Előszó
KISZAKÍTOTT LÁPOK EGY MINDENESFÜZETBŐL
(Figyelemelterelő cím azok megtévesztésére, akik az előszót nem olvasnák el)
A mindenesfüzet elnevezést másoktól kölcsönöztem, találmányként való...
Tovább
Előszó
KISZAKÍTOTT LÁPOK EGY MINDENESFÜZETBŐL
(Figyelemelterelő cím azok megtévesztésére, akik az előszót nem olvasnák el)
A mindenesfüzet elnevezést másoktól kölcsönöztem, találmányként való használatára ezúton jelentem be szabadalmi igényemet.
A mindenesfüzet föltalálásában - egyik középiskolai tanév első óráin - még a kitaposott utak nyomvonalát követtem, a fölfektetett füzet tartalma csak később veszítette el homogenitását. A padok közt cirkáló tanári éberséget a füzet megfordításával altattam el: úgy tűnt - most már hátidról előrefelé haladva - egynemű ez a füzet, és ez a látszata megmaradt a további órákon is, a kapcsos közepétől mindkét irányba elindítható útvonalaikon lépdelve, amíg csak valahol össze nem értek a legkülönfélébb tartalmi és formai sajátosságokkal bíró szövegek.
Ha úgy tetszik, későbbi pedagógusi meggyőződésem korai megnyilvánulásaként volt ez így, mely szerint a világegészről való egységes és rendszerezett ismereteink természetük szerint tartoznak együvé, és erőszaktételnek minősül a tudás elkülönített tantárgyi szeletekben történő tárolása. Mások megítélhetik persze úgy is, hogy egy rendetlen diák tettenéréséről van itt szó voltaképpen.
Akár így tekintjük, akár úgy, a mindenesfüzet életközeli lelemény volt: igaz, hiányzott belőle a mintadiák könyökvédős rendszeretete, elevenebb és színesebb volt mégis az övékénél, alkalmazása pedig találékonyságot és lélekjelenlétet igényelt. Olyankor különösen, amikor egyik-másik tanár szóra- \ hízotton - vagy nagyon is célratörően - belelapozott. Látván i elboruló arcukat, ilyenkor megszólaltam:
- Bocsánat, úgy látom, a mindenesfüzetemet hoztam magammal tévedésből...
Ez mindig bevált. Mindenesfüzet: ez valamiféle többletet sejtetett. Hogy is lehetne szó itt hiányról: akinek gyakorló füzete is van, az törődik a dolgokkal. Magától, hiszen ilyent nem rendelt el kötelező használatra az iskolai rendtartás. Aki pedig többet tesz a kötelezőnél, az magasabbra törekszik, olyan régiókba, ahol ez a többlet már nem pusztán mennyiségi kérdés, ahová eljutni minőségileg jelent mást.
Vissza