Előszó | 5 |
A televízió általános természete | 13 |
A tömegkommunikáció néhány elméleti kérdése | 15 |
A tömegkommunikáció hatalmi eszköz | 15 |
A televízió mint közeg | 19 |
A médium néhány társadalmi vonatkozása | 24 |
Az eszköz- és médium-jelleg harca | 27 |
A televízió általánossága | 29 |
A televízió az avantgarde tükrében | 36 |
Az avantgarde eredeti álláspontja | 36 |
Az avantgarde-felfogások fordulata | 41 |
A konzervatív televízió-teória | 47 |
A televízió mint a kompromisszumok tükre | 51 |
A televízió reflexiós jellege | 61 |
A reflexió fogalma | 61 |
Reflexió és orientatív jelleg | 66 |
Az önreflexió | 69 |
A reflexió természete | 74 |
Mítoszalkotás és demisztifikáció | 77 |
Az irónia | 85 |
A televíziós személyiség | 91 |
A személyiség igénye | 91 |
A forszírozott személyiség | 94 |
Konferansziék | 97 |
A televízió és a dramaturgia | 100 |
A személyiség homogenizáló ereje | 103 |
A képernyő és a kultúra átstrukturálódása | 110 |
Az ún. audiovizuális kultúra térhódítása | 110 |
A történelmileg fejlett kultúra feltételei | 117 |
A televízió helye a valóságos kulturális munkamegosztásban | 121 |
Az intimitás | 128 |
A nyilvánosság fogalma | 128 |
Családi "közeg" | 132 |
A film és a televízió viszonya az intimitáshoz | 135 |
Az intimitás és a modern életjelenségek | 140 |
A szórakoztatóipar funkciója | 144 |
Információ és szórakoztatás | 144 |
A "francia" szórakoztatás | 145 |
Az "angol" szórakoztatás | 150 |
Egy pszichológiai tényező | 152 |
Új jelenségek és szórakozás | 157 |
A játékosság | 160 |
A televízió átfogó mivoltának látszata | 165 |
Az értékek struktúrája | 165 |
Instant misztika? | 169 |
Az esztétikára nevelés | 171 |
A közönség felkészültsége | 175 |
A televízió mint a "stílusra" épülő közeg | 178 |
A "háttérművészet" általános kérdései | 181 |
A televízió hatása | 188 |
A televízió esztétikai igénye | 191 |
A televízió különös természete | 195 |
A játékos képernyő | 197 |
A játék idealizált szemlélete | 197 |
Akik a játékot a polgári világ kifejezésének fogják fel | 205 |
A fiktív teleológia | 210 |
A játék "szabadsága" | 213 |
A fiktív célok átalakulása intelligibilis céllá | 217 |
A cirkuszi játék és a tévés játék | 220 |
Sorozatok a televízióban | 227 |
A sorozatok típusai | 227 |
Sorozat és személyiségigény | 231 |
A sorozatok és az ismeretterjesztés | 234 |
Televízió és álomgyár | 237 |
A folytatásos regény és a tévésorozat | 239 |
A sorozat és a show | 245 |
A talk-show és tanulságai | 247 |
Az interjú intellektuális tartalma | 247 |
A talk-show demokratikus funkciója | 251 |
A sztereotíp elvárások szerepe | 254 |
Az eszmei planifikáció | 258 |
Szellemi profilok | 262 |
A talk-show dilemmája | 262 |
A riporter szerénysége | 267 |
Az "embereszmény"? | 270 |
A "szenvedély" szerepe | 274 |
Humor a képernyőn | 280 |
A humor fogalma | 280 |
Humor és osztálytartalom | 281 |
A humor és a "daimonion" | 284 |
A vicc és a humor különbsége | 287 |
A börleszk | 289 |
Humor és szellemi arc | 293 |
A konferanszié | 295 |
A "modern"clown | 298 |
Az "átjárhatóság" törvénye | 306 |
Utólagos tézisek a kultúráról | 314 |
Jegyzetek | 321 |