Tér és idő határán

Fülszöveg

A Bükki Nemzeti Park
Az erdőkincstár már a 19. század végén felismerte az erdők közjóléti szerepét: 1892 után a lillafüredi nyaralótelep körül 475 hold parkerdőt jelöltek ki séta- és turistautakkal, padokkal, kilátóval, amely a Palota Szálló felépítése után a 841,3 kat. holdra bővült. 1922-ben természeti emlékként üzemtervezték a mocsolyási 11,3 holdas, 150 éves tölgyest, a lillafüredi 7,1 holdas, 130 éves bükköst és a jávorkút! 20,8 kat. hold területű lucost, amelyeket a szilvásváradi Pallavicini-birtok 42,2 kat. hold idős bükkösével együtt 1942-ben természetvédelmi területekké nyilvánítottak. Az 1876-ban telepített jávorkúti lucfenyves („Ősfenyves") és az 1887-ben ültetett „Svédfenyves", valamint a Virágos-sár-hegy déli oldalában, a Sima-kő fölött található montán bükkös, az ún. „Őserdő" képezték tulajdonképpen a Bükki Nemzeti Park magját, amely 1977. január 1-jén 38 774,6 hektár védett területtel alakult meg (18/1976. OTVH sz. határozat).
1984-ben a Bél-kő kőbányászat alól kivont délnyugati ormát (39,8 hektár) csatolták a nemzeti parkhoz. Ezt követően 1996-ban egy nagyobb arányú bővítés keretében a Délkeleti-Bükk - Kisgyőr és Bükkszentkereszt közötti - 3019,8 hektár kiterjedésű részével gyarapodott a védett terület, mely az alapítást követő bővítések után jelenleg 43168,8 hektár kiterjedésű - 126/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet.
A Bükki Nemzeti Park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg:
• Védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit:
- a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat,
- a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.
• Őrizze meg a táj kulturális értékeit.
• Biztosítsa a tudományos kutatáshoz szükséges természeti feltételeket.
• A természeti környezet megőrzésével segítse elő a szabadidő kulturált felhasználását, a szabadban történő felüdülést és élményszerzést.
• Szolgálja a természeti és kultúrértékek megismerésére irányuló turizmust és az idegenforgalmat.
• Környezetvédelmi mintaterületként szolgálja természeti környezetünk védelmét. Vissza