Tények és adatok Magyarország három évtizedéről

Előszó

Amikor az ország több évtizedes fejlődését, a gazdaságban és társadalomban bekövetkezett szerkezeti változásokat, a nemzetközi tendenciákhoz való illeszkedést a statisztikai adatok segítségével próbáljuk bemutatni, fel kell hívni a figyelmet ennek nehézségeire, bizonyos mértékű feltételezettségére. A gondok mindenekelőtt a statisztikai adatok időbeli és térbeli összehasonlíthatóságával kapcsolatban merülnek fel. Annak ellenére, hogy a hivatalos statisztika és a tudományos intézetek világszerte nagy súlyt helyeznek a statisztikai mérés és a módszerek tökéletesítésére, vannak olyan tényezők, amelyek az összehasonlíthatóságot akadályozzák. Ide sorolhatók például a fogalmi és osztályozási változások, a meghatározások módosulásai, a szervezeti változások. Mindezek hatása az összehasonlító jelenségekből nem szűrhető ki teljes mértékben, ezért a változásokat kifejező mutatók számszerű értékei csak kisebb-nagyobb fenntartással fogadhatók el. Különösen vonatkozik ez a szintetikus mutatószámokra, amelyek igen összetett - általában csak értékben kifejezhető - jelenségeket takarnak. Itt az árak változásának mérése okozza az egyik legnagyobb problémát. Az összehasonlíthatóság annál problematikusabb, minél kiterjedtebb - akár időben, akár térben - a vizsgálat.
A statisztika és módszerei általában a mennyiségek mérésére, azok minél nagyobb pontosságára irányulnak. Azokban nem, vagy alig fejeződnek ki azok a minőségi jellemzők, amelyek a jelenségek hosszú távú változásaival együtt járnak. Ezért a gazdasági fejlődés statisztikai adatokkal történő leírása a valóságnak csak közelítően pontos tükre. Vissza