Temesvári Golgota I-III.

Fülszöveg

1989 decemberének viharos tíz napja világhírűvé tette Temesvárt. Ez volt az első élőadásban közvetített forradalom. Milliók hihették joggal, hogy megismerhették e forradalmat. Valójában a látottak és a teljes igazság közt igen nagy a különbség. Ez a mű egyszerre kíván emléket állítani a hősöknek, és titkokba beavatni az olvasót. Mi is történt Temesvárott? Hogyan lett e város "fekete lyuk" a vörös dinasztiának? Miért lett a karácsonyi béke húsvétra ácsszekercék csattogásától hangos, miféle út vezetett a szeretet forradalmától a marosvásárhelyi pogromig? Mit rejthet még magában a jövő? Ezekre keres választ ez a történelmi regény - a jelenből.
Történelmi regényt általában úgy szoktak írni, hogy előbb jönnek a szemtanúk visszaemlékezései, a kordokumentumok vaskos gyűjteményei, majd a történészek tanulmányai, a monográfiák, végül a nagy összefoglaló szintézisek. Ezután jelenik meg az író, akinek megtetszik a történelem valamelyik szelete, ezt érdekesnek, a ma számára sokatmondó jelentőségűnek véli - és megírja művét.
Ez a könyv nem ilyen. A döntő fontosságú dokumentumok évtizedekig lapulhatnak irattárak mélyén. Csakhogy az ember élete sajnos véges és így az írónak nincs semmi biztosítéka arra, hogy meg fogja élni ama bizonytalan távoli kort. Annyiszor kellett már elharapnia a nyelvét féligazságokat mondva, hogy elhatározta, addig mondja az általa ismert igazat és az igazságot, amíg lehet. Ezen kísérlet eredményét tartja kezében az olvasó. Bonyolult, gyötrő és fájó? Amilyen az igazság. Amilyen az élet. Vissza