Településtudományi közlemények 12.

Előszó

Az optimális városnagyság meghatározásának szükséglete nem újkeletű gondolat (például a görög poliszok lakosszámát elméletileg a hozzájuk tartozó terület függvényeként határozták meg). A legújabb korban ez a probléma a városodás gyorsuló üteme miatt egyre élesebben jelentkezik.
A kérdéssel foglalkozva mindenekelőtt arra az elvi megállapításra jutottunk, hogy tárgyalást nem lehet elvonatkoztatni az adott ország, az adott táj, valamint az adott település jellegétől. A történelmi, földrajzi, gazdasági stb. tényezők kölcsönhatásai folytán ugyanis a népsűrűség és a településhálózat sűrűsége országonként, az egyes országokban többnyire tájanként is eltérő módon alakul, és így a városok nagysága, helyesebben a városok nagyságrendje is különbözik. Ezenkívül a problémát befolyásoló olyan tényezők, mint a népesség kor szerinti megoszlása, a dolgozók és eltartottak viszonyszáma ugyancsak országonként, bizonyos esetekben tájanként változó.
Mindezt összevetve a következő megállapításokat tehetjük:
1. Helyesebb, ha nem optimális városnagyságról, hanem racionális városnagyságról, illetve városnagyságokról beszélünk, mert adott körülmények között különböző városnagyságok lehetnek racionálisak.
2. Miután a kiinduló adatok élesen eltérnek, a kérdést legfeljebb módszertanilag lehet általánosságban kezelni, részleteiben az egyes országok között, nagy kiterjedésű és erőteljesen eltérő jellegű tájakkal rendelkező országok esetén országrészek között is különbséget kell tenni a racionális városnagyságokat illetően. Vissza