Kommunikációelmélet

Tartalom

Elöljáróban: Miről szól ez a könyv? 13
Első fejezet
INFORMÁCIÓ - KOMMUNIKÁCIÓ 17
Az információ fogalma a hétköznapi nyelvhasználatban 17
Az információ mint a tudás forrása 17
Az információ mentális és biológiai aspektusa 19
Az információ néhány sajátossága 21
Az információ fogalma a matematikai kommunikációelméletben 25
Az információ kvalitatív és kvantitatív megközelítése 25
Az információ és forrása 27
Az információ mennyisége 28
Kód és redundancia 29
Entrópia: az átlagos információmennyiség 31
Az információ átvitele 32
Az információ hétköznapi fogalma és a matematikai kommunikációelmélet 34
Második fejezet
A PAR EXCELLENCE KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG 37
A kommunikációs és a nem kommunikációs jelenségek elhatárolása 37
Természetes és nem természetes jelentésű események 40
A kommunikációs jelenség feltételei 42
A kommunikációs kísérlet meghatározása 46
A kommunikációban felismertetni szándékolt tényállásról 47
A kommunikáció mint koordinatív kooperatív játék 49
Intencionalitás és kommunikáció 52
Harmadik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ (NEM TECHNIKAI) ESZKÖZEI 55
Felismertetés kommunikáció nélkül 55
A kommunikáció mint belső mentális állapotok külsővé tétele 56
Kommunikációs felismertetés alkalmi eszközökkel 58
Kommunikációs felismertetés fizikai jegyek alapján 59
A hasonlóság (kérdéses) szerepéről a képszerűségben 60
A hasonlóság szerepe a kommunikációs felismertetésben 61
Kommunikációs felismertetés konvenció (jelentés) alapján 62
A természetes és a nem természetes jelek határán 64
Mimika, arckifejezés 64
Tekintet, szemmozgás 65
Hangadás (paranyelv) 65
Gesztusok, a fej, a kéz és a karok mozgása 66
Testtartás 66
Az interakciós-kommunikációs partnerek távolsága 66
Metakommunikatív jelzések 67
Kölcsönös tudás, konvenció, nyelv 67
Nyelv, kommunikáció, együttműködés 69
Kölcsönös tudás, kommunikáció, nyilvánosság 71
A par excellence kommunikációs jelenségtől
a tömegkommunikációig 72
Negyedik fejezet
A NYELV 75
A nyelv jelrendszer 76
A jelentés vizsgálatáról 77
Jelentés és jelölet 80
A mondatok kommunikációs tagolása 85
Jelentés és előfeltevés 86
Sugallt jelentés 88
A konvencionális és a kommunikációs jelentés megkülönböztetése 91
Pragmatika 92
Nyelv és társadalom 93
A nyelvi rétegződés, nyelvi változatok 94
A nyelvi változás 94
A hátrányos nyelvi helyzet 95
Nyelvpolitika 96
Nyelvi-kulturális relativizmus 97
Ötödik fejezet
REPREZENTÁCIÓK 99
Mi a reprezentáció? 99
A nyelvi reprezentáció megismerő ereje 103
Nyelv, reprezentáció, kommunikáció 107
Reprezentációk és lehetséges világok 111
Fikciók, konstrukciók 111
(Lehetséges) ténybeliségek szelekciója a reprezentációban 113
Metaforikus reprezentáció 115
Humoros reprezentáció 116
Alternatív változatok, verziók 120
Fiktív és virtuális valóság 123
Reprezentáció és tudás 124
Információ és tudás 128
Informativitás - hasznos tudás 129
Hatodik fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS CSELEKVÉS 131
Ténymegállapítások és cselekvések 131
Cselekvés Szavakkal 133
Beszédaktus és kommunikációs aktus 136
A beszédaktusok érvényességi feltételei 138
Kommunikációs cselekvés és elkötelezés 140
A beszédaktusok fajtái 144
Konvenciók és interakciós szándékok a kommunikációs cselekvésben 146
A beszédaktusok társadalmi szerepe 150
Kommunikáció útján végrehajtott stratégiai cselekvések 152
Meggyőzés és manipuláció 152
Változások elérésének egy lehetséges stratégiája 154
A stratégiai kommunikációk ipara 155
Habermas elmélete a kommunikatív cselekvésről 156
A kommunikatív cselekvés
Habermas továbblépése a beszédaktus-elmélettől 158
Hetedik fejezet
SZÖVEGEK 163
Szövegkoherencia 164
Grammatikai-szintaktikai formák 164
Szemantikai sémák 165
A téma azonossága 166
Dialógusok szerveződése 167
Beszédaktus tényezők 167
Pragmatikai tényezők 167
Relevancia 168
Műfaji jellegzetességek 169
A szöveg fogalmának kiterjesztése 169
Egy jellegzetes példa a nem verbális szövegekre: a zene 170
Narratívumok 172
Narratív és paradigmatikus megismerési mód 172
A narratív szerkezet 174
Hírek 175
Meggyőzést célzó szövegek 179
Multimédiás szövegek 182
Szöveg, tartalom, interpretáció 184
A kultúra nem szövegszerű termékei 186
Rítusok 187
Spektákulumok 187
Játékok 188
Színház, előadó-művészet 190
A (tömeg) kommunikáció mint technikai közvetítés 190
Nyolcadik fejezet
KOMMUNIKÁCIÓ ÉS EVOLÚCIÓ 193
Az állatok kommunikációszerű jelzései 193
Kommunikáció-e az állati jelzés 194
„Beszélő" majmok 198
Főbb szakaszok a megismerés és a kommunikáció evolúciójában 200
A nyelv, a verbális kommunikáció kialakulása 202
Az idegrendszer és az agy fejlődése 202
A hangzó, vokális csatorna birtokbavétele 203
A figyelem, a mások figyelésének és a mások figyelme irányításának képessége 204
Imitálás, mlmelés 204
A másik elméje felé fordulás, intencionális alapállás 205
Szabálykövetés 206
A reprezentáció leválása az ingerhelyzetről 206
A nyelv keletkezése: természetes szelekció vagy valami más? 207
A nyelvteremtés két meghatározó mozzanata 209
Osztenzió és névadás 209
Prédikáció, propozíció 210
Evolúció, kommunikáció, kultúra 211
Kilencedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ KULTÚRAFORMÁLÓ MÉDIUMAI 215
írás, könyvnyomtatás 215
Az írás előtti kultúra 216
Az írás megjelenése 216
Hangos olvasás - csendes olvasás 217
Nyomtatás és sokszorosítás 218
Elektronikus eszközök 218
A televízió diadalútja 219
Attraktivitás 219
Közvetítés, jelenlét, élményszerűség 219
Személyesség, behatolás a privát szférába, intimitás 220
Tömegesség 220
A televízió korszaka 220
Egy forrás - sok befogadó 220
A tömegkommunikáció közvetítő szerepe 221
A tömegkommunikáció és a televíziós jelenség néhány alapértelmezése 222
A médium az üzenet? 222
A médiumok versengő egymás mellett élése 224
Transzmissziós felfogás és hatásvizsgálatok 224
Használat és szükségletkielégítés 225
A kultivációs megközelítés 227
A közfigyelem irányítása: tematizáció, napirend-kijelölés 229
A tömegkommunikáció rituális modellje 230
A média mint spektákulum 231
Bulvárosodás, infotainment 232
Túllépés a klasszikus tömegkommunikáción 233
Számítógépes, hálózati infokommunikáció 234
Sokak kommunikációja sokakkal 234
Az információ mennyiségének növekedése 234
Multimédia 235
Osztott információtárolás 235
Interaktivitás 235
Információszabadság 236
Digitalizáció és konvergencia 236
Mobil kommunikáció 236
A nyilvánosság átalakulása 236
Tizedik fejezet
A KOMMUNIKÁCIÓ A TÁRSADALMI SZÜKSÉGLETEK, FUNKCIÓK ÉS RENDSZEREK KONTEXTUSÁBAN 239
Ágensek és szerveződések 239
Szükségletek 241
Materiális szükségletek 242
Információs és tudásszükségletek 242
Társas szükségletek: kapcsolatok és identitás 243
Kommunikációs szükségletek 243
Szerveződési szükségletek 244
Koordináltság és normativitás 244
Strukturáltság: szervezetek, szerepek, hierarchiák 244
Konstitúció, stabilitás, rend 245
Döntések, döntési mechanizmusok 245
Reprodukció 245
Megtartás, szolidaritás 246
Kulturális szükségletek 246
Világképek, magyarázatok 246
A forma szükséglete 246
Kikapcsolódási, szórakozási, rekreációs szükségletek 247
Alkalmazkodás, társadalmi evolúció, társadalmi differenciálódás 247
A modern társadalmak funkcionális alrendszerei 249
A funkcionális alrendszerek kölcsönhatásai 252
Kommunikáció a különféle szintű rendszerekben 255
Kommunikáció a szervezetekben 255
A kommunikációs alrendszer a társadalmi rendszerben 256
A kommunikációs alrendszer szervezetei, intézményei a többi alrendszer
erőterében 257
A kommunikáció funkciói 257
Változatok a kommunikációs funkciók számbavételére 258
McQuail elemzése a kommunikáció funkcióiról 259
A kommunikációs funkció fogalmának kétféle értelmezése 263
Tizenegyedik fejezet
TÁRSADALMI SZERVEZŐDÉS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 267
Szerveződési elvek 267
A szerveződések belső logikája 267
Egy alapvető koordinációs probléma 268
Két jellegzetes szerveződési elv 270
A természeti elv 270
A beavatkozási elv 271
Szerveződési típusok 272
Természeti elven működő szerveződés 272
Beavatkozási elven működő szerveződés 274
Központi vezérlés versus piaci koordináció valóságos
szerveződésekben 277
Társadalmi-történelmi helyzetek és szerveződési módok tendenciaszerű
kapcsolatai 277
Amikor a központi vezérlésű szerveződés tűnik optimálisnak 277
Amikor a piaci szerveződés tűnik optimálisnak 278
Merre tart egy társadalom? 279
Egyéb szerveződési elvek 282
Szerveződési módok és kommunikáció 285
Kommunikáció természeti-piaci koordinációban 285
Kommunikáció beavatkozási elvű, központi vezérlésű koordinációban 290
Tizenkettedik fejezet
ADALÉKOK A MAGYAR KÖZKOMMUNIKÁCIÓ LEÍRÁSÁHOZ
(Az ezredforduló utáni állapot) 295
Rendszerváltás: a zárt társadalomból a nyitott társadalom felé 295
A kommunikáció rendszerváltása 299
A nyilvánosság és a közkommunikációk defektusai 301
A demokrácia íratlan szabályainak semmibe vétele 302
A nyilvánosság korlátozása, titkolózás, az információk megtagadása 303
Konfrontatív kommunikációk eluralkodása 305
Az együttműködő és a konfrontatív kommunikációk egyensúlyának hiánya 308
A torz kommunikációk okairól 309
A magyarországi televíziózásról
A televíziós műsorkínálat alakulása 310
A globalizáció tömegkommunikációs vonatkozásai 313
A globalizáció árnyoldalai a nemzetközi kommunikációban 313
A nemzetközi hírforgalom egyirányúsodása 314
A külföldi kínálat térnyerése a magyarországi televíziózásban 316
A közszolgálati média a nemzeti értékekért a globalizációval szemben 317
Új infokommunikációs technológiák 319
Útban az információs társadalom felé 319
Digitális szakadék 321
Funkcionális illiteráció 319
A digitális szakadék Magyarországon 321
Interaktív televíziózás 325
Elektronikus kormányzat, elektronikus közélet 327
Valóság vagy képzelgés? 329
IRODALOM 333-348

Témakörök