kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 434 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Kézirat. Tankönyvi szám: J 11-459 |
A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 3 |
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 9 |
Hangtan | |
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 19 |
A beszélőszervek és működésük | 21 |
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 26 |
A magán- és a mássalhangzók fogalma és különbsége | 28 |
A magyar beszédhangok | |
A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 30 |
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 36 |
A hanzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 44 |
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 48 |
A hangkapcsolatok törvényszerűségei | 53 |
A magánhangzók egymásra hatása | |
A hangrend | 53 |
A hangrendi illeszkedés | 54 |
A magánhangzók kivetése és betoldása | 56 |
A mássalhangzók egymásra hatása | |
Az igazodás | 57 |
A hasonulás | 58 |
Az összeolvadás | 61 |
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 62 |
A hangkapcsolati törvényszerűségek hatása a helyes magyar kiejtésre és helyesírásra | 63 |
Szótan | |
A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 69 |
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátságai | 73 |
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 77 |
A szójelentés | |
A szójelentés fogalma | 82 |
Az egy- és a többjelentésű szavak | 85 |
Az állandó és az alkalmi jelentés | 87 |
A szó értelme és a többértelműség | 88 |
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | |
Az azonos alakú szavak | 91 |
A rokon értelmű szavak | 93 |
Az eltérő és az ellentétes tartalmú szavak | 94 |
A szóhangulat és forrásai | 96 |
A jelentésváltozás fogalma, osztályozási szempontjai és főbb típusai | 99 |
A szókincs fogalma és réteződése | |
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 105 |
Az egyén szókincse | 106 |
A nyelvrétegek szókincse | 107 |
Szókincsünk eredeti és idegen elemei | |
Az eredeti magyar szókincs és belső keletkezésű szavaink | 110 |
Szókészletünk idegen szerzeményei | 111 |
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 115 |
A szófajok | |
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 117 |
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 119 |
Az ige | |
Az ige fogalma és fajai | 124 |
Az igeként használt egyéb szófajok | 129 |
A névszó | |
A főnév | 130 |
A melléknév | 138 |
A számnév | 143 |
A névmás | 146 |
A határozószó | |
A valóságos határozószó | 156 |
A módosító szó | 158 |
A határozói igenév | 159 |
Az igekötő | 161 |
A viszonyszó | |
A névutó | 163 |
A kötőszó | 165 |
A névelő | 167 |
Az indulatszó | |
A valóságos indulatszó | 169 |
Az állathívogató és terelő szók | 170 |
A réják | 170 |
A szóalak általános kérdései | |
A szóelem (=szórész) fogalma és fajtái | 172 |
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 173 |
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 175 |
Az igetövek | |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 178 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 179 |
A névszótövek | |
Az egyalakú tövek | 181 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 182 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 183 |
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 186 |
A szóalkotás | |
A szóalkotás fogalma és fajtái | 187 |
A szóösszetétel | |
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 187 |
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 188 |
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 190 |
A szóképzés | |
A szóképzés fogalma | 191 |
A képzők alaki vonatkozásai, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 192 |
Igeképzés | |
Az igéből képzett igék | 195 |
A névszóból képzett igék | 198 |
Más szófajból képzett igék | 199 |
Névszóképzés | |
Az igéből képzett főnevek | 199 |
A névszóból képzett főnevek | 200 |
Más szófajból képzett főnevek | 202 |
Az igéből képzett melléknevek | 202 |
A névszóból képzett melléknevek | 202 |
Más szófajból képzett melléknevek | 203 |
A számnévképzők | 203 |
A névmásképzők | 203 |
Egyéb szófajok képzése | 204 |
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavaink | 204 |
A szóalkotás ritkább módjai | |
Az analógiás kikövetkeztetés | 205 |
A szóalakvegyülés | 205 |
A népetimológia | 205 |
A szórövidítés fogalma és módjai | 205 |
A hangrendi átcsapás | 206 |
A szóhasadás | 206 |
A jelezés és ragozás | |
A szófajok szerepe a jelezésben és ragozásban | 207 |
A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 207 |
Az igéhez járuló jelek és ragok | |
Az igemódok és igeidők | 209 |
Nyelvünk igealakjainak rendszere | 215 |
A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 221 |
A névszóhoz járuló jelek és ragok | |
A többes szám jelei | 222 |
A birtokjel | 224 |
A fokozás fogalma, köre és rendszere | 224 |
Az ún. meghatározó jel | 226 |
A birtokos személyragozás | 226 |
A névragozás | 228 |
Mondattan | |
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 233 |
A mondat értékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 235 |
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 235 |
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 239 |
A mondatsémák | 240 |
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 241 |
A mondat | |
A mondat fogalma és tagolódása | 243 |
A mondat nyelvi formája és a mondattagolás eszközei | 245 |
A mondatok fajai | 247 |
A mondatok szerkezeti osztályozása | 248 |
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 249 |
A mondatok tartalmi osztályozása | 249 |
A mondatokban kifejezett tartalom minősége szerint | 257 |
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 260 |
A szószerkezet fogalma és fajai | |
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattan fogalma | 262 |
A mondattagok egymáshoz való viszonya és a szószerkezet fogalma | 263 |
A mondattagok és az alaptagok különbsége, egymáshoz való viszonya | 264 |
A bővített és a bővítményi tagok fogalma és egymáshoz való viszonyításának jellemzői | 265 |
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 267 |
A szószerkezetek fajtái | 269 |
A szószerkezet szófaji és alaktani vonatkozásai | 270 |
Az egyszerű mondat | 273 |
Az alanyi-állítmányi (predikatív) szerkezet | 273 |
A tárgyas (objektális) szerkezet | 285 |
A határozós (determinatív) szerkezet | 294 |
A magyar határozórendszer | 299 |
A komplex-határozós szerkezetek | 321 |
A jelzős (attributív) szerkezet | 325 |
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 341 |
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 360 |
A hanglejtés szerepe az egyszerű mondatban | 364 |
Az egyszerű mondat szórendje | 368 |
Az összetett mondat | 376 |
Az összetett mondat fogalma és fajtái | 376 |
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 377 |
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 389 |
A többszörösen összetett mondatok | 416 |
A mondatrend és a mondatátszövődés kérdései | 420 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.