Teremtéstani vázlatok

Tartalom

Bevezetés: Teremtéstan a teológiában 5
1. Változások a teremtéstan teológiai értékelésében 5
2. A teremtéstan teológiai jelentősége 6
2.1 Az istenmisztérium kifejtése 6
2.2 A világtitok feltárulkozása 7
2.3 Az ember titkának megvilágítása 9
I. RÉSZ: A teremtéshit bibliai alapjai
1. Teremtéshit az Ószövetségben 11
1.1 A mítosz és az Ószövetség 11
1.2 A teremtéstörténet irodalmi műfaja 12
1.3 A teremtés mint az üdvtörténet kezdete 12
1.4 A Jahvista teremtéstörténet 13
1.5 A Papi írás teremtéstörténete 15
1.6 Az ószövetségi teremtéshit egyéb tanúságtételei 17
2. Teremtéshit az Újszövetségben 18
2.1 A szinoptikus evangéliumok tanúsága 18
2.2 A páli levelek teremtésfelfogása 19
2.3 A páli tradíció (a deuterokanonikus páli levelek) tanúsága 20
2.4 A János-prológus és a Jelenések könyvének tanúsága 21
3. Bibliai antropológia 22
3.1 Az Ószövetség alapkijelentései az emberről 22
3.1.1 A teremtményiség mint lényegi jegy 22
3.1.2 Az ember kitüntetett helyzete a teremtésben 22
3.1.3 Az asszony teremtése és a nemek közötti különbség 23
3.1.4 Az ember mint Istenre tájolt lény 24
3.1.5 Az ember istenképisége 24
3.2 Az ember az Újszövetség fényében 25
4. Angyalok a Bibliában 26
4.1 Az ószövetségi tanúságtétel az angyalokról 26
4.2 Az Újszövetség tanúságtétele az angyalokról 28
4.3 Bibliai tanúság az angyalok létéről: összefoglalás 30
5. A gonosz hatalom valósága a Bibliában 31
5.1 Az Ószövetség tanítása 31
5.2 Az Újszövetség tanúsága 32
5.2.1 A szinoptikus evangéliumok 32
5.2.2 A páli levelek 34
5.2.3 A jánosi iratok és a Jelenések könyve 35
5.2.4 Bibliai tanúság a gonosz hatalomról: összefoglalás 36
II. RÉSZ: A teremtéshit teológia- és dogmatörténete
1.1.2 A creatio ex nihilo-tan kifejlődése az apologétáknál 40
].2 Szent Ágoston teremtéstana 42
1.2.1 Párbeszédben a filozófiával 42
1.2.2 A teremtés alapvető jóságának apológiája szemben a manicheizmussal 42
1.3 Teológiai reflexió az angyalokról 44
1.4 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 45
2. KÖZÉPKOR 46
2.1 Szent Bonaventura 46
2.1.1 Teremtés és istenismeret 46
2.1.2 Krisztusközpontú, exemplarista és trinitárius teremtéstan 46
2.2 Aquinói Szent Tamás 48
2.2.1 Creatio ex nihilo és létmetafizika 48
2.2.2 Antropológia: az ember egysége
és szellemisége 49
2.3 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 51
2.3.1 AIV. Lateráni zsinat tanítása a világ teremtéséről és az angyalokról 51
2.3.2 A Viennei és az V. Lateráni zsinat tanítása az emberről 51
3. ÚJKOR 51
3.1 A heliocentrikus és mechanikus világkép kialakulása 51
3.2 Teremtéstan és fejlődéselmélet 52
3.3 Az Egyház tanítói megnyilatkozásai 53
3.3.1 A panteizmus és a materializmus elítélése 53
3.3.2 XII. Piusz Humani generis enciklikája az ember eredetéről 53
3.3.3 A II. Vatikáni zsinat teremtésteológiai szempontjai 54
III. RÉSZ: Rendszerező reflexió
1. A világ teremtése mint a Szentháromság műve 56
1.1 A teológiai értelmezés jelentősége és nehézségei 56
1.2 A teremtés mint az Atya műve 56
1.3 Krisztus teremtő szerepe 56
1.4 A Lélek teremtői tevékenysége 58
1.5 Teremtésértelmezés a Szentháromság misztériumának fényénél - G. Greshake nyomán 58
1.5.1 Apóriák Isten és a világ viszonyának elgondolásában 58
1.5.2 Kiút az apóriákból a Szentháromság hitének fényében 59
1.5.3 A teremtményiség: Istennel szemközti lét a Fiúban és Istenben-lét a Lélekben 60
2. A teremtői cselekvés szuverenitása a „creatio ex nihilo" tanában 51
2.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 61
2.2 A 'semmiből teremtés1 teológiai jelentése 61
2.3 A 'semmiből teremtés' jelentésének körülhatárolása az okság modelljével 62
2.4 A teremtői cselekvés egyedülállósága: elhatárolások 63
3. A Teremtő szabadsága 64
3.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 64
3.2 Teológiai értelmezés 64
3.3 A teremtés ingyenessége Balthasarfelfogásában 65
4. A teremtés célja 66
4.1 Tanítóhivatali megnyilatkozás 66
4.2 Isten dicsősége mint a teremtés motívuma- Alszeghy Z. és M. Flick nyomán 66
4.2.1 Isten dicsőségé a Szentírásban 66
4.2.2 Isten dicsősége mint a teremtés motívuma 67
4.4 A Szentháromság belső dicsősége mint a teremtés motívuma - Hans Urs von Balthasar nyomán 68
5. Fenntartás, együttműködés és gondviselés 70
5.1 Tanítóhivatali megnyilatkozások 70
5.2 A világot fenntartó isteni cselekvés 70
5.3 A Teremtő és a teremtmény együttműködése 71
5.4 Az isteni gondviselés mint a teremtmények célhoz vezetése 71
5.5 Az isteni gondviselés felismerhetősége 72
6. Keresztény teremtéshit és természettudományos gondolkodás 73
6.1 Teremtésteológia és természettudomány viszonya 73
6.2 A kozmosz antropikus hangoltsága 74
7. Keresztény teremtéshit és evolúciós gondolkodás 77
7.1 Evolúció, evolúciós elmélet, evolucionizmus 77
7.2 A teremtésteológia viszonyulása az evolúciós elmélethez 78
7.2.1 Az evolúciós elmélet összeegyeztethetősége a teremtéssel 78
7.2.2 A teremtésteológia viszonya a fejlődés természetfilozófiai értelmezéseihez 79
7.2.3 A fejlődés teremtésteológiai értelmezése 80
7.2.4 A fejlődés krisztológiai értelmezésének kísérlete 81
7.3 A hominizáció kérdése 82
8. A keresztény antropológia teremtésteológiai alapjai 83
8.1 Az istenképiség teológiai meghatározása 83
8.2 A tanítóhivatali megnyilatkozások összegzése és értelmezése 85
9. Teremtésteológia és teremtésvédelem 88
9.1 Ökológiai veszélyek és a teremtésvédelem feladata 88
9.2 Vádak a bibliai teremtéshittel szemben 89
9.3 Megjegyzések a teremtésvédelem teológiai alapjaihoz 90
9.3.1 A teremtésvédelem teológiai megalapozása:
túl a „mítosz vagy materializmus"-alternatíván 90
9.3.2 A teremtmények önértéke 91
9.3.3 A teremtményi szolidaritás 92
9.3.4 A világban való munkálkodás 92
10. Az angyalok mint szolgáló szellemek a teremtésben és az üdvtörténetben 93
10.1 Angyaltan a 20. századi teológiában 93
10.2 Teológiai reflexió 95
10.2.1 Az angyalok létezése 95
10.2.2 Az angyalok: Krisztus titkát és az ember világát szolgálólények 96
10.2.3 Az angyalok természete 97
10.2.4 Az angyalok kegyelmi felemelése, próbatétele és bűne 98
11. A gonosz hatalom valósága 99
11.1 A gonosz szellem szerepe az üdvtörténetben 99
11.2 A gonosz hatalom személyessége 100
11.3 A sátán és angyalainak tevékenysége Isten országa ellen 101
IRODALOMJEGYZÉK 103

Témakörök