Településtudományi közlemények 24.

Előszó

Részlet a könyvből:
"Budapest 1973-ban ünnepelte Pest, Buda és Óbuda egyesítésének centenáriumát. Az alábbiakban a város száz évének fejlődéstörténetét szeretnénk ismertetni, majd a város további fejlődésével összefüggő néhány problémát érinteni.
Budapest, illetve a fővárost alkotó agglomeráció területén létesült települések az ezeréves magyar városépítés jelentős tényezői. Egy részük a Duna-medence városépítésének egész története során kiemelkedő szerepet játszott. Erre a lehetőséget elsődlegesen e terület földrajzi fekvése, kommunikációs helyzete, urbánus potenciálja, történelmi folyamatossága és nem utolsó sorban környezeti adottságai nyújtották.
A Budapest térségében fekvő települések fejlődésében az adottságoknak sokféle előnye érvényesült: fontos tényező a nyugati és déli-délkeleti közlekedés természetes útja a Duna, amelynek széles vízmedre ugyanakkor elválasztó, védelmi szerepet is betölt, vízmennyisége és a folyóvíz energiája az ipar lokalizálására is mindenkor hatott. A települések kialakulásában jelentősége volt egykori bőséges halállományának is. A védelem és átkelés a két part településeinek egymásrautaltságát fokozta. Hozzájárult ehhez a két oldal eltérő földrajzi jellege: az egyhangúbb, mocsaras-homokos pesti oldallal szemben a budai oldal törésvonalakkal tagolt hegyeinek völgyei, és a hegységek peremei meghatározták a közlekedési vonalak irányait s azokat néhány jelentősebb pont felé irányították, ahol átkelőhelyek és települések jöhettek létre. A pesti oldallal való kapcsolatok miatt e helyeken ikertelepülések sorozata alakulhatott ki. A Duna különböző szélességű völgye és a terasz-szintek fölé emelkedő dombok, hegyek, a különböző nagyságú és terjedelmű teraszok és azok építőanyaga: mindez a települések kialakítására alkalmas tényező volt." Vissza