Templomok a Józsefvárosban

Előszó

A kerület kialakulása II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után kezdődött az 1730-as években. A település lakóházainak szaporodásával párhuzamosan növekedett a lakosság száma is, főleg bevándorlásokból. A lakosság kezdetben - kevés kivétellel - katolikus vallású volt. I. Lipót császár által adományozott 1703. évi kiváltságlevél szerint ugyanis Pest és Buda polgárai csak római katolikusok lehettek, más vallásúak nem telepedhettek le e városokban. E törvényen kívüli állapotot II. József császár 1781. október 29-én kelt türelmi rendeletével változtatta meg és tette lehetővé, hogy a protestánsok és más vallásúak is szerezzenek ingatlant és polgárjogot nyerjenek. A többségi felekezet a kerületben azonban mindig a római katolikus volt, de a protestánsok és a zsidóság is mind nagyobb arányban növekedett a múlt század közepétől kezdődően.
Az 1851. január 1-i népszámlálás adatai szerint Józsefváros akkori területén 17554 fő élt s ennek 91,3%-a római katolikus, a protestánsok aránya 7,1%, a zsidók száma pedig mindössze 204 fő volt. Két évtizeddel később, 1869. december 31-én végrehajtott népszámlálás időpontjában a római katolikusok száma megkétszereződött, az összes népességen belüli arányuk azonban közel 10%-kal csökkent, ugyanakkor a protestánsok száma öt és félszer volt több az 1851. évinél, az izraeliták száma pedig 2050 főre emelkedett. Ez a tendencia vonult végig a következő években is. Vissza