában hordozza. Nem hallgathatók el azonban a problémák sem. A túlzott méretűre duzzadt és a szigorú formai követelmények miatt rengeteg sztereotip ismétlődést tartalmazó szabványtömeg nehezen kezelhető, a rengeteg kereszthivatkozás rontja az áttekinthetőséget, az előírások sorában pedig ömlesztve jelentkeznek a gyakorló statikus számára feltétlenül szükséges, gyakran előforduló, valamint a csak specialisták és elméleti szakemberek számára szóló ritka, különleges problémák. Emiatt a szabványok közvetlen használata - legalábbis az azokkal való ismerkedéskor és tanuláskor - igen nehézkes. Jelen segédletünk kísérlet a fenti problémák legalább részbeni áthidalására. A magyar szabvány szellemét követve újra egységes füzetbe foglaljuk össze a fontosabb előírásokat, bár jelentősen megnövelt, mintegy százoldalas terjedelemben. Ezen belül is csak a magasépítési szerkezetekkel, épületekkel kapcsolatos adatokat közöljük, a speciális mérnöki létesítményekre, így pl. a hidakra vonatkozó információkat már nem. Ez az anyag tehát nem helyettesítheti az eredeti, hivatalos szabványokat, viszont a gyakoribb magasépítési szerkezetek körében elősegítheti azok megértését és eredményesebb használatát. A segédlet két fő részből áll. Az első rész a tartószerkezeti tervezés alapjaival és annak a terhekkel kapcsolatos összefüggéseivel foglalkozik az EN 1990 szabvány alapján. Jóllehet a méretezés alapjait a régi magyar szabványsorozat és az Eurocode is külön szabványban ismerteti, mégis célszerűnek látszott a terhekre vonatkozó legfontosabb részeket bevezetőként segédletünkbe illeszteni. A tartószerkezeteken figyelembe veendő terhek és hatások konkrét meghatározásával füzetünk második része foglalkozik. Itt lényegében mindazon esetek ismertetésre kerülnek, amelyek az MSZ 15021/1-ben is szerepeltek. Nem tárgya viszont a segédletnek a geometriai pontatlanságok ismertetése, bár ezek sok esetben (pl. pillérferdeség) helyettesítő teher segítségével kerülnek a statikai számításba. A geometriai pontatlanságok azonban más módon is figyelembe vehetők, és mivel többségükben erősen függenek a szerkezeti anyag fajtájától, az erre vonatkozó módszerek hagyományosan nem a teherszabványokban jelennek meg. Így van ez az Eurocode-ban is. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ
1. RÉSZ: TERHEK ÉS HATÁSOK AZ EUROCODE MÉRETEZÉSI RENDSZERÉBEN
1. A MÉRETEZÉS RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK ÉS JELÖLÉSEK
1.1. Alapfogalmak
1.2. A tartószerkezeti tervezés alapjaival összefüggő betűjelek
2. A TARTÓSZERKEZETI MÉRETEZÉS ALAPJAI
2.1. A lapkövetelmények
2.2. A parciális (biztonsági) tényezők módszere és a határállapot koncepció
2.3. Célkitűzések és vizsgálatfajták
2.4. A határállapotok módszere szerinti vizsgálatok alapösszefüggései
2.4.1. A vizsgálat általános alapelve
2.4.2. Szilárdsági vizsgálat teherbírási határállapotban
2.4.3. A helyzeti állékonyság vizsgálata teherbírási határállapotban
2.4.4. Az altalaj törés és a fáradási törés vizsgálata
2.4.5. A használhatósági határállapotok vizsgálata
2.5. Tervezési helyzetek
2.6. A tervezési élettartam
2.7. Megbízhatósági szintek
2.8. Terhelési eset, a hatások kombinációja
3. A HATÁSOK
3.1. A hatások besorolása
3.2. A hatásokat jellemző mennyiségek
3.2.1. Időben állandó hatások jellemzői
3.2.2. Időben változó hatások jellemzői
3.3. A hatások tervezési értékei
3.4. Fáradást okozó, dinamikus és geotechnikai hatások jellemzői
3.5. Rendkívüli és szeizmikus hatások jellemzői
3.6. A hatások parciális (biztonsági) tényezői
3.7. A reprezentatív érték szorzói (y/ tényezők)
4. A HATÁSOK KOMBINÁCIÓI ÉPÜLETEK ESETÉN
4.1. Hatáskombinációk teherbírási határállapotban
4.2. Hatáskombinációk használhatósági határállapotban
II. RÉSZ: TERHEK ÉS HATÁSOK MEGHATÁROZÁSA
5. A HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS FOGALMAK ÉS JELÖLÉSEK
5.1. Fogalmak
5.2. Betűjelek, jelölések, indexek
5.3. A hatások fajtái és besorolásuk
6. SÚLYTERHEK
6.1. Az önsúlyteher jellemzői
6.2. Az önsúly figyelembe vétele hatáskombinációkban
6.3. Építőanyagok, épületszerkezetek és tárolt anyagok súlyadatai
6.3.1. Építőanyagok és tárolt anyagok térfogatsúlyai
6.3.2. Épületszerkezetek térfogatsúlya
6.3.3. Épületszerkezetek négyzetmétersúlya
6.3.4. Tárolt anyagok halmazsúlya, súrlódási szöge
7. HASZNOS TERHEK
7.1. A hasznos terhek általános jellemzői
7.2. A hasznos terhek karakterisztikus értéke
7.3. A hasznos terhek teherelrendezései
7.4. Mozgatható válaszfalak
7.5. Vízszintes irányú hasznos terhek
7.6. Járművek tengelyterhei
7.7. A dinamikus hatás figyelembe vétele
7.8. Csökkentő tényezők
8. HÓTEHER
8.1. A hóteher jellemzői
8.2. A felszíni hóteher
8.2.1. A felszíni hóteher karakterisztikus értéke
8.2.2. A hó átlagos térfogatsúlya és vastagsága
8.3. Teherelrendezések és tervezési helyzetek tetőkön
8.4. Tetők hóterhe tartós/ideiglenes tervezési helyzetben
8.5. Tetők hóterhének alaki tényezői és teherelrendezései
8.5.1. A tetők hóterhének alaki tényezői
8.5.2. Félnyeregtetők
5.5.3. Nyeregtetők
8.5.4. Összekapcsolódó nyeregtetők
8.5.5. Magasabb szerkezetekhez csatlakozó tetők
8.5.6. További gyakoribb tetőformák
8.5.7. Helyi hőhatások a tetőn
8.6. A hófelhalmozódás lehetséges meghatározása általános tetőforma esetén
8.7. A hóteher, mint rendkívüli teher
8.7.1. A vizsgálat mellőzésének feltételei
8.7.2. A kivételes nagyságú felszíni hóteher figyelembevétele
8.7.3. A kivételes hófelhalmozódás, mint rendkívüli teher
8.7.4. A hóteherrel összefüggő egyéb hatások
9. A SZÉLTEHER
9.1. A szélhatás modellezése és általános jellemzői
9.2. Terep (beépítettségi) kategóriák
9.3. A torlónyomás számításba veendő értékei Magyarországon
9.4. A szélhatások karakterisztikus értékének meghatározása
9.4.1. A szélteher összetevői
9.4.2. Épületek aerodinamikai (alaki) tényezői
9.4.3. Referencia felületek és referencia magasság
9.4.4. Felületi szélnyomás és szélsúrlódás
9.4.5. Szélerők meghatározása felületi szélnyomásokból
9.4.6. Eredő szélerő meghatározása erőtényező segítségével
9.4.7. Ferde szélerők figyelembevétele
9.5. Külső felületek nyomási tényezői
9.5.1. Hajlásszögek értelmezése a külső alaki tényező meghatározása során
9.5.2. A nyomási tényező és a felület nagysága közötti kapcsolat
9.5.3. Alaki tényezők egy felületsíkon belül
9.5.5. Külső nyomási tényezők meghatározása: részletes eljárás
9.5.6. Külső nyomási tényezők meghatározása: egyszerűsített eljárás
9.6. Belső felületek nyomási tényezői és referencia magasságai
9.7. Felületi szélsúrlódás
9.8. Szabadon álló egyrészes tetők és szerkezetek alaki tényezői
9.8.1. Szabadon álló tetők, pilletetők
9.8.2. Szabadon álló falak és mellvédek
9.8.3. Karcsú, téglalap alaprajzú épületek
9.9. Alaki tényezők egymás után sorolt tetőelemek esetén
9.9.1. Sorolt félnyereg-és nyeregtetők
9.9.2. Sorolt pilletetők
10. HŐMÉRSÉKLETI HATÁS
10.1. Általános jellemzők
10.2. Tervezési állapotok
10.3. A hőmérsékleti hatás összetevői
10.4. Hőmérsékleti adatok
10.4.1. A felületi hőmérsékletek tájékoztató értékei
10.4.2. Magyarországi hőmérsékleti adatok
10.4.3. A külső tér hőmérsékletének maximumai Magyarországon
10.4.4. Szerkezeti anyagok hőtágulási együtthatói
10.4.5. Hőmérséklet-eloszlás meghatározása többrétegű szerkezetekben
11. GEOTECHNIKAI ÉS VÍZ OKOZTA HATÁSOK
11.1. Geotechnikai hatások
11.2. Víz okozta hatások
11.2.1. Általános jellemzők
11.2.2. A hidrosztatikus és hidrodinamikus víznyomás
11.2.3. Folyóvízi uszadék okozta erőhatás
11.2.4. Egyéb hatások
12. DARUK ÉS GÉPI BERENDEZÉSEK OKOZTA HATÁSOK
13. ÉPÍTÉS KÖZBENI HATÁSOK ÉPÜLETEKEN
13.1. Tervezési helyzetek
13.2. Határállapotok
13.3. Az építés közbeni hatások jellegzetességei
13.4. Általános építés közbeni hatások
13.5. Az építési terhek
13.5.1. Általános jellemzők
13.5.2. Az építési terhek fajtái
13.5.3. Építési teher betonozáskor
13.6. Építés közbeni rendkívüli terhek és hatások
14. BALESET JELLEGŰ RENDKÍVÜLI HATÁSOK
14.1. Következmény szerinti kategóriák
14.2. Jármű ütközésből származó hatások
14.2.1. Az egyenértékű statikus teher
14.2.2. A számításba veendő ütközési felület
14.3. Robbanásból származó hatások
15. A FÖLDRENGÉSI HATÁSOKBÓL KELETKEZŐ TERHEK
15.1. Alapkövetelmények
15.2. A földrengés okozta gyorsulások
15.3. Teherbírási követelmények
15.3.1. A számításba veendő hatáskombináció
15.3.2. A földrengésből származó eltolóerő
15.3.3. A tervezési gyorsulási válasz spektrum
15.3.4. A rugalmas gyorsulási válasz spektrum
15.3.5. Az eltolóerő alaprajzi elhelyezkedése
15.4. Korlátozott károk követelménye
15.5. A terhek megoszlása az épület magassága mentén
15.6. A maximális földrengésteher egyszerű meghatározása
16. MELLÉKLETEK 87
A melléklet: Tervezési élettartamok
B melléklet: Megbízhatósági szintek
C melléklet: A felszíni hóteher Cc és Ct tényezői
D melléklet: A hó átlagos térfogatsúlya és a felszíni hóvastagság
E melléklet: Gyakrabban előforduló további tetőformák hóterhei
F melléklet: Lokális hóterhek a tetőn
G melléklet: A szélsebesség és a torlónyomás meghatározása
H melléklet: A szerkezeti tényező
I melléklet: Gyakrabban előforduló speciális tetőformák szélterhei
J melléklet: Szabadon álló táblák, zászlók és egyéb szerkezeti elemek szélterhei
17. A SZÖVEGBEN HIVATKOZOTT SZABVÁNYOK ÉS SZAKIRODALMI FORRÁSOK
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem