885.911

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai

Kőzetfejlődés és ércesedés

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 266 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal, kihajtható melléklettel.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A Tokaji-hegységhez tartozó Telkibánya több évszázaddal ezelőtt a magyar nemesfémbányászat egyik jelentős központja volt. Virágzó bányászatának kezdetei a XIV. századba, Róbert Károly idejére nyúlnak vissza, amikor a felső-magyarországi bányavárosok sorában az előkelő ötödik helyet foglalta el. A szerző részletes laboratóriumi és terepvizsgálatok alapján ismerteti a telkibányai terület földtani viszonyait, kőzet- és ércfejlődését. Sőt, hasonló jellegű kárpáti ércesedésekkel összevetve, általánosan érvényes kőzet- és ércgenetikai összefüggések felismerésével járul hozzá az andezites vulkanizmus utómagmás ércesedéseinek tisztázásához. Gyakorlati szempontból és a kárpáti ércesedések megítélése tekintetében legfontosabb eredmény a mélyszinti - a telkibányai területen eddig nem ismert -, nagyobb hőmérsékletű tortonai ércesedés felismerése. Ebből következik, hogy Telkibányán más kárpáti, ún. késő-alpi ércesedésekhez hasonlóan a tortonai vulkanizmus a fő érchozó fázis, a szarmata ércesedés... Tovább

Fülszöveg

A Tokaji-hegységhez tartozó Telkibánya több évszázaddal ezelőtt a magyar nemesfémbányászat egyik jelentős központja volt. Virágzó bányászatának kezdetei a XIV. századba, Róbert Károly idejére nyúlnak vissza, amikor a felső-magyarországi bányavárosok sorában az előkelő ötödik helyet foglalta el. A szerző részletes laboratóriumi és terepvizsgálatok alapján ismerteti a telkibányai terület földtani viszonyait, kőzet- és ércfejlődését. Sőt, hasonló jellegű kárpáti ércesedésekkel összevetve, általánosan érvényes kőzet- és ércgenetikai összefüggések felismerésével járul hozzá az andezites vulkanizmus utómagmás ércesedéseinek tisztázásához. Gyakorlati szempontból és a kárpáti ércesedések megítélése tekintetében legfontosabb eredmény a mélyszinti - a telkibányai területen eddig nem ismert -, nagyobb hőmérsékletű tortonai ércesedés felismerése. Ebből következik, hogy Telkibányán más kárpáti, ún. késő-alpi ércesedésekhez hasonlóan a tortonai vulkanizmus a fő érchozó fázis, a szarmata ércesedés ennek csak későbbi, átmozgatott, gyengébb intenzitású fázisa. Vissza

Tartalom

I. Az ércesedést maghatározó magmagenetikai, tektonikai viszonyok, helyi
földtani adottságok 15
A telkibányai ércesedés helye az alpi-kárpáti metallogenetikai provinciában .........15
A telkibányai arany-ezüst ércesedés bányászati kutatásának története .........................17
Az érces terület földtani megismerésének története................................20
A XIX. század geológusainak úttörő tevékenysége..........................21
Földtani és ércteleptani eredmények a XX. század első felében ... 23
Adatok a terület földtani és teleptani megismeréséhez 1945 -50között 25
A telkibányai érces terület földtani felépítése a legújabb vizsgálatok tükrében .......27
Az ércesedés területi elterjedése és teleptani jellege..............................33
II. Az ércesedés petrometallogenezise 38
Érchozó magmás kőzet és ércesedés..........................................................38
A. Ércesedés előtti (prémetallogenetikus) folyamatok..............................42
A szarmata piroxénortoandezit ásványos, kémiai és szöveti jellemzése,
elterjedése ....................................................................42
Az andezit petrogenetikai fejlődésének nyomonkövetése a bányászati feltárásokban .......50
Az andezites vulkáni működés hiposzakasza kloritosodással, szericitesedéssel.............67
Az andezites vulkáni működés hiposzakasza regionális kloritosodással, szericitesedéssel, piritesedéssel. Propilitesedés ........................69
B. Ércesedés alatti és utáni (szín- és posztmetallogenetikus ) folyamatok 74
Kálimetaszomatózis („adulárosodás") ..................................................74
Az andezitogén kálimetaszomatit (pszeudokálitrachit) ásványos, kémiai, szöveti jellemzése, elterjedése, genezise..................................74
Karbonátosodás. Az ércesedést kísérő karbovulkanitok jellemzése 86
Kovásodás. Az ércesedést kísérő szilikovulkanitok jellemzése............89
Piritesedés. Az ércesedést kísérő szulfovulkanitok jellemzése ............90
Szín- és posztmetallogenetikus szericitesedés........................................94
Ércesedést kísérő színgenetikus és posztgenetikus agyagásványosodás .................95
Posztmetallogenetikus oxidáció és redukció..........................................103
III Metallogenezis. A telérek és érces zónák jellemzése ......105
A. Gyepű-hegyi telérek................................................................................105
Kovás, agyagos telérek pirit-markazit zsinórokkal, kvarcerekkel és drúzákkal ......107
1174 m-es telér ....................................................................................107
1195 m-es Jóremenység telér............................................................108
Kovás-pirites, kovás-okkeres, agyagásványos, breccsás szerkezetű felérek, zónák ........114
András-telér (2097 m-es)......................................................................114
János-telér (2251 m-es)........................................................................122
Helén-telér (1906 m-es)........................................................................124
Nemesfém tartalmú, pirites, okkeres zsinórok......................................126
1514 m-és „telér" (zsinór)..................................................................126
1806 m-es „telér" (zsinór)..................................................................128
1821 m-es ,,telér" (zsinór)..................................................................130
Agyagos-karbonátos, 1864 m-es telér szfalerit-muglikkal, kvarcfészkekkel ..........133
B. Kánya-hegyi felérek ..............................................................................134
Pirites, helyenként színes szulfidos, kvarcos, kovás, gyakran agyagos
felérek jól kivehető vállappal................................................................135
Jupiter-telér ..........................................................................................135
Jószerencsét-telér..................................................................................138
Lobkowitz-telér ....................................................................................146
Kovás, pirites zónák..................................................................................166
Brenner II. telér ................................................................................166
Brenner I. telér ................................................................................169
Kvarcos-okkeres, agyagos-okkeres telér jól kivehető vállappal ... 170
C. Az ércesedés általános jellemzése ........................................................173
Az ércesedés geokémiája ..........................................................................173
Ásványképző elemek (jellemző „nyomelemek") ............................173
Egyéb nyomelemek (önálló ásványokat nem képeznek) ..............176
A telkibányai ércesedés hőmérséklete....................................................180
A tortonai összletben jelentkező mélyszinti ércesedés........................182
Az ércesedés petrometallogenezise....................................................182
Metallogenezis. Az érc anyagának jellemzése..................................188
A telkibányai ércesedés kora és származása..........................................198
A belső kárpáti neogén ércprovincia hidrotermális ércesedéseinek
petrometallogenezise 203
A. A kárpáti nemesfémes ércesedések általános jellemzése......................203
A Dunazug-hegység petrogenetikája ....................................................203
A Börzsöny-hegység petrometallogenezise............................................205
A Selmeci-hegység Au Ag-ércesedése ..................................................207
Körmöcbánya (Banská Kremnica) ..................................................207
Selmecbánya (Banská Stiavnica) ....................................................211
A Mátra-hegység petrometallogenezise ..................................................212
A Beregszászi-dombvidék nemesfémes ércesedése................................214
B. Az erdélyi érctelepek metallogenezise....................................................218
A Gutin-hegység nemesfémes ércesedése................................................219
Nagybánya (Baja Mare): Zazári ércesedés ................... 223
Nagybánya: Kereszt-hegyi ércesedés........................ 224
Nagybánya: Veres vízi ércesedés .........................225
Felsőbánya (Baia Sprie) petrometallogenezise..............225
Az Erdélyi Érchegység (Monjái Metaliferi) nemesfémes érctelepei....230
Verespatak (Rosia Montaná) ércesedése.....................231
Kelemen Havasok -Görgényi-Havasok-Hargita ércesedése . . . .233
C. Az eredmények összefoglaló értelmezése.......235
A kárpáti ércesedések petrometallogenetikája, gyakorlati vonatkozások.................234
Szemelvényes irodalom......241
Angol nyelvű összefoglaló . .255
Angol nyelvű ábrajegyzék ....259
Angol nyelvű táblajegyzék .....263
Névmutató ............265

Székyné Fux Vilma

Székyné Fux Vilma műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Székyné Fux Vilma könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem