Fülszöveg
/
TERÉNYI EDE Dr. 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas elméleti középiskolában érettségizett, majd ezt követően felvételizett a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakára, amit 1958-ban fejezett be. 1956-ban az akkori legmagasabb főiskolai kitüntetésben részesült - elnyerte az Enescu-ösztöndíjzi. Államvizsgája óta a kolozsvári Zeneakadémia tanára. Kezdetben ellenponttant majd összhangzattant tanított, a 80-as évektől kezdve zeneszerzést. Nevéhez fűződik a zenedramaturgia tantárgyának bevezetése a kolozsvári Főiskolán. Zenetudományi kutatásainak középpontjában a modem zene vertikális dimenziójának vizsgálata áll. Doktori disszertációja is e témakörben végzett kutatásait foglalja össze: A XX. századi zene 1900-tól 1950-ig terjedő első felének összhangzattan-elmélete. Másik kutatási területe az erdélyi magyar zeneszerzés történeteés stilisztikai vizsgálata. Könyvei, tanulmányai, esszéi és...
Tovább
Fülszöveg
/
TERÉNYI EDE Dr. 1935-ben született Marosvásárhelyen. Zeneszerző, zenetudós, egyetemi tanár. A marosvásárhelyi Bolyai Farkas elméleti középiskolában érettségizett, majd ezt követően felvételizett a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakára, amit 1958-ban fejezett be. 1956-ban az akkori legmagasabb főiskolai kitüntetésben részesült - elnyerte az Enescu-ösztöndíjzi. Államvizsgája óta a kolozsvári Zeneakadémia tanára. Kezdetben ellenponttant majd összhangzattant tanított, a 80-as évektől kezdve zeneszerzést. Nevéhez fűződik a zenedramaturgia tantárgyának bevezetése a kolozsvári Főiskolán. Zenetudományi kutatásainak középpontjában a modem zene vertikális dimenziójának vizsgálata áll. Doktori disszertációja is e témakörben végzett kutatásait foglalja össze: A XX. századi zene 1900-tól 1950-ig terjedő első felének összhangzattan-elmélete. Másik kutatási területe az erdélyi magyar zeneszerzés történeteés stilisztikai vizsgálata. Könyvei, tanulmányai, esszéi és más különféle zeilei írásaidé kétlsraac^port köré fonódnak. Újabban a paramuzikológia terűidén végez kutatásol
Négy és fél évtizedes zeneszerzői lÉajnkásságát öt szimfónia, zongoraverseny, egyházi müvek, 12 neobarokk, concerto különböző szólóhangszerekre, 5 vonósnégyes, 3 ütőskvaített, szonáták, dalok, kórusművek sorozata körvonalazza. Első alkotóperiódusát népdal-, és Bartók-hatás jellemzi (50-es évek), majd mind erőteljesebben a szerializmus felé fordul (60-as évek: Sonata aforistica, B.A.C.H.-kompozíció. Varázsmadár, stb.). A zenei grafika után (70-es évek: 1. Vonósnégyes, Zongorajáték - Új Mikrokozmosz, Terzifie di Dante, Balrfark-szimfónia, stb.) a neobarokk felé tájékozódik (8&ks évek: Vivaldiana, Hándeliana, Aranyág-concerto, A Nap kapuja, AzJösz tüzei stb.) és ezzel párhuzamosan a dzsessz-muzsika irányába {Swing-suite, For four,
Parade, In memóriám Gershwin, Jazz-hárfay^eny, stb.). Újabb alkotásait a régi erdélyi dallamok maTlM^^ét^.^ráelesztése, modem keretbe való foglalása jelzi (90-es évek: Mise, Te Deum, A hét toro«>;-kamaraszimfónia, Erdélyi várak legendája. Genfi zsoltárfeldolgozások. Csíksomlyói Stabat mater, Zongoraverseny nr 1 és 2, Orgonaverseny nrl és 2., számos orgonamű Cantus hungaricus és Erdélyi-kódex vonószenekarra, két monoopera: fe/evű/a, Mephistofaust és Requiem 1956-ért, stb).
Szerzői-estje Románia minden jelentősebb kultúrközpontján kívül, Budapesten, Pannonhalmán és Bécsben volt. Főbb müvei majd minden jelentős európai városban felhangzottak, Londontól Moszkváig. Kompozícióiból számos rádió és tv-felvétel készült és egy sorozat CD szerzői lemez. Partitúráit a bukaresti Zenei Kiadó jelentette meg.
A Román Zeneszerző Szövetség több művét díjazta, s megkapta a Román Akadémia Enescu-diját is. Terényi Ede a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Magyarországon Bártók-Pásztory-, bsErkel-díji&\ tüntették ki.
Vissza