Terek, helyek, régiók

Tartalom

A SZERZŐRŐL
ELŐSZÓ
1. A REGIONÁLIS TUDOMÁNY 13
1.1. A tér a tudományokban 14
1.2. A „területi tudományok" 17
1.3. A regionális tudomány - a „közös rész" 23
1.4. A regionális tudomány történetének néhány tanulsága 27
1.4.1. Tematikai hangsúlyok, reakciók 27
1.4.2. Fogalmi „innovációk" és tradíciók 28
1.4.3. Elméleti kutatás és fejlesztési gyakorlat 30
1.4.4. Kvantitatív vagy kvalitatív metodika? 32
1.4.5. Vissza a régiókhoz? 35
1.5. A felértékelődött térbeliség 37
2. TÉR ÉS TÁRSADALOM
- EGYENLŐTLENSÉG ÉS RENDEZETTSÉG 40
2.1. Egyenlőtlenség térben és időben 41
2.2. A folytonos és osztott tér 43
2.3. Rendezettség térben és időben 48
2.4. A területi egyenlőtlenség és rendezettség vizsgálata 51
2.4.1. Területi adatmátrix 54
2.4.2. Sajátos területi adatmátrixok 56
2.4.3. Területi egyenlőtlenségek a társadalmi folyamatokban 57
2.4.4. Területi egyenlőtlenségi mutatók 61
2.4.5. A területi egyenlőtlenségek eltérő megítélésének okairól 68
2.5. A térhatás kimutatása 71
2.5.1. A területiség súlya: shift-share elemzés 71
2.5.2. A térbeliség regresszióelemzése 74
2.6. Tér és idő összekapcsolódása a területi vizsgálatokban 78
2.6.1. Időföldrajz 79
2.7. A tér mint társadalmi termék 82
3. TEREK 85
3.1. Objektív terek 87
3.1.1. Külső terek 92
3.1.2. Belső terek 93
3.1.3. A külső és belső terek kapcsolata 95
3.2. Észlelt terek 99
3.2.1. A mentális tér 101
3.3. Virtuális tér 103
4 TÉRELEMEK 108
4.1. A hely 108
4.1.1. A hely szelleme 112
4.2. Elemi egységek 114
4.3. Geometriai térelemek, topológiai relációk 116
4.4. Egy sajátos térelem: szigetek 124
5. TÉRSÉGI SZINTEK 132
5.1. Térfelosztás 132
5.2. Szintek 135
5.2.1. Magassági tagozódás
5.2.2. Vertikumok és hierarchiák 137
5.3. Sajátos társadalmi szintrendszerek 140
5.3.1. Településhálózati szintek, településhierarchia 140
5.3.2. A területi közigazgatás szintrendszerei 145
5.3.3. Regionális politikai szintrendszerek 148
5.4. A társadalmi térszerveződési szintek csomópontjai 151
5.5. A szintek kölcsönkapcsolatai: globális-regionális-lokális relációk 152
6. HORIZONTÁLIS TÉRFELOSZTÁS, HATÁROK 157
6.1. Horizontális térfelosztási szempontok 159
6.1.1. A valóságos szerveződés követése 160
6.1.2. Kompatibilitás 161
6.1.3. Kezelhetőség 162
6.1.4. A „módosítható területi egység" probléma 165
6.2. Határok 168
6.2.1. A határ értelmezése, típusai 168
6.2.2. A határok, a határmentiség változó szerepe 170
7. TÉRSÉG, RÉGIÓ 173
7.1. Térségek 173
7.1.1. A téregységek méretheterogenitása 173
7.2. Térségtípusok 176
7.2.1. A regionális politikák térségtípusai, célterületei 177
7.2.2. Módszerek térségtípusok kijelöléséhez 178
7.2.3. Sajátos térfelosztások 181
7.3. Régiók 185
7 3.1. Régióképződés, a regionális tudomány régiófogalma 185
7.3.2. Régióértelmezések a társadalmi tértudományokban 190
7.3.3. A régiók tündöklése és 192
7.3.4. A hazai „sztár": kistérségek 193
8. HELYZET, FEKVÉS, ELÉRHETŐSÉG 201
8.1. Kitüntetett helyzetek 202
8.1.1. Középpont 202
8.1.2. Centrum 206
8.1.3. Periféria 210
8.2. Centrum-periféria relációk 211
8.3. Fekvés 214
8.4. Elérhetőség 216
9. RENDEZETTSÉG, ALAKZATOK, TÉRSZERKEZET 219
9.1. Távolság 219
9.1.1. Alakzatok távolsága 221
9.1.2. Távolságfüggés 222
9.1.3. Időtávolság, költségtávolság 222
9.1.4. Társadalmi távolság 225
9.2. Irány 227
9.2.1. A térbeli irányultság: trendfelület-elemzés 229
9.3. Alakzatok 235
9.3.1. Pontalakzatok: a legközelebbi szomszéd modell 236
9.4. Alak 242
9.5. Dimenzió 243
9.5.1. A dimenziókontinuum: fraktálok 244
9.6. A térszerkezet 249
10. TÉRKAPCSOLATOK, HÁLÓZATOK 252
10.1. Térkapcsolatok 252
10.2. Hálózatok 254
10.2.1. A hálózat mint gráf 255
10.2.2. „Hagyományos" hálózatok 257
10.2.3. A „véletlen" és a „skálafüggetlen" hálózatok 258
10.3. A térbeli egymásra hatás 261
10.3.1. Gravitációs és potenciálmodellek 261
10.4. A „földrajz első törvénye". Az autokorrelált társadalmi tér 266
10.4.1. Korrelációk 266
10.4.2. Szomszédság 269
10.4.3. A területi autokorreládó mérése 271
10.4.4. Lokális autokorreláltság 273
10.5. Új regressziós filozófia a területi kutatásban 274
11. MOZGÁSOK, ÁRAMLÁS, TERJEDÉS 27S
11.1. Áramlások 279
11.1.1 Migráció 281
11.1.2. Zárt és nyitott, orientált rendszerek 283
11.1.3. A főbb térségtípusok áramlási térkapcsolatai 284
11.2. Terjedés (diffúzió) 285
11.2.1. Innováció, innovációs lánc 286
11.2.2. Az idő- és térbeli terjedés általános modellje 288
11.2.3. Terjedési típusok 290
12. TERÜLETI FEJLETTSÉG ÉS FEJLŐDÉS 294
12.1. Területi fejlettség 296
12.1.1. A sokdimenziós és sokmutatós jelleg 296
12.1.2. Kiemelt mutatószámok és komplex mutatók 297
12.1.3. A fejlettségvizsgálatok tanulságai, veszélyei 309
12.1.4. A területi fejlettség tényezőkre bontása 311
12.2. Térbeli és területi fejlődés 315
12.3. A területi egyenlőtlenségek változása a fejlődési folyamatban 319
12.3.1. A Williamson-hipotézis 319
12.3.2. Nemzeti fejlődés, regionális egyenlőtlenségek - tények 322
BEFEJEZÉS 330
FELHASZNÁLT IRODALOM 334
TÁRGYMUTATÓ 347

Témakörök