1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Települési szennyvíziszapok mezőgazdasági elhelyezése és hasznosítása

Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Vízgazdálkodási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 147 oldal
Sorozatcím: Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató
Kötetszám: 148
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-602-286-0
Megjegyzés: Megjelent 500 példányban, 23 fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Vízügyi Ágazat kiemelt feladatai közé tartozik a települések vezetékes vízellátásnak és ennek következtében a települések csatornázásának, valamint a csatornahálózaton elvezetett szennyvizek... Tovább

Előszó

A Vízügyi Ágazat kiemelt feladatai közé tartozik a települések vezetékes vízellátásnak és ennek következtében a települések csatornázásának, valamint a csatornahálózaton elvezetett szennyvizek megfelelő mértékű tisztításának megoldása. Az ilyen irányú közműfejlesztés, összhangban a korszerű környezetvédelmi igényekkel, az utóbbi évtizedekben hazánkban is maga után vonta a csatornázott szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás fejlődését. 1960-ban az ország lakosságának csupán 23 %-a élt közcsatornával ellátott területen. A fejlesztési előirányzatokat figyelembe véve ez az érték 1990-re eléri a 70 56-ot. A VITUKI kutatócsoportja által összeállított szennyvízhasznosítási kataszter adatai szerint 1990-ben mintegy 650 millió m /év települési szennyvíz elvezetéséről, tisztításáról és elhelyezéséről kell gondoskodnunk. Ehhez járul még a Budapesten keletkező, közel azonos mennyiségű szennyvíz
kezelése és elhelyezése.
A szennyvíztisztítás bármely módját alkalmazva is számolnunk kell tisztítási melléktermék, szennyvíziszap keletkezésével. 1990-re - a tervezett szennyvíztisztítási kapacitás megépülése esetén, és a főváros szennyvíziszapjával együtt - évente mintegy 160 000 tonna iszap szárazanyagnak megfelelő, különböző mértékig előkezelt szennyvíziszap keletkezik.
A szennyvíziszapok kezelésének, hasznosításának, illetve végső, a környezetet kímélő elhelyezésének megoldására hazai kutatási-fejlesztésit valamint gyakorlati tapasztalatok hiányában, de a széleskörű gyakorlati igényeket még időben megelőzve indult meg a széleskörű kutató-fejlesztő munka, egyrészt helyi víz- és csatornamű vállalatok kezdeményezésére, másrészt az Országos Vízügyi Hivatal által 1975-ben indított "Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése" című ágazati program keretében, amely kiterjedt a helyi kezdeményezések támogatására és koordinálására is. Vissza

Tartalom

1. A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAPOK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐGAZDASÁGI ELHELYEZÉSÉRE ÉS HASZNOSÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÍSÉRLETEK PROGRAMJA ÉS RÖVID LEÍRÁSA 13
1.1 A VITUKI által kezdeményezett és irányított kísérletek 13
1.11 Szennyvíziszap hasznosítás fás növényekkel 14
1.11.1 Tenyészeaényes kísérlet Sopron város rothasztott szennyvíziszapjával 14
1.11.2 Kisparcellás kísérlet Hernádon a Délpesti Szennyvíztisztító Telep rothasztott szennyvíziszapjával 16
1.11.3 Üzemi méretű kísérlet Kiskunhalason folyékony aerob stabilizált szennyvíziszappal nyárfaültetvényen 18
1.12 Szennyvíziszap hasznosítás szántóföldi növényekkel 22
1.12.1 Kisparcellás kísérlet Kecskeméten a Délpesti Szennyvíztisztító Telep rothasztott szennyvíziszapjával 22
1.12.2 Kisparcellás kísérlet Kiskunhalas város aerob stabilizált szennyvíziszapjával 25
1.13 Az iszap talajba dolgozása érdekében végzett kísérletek 27
1.2 Más intézmények által végzett kísérletek 28
1.21 Szennyvíziszap hasznosítás szántóföldi növényekkel 29
1.21.1 Kisparcellás kísérlet Gödöllőn a Délpesti Szennyvíztisztító Telep rothasztott szennyvíziszapjával 29
1.21.2 üzemi szennyvíziszap elhelyezési kísérlet a Délpesti Szennyvíztisztító Telep rothasztott szennyvíziszapjával Alsónémediben 32
1.21.3 Tenyészedényes és kisparcellás kísérlet a Délpesti Szennyvíztisztító Telep rothasztott szennyvíziszapjával Keszthelyen 33
1.21.4 Félüzemi kísérletek víztelenített szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítására Környén 33
1.21.5 Félüzemi kísérlet a szombathelyi szennyvíztisztító telepen keletkező víztelenített szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítására 34
1.21.6 Tenyészedényes és félüzemi kísérletek, nyers folyékony és granulált (Svájcból behozott) szennyvíziszappal Pécsett 35
1.21.7 Félüzemi kísérlet kétszintes ülepítőkből kikerülő szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítására Borsodszirákon 36
1.22 Szennyvíziszap hasznosítás kertészeti növényekkel 37
1.22.1 Üvegházban végzett tenyészedényes modellkísérletek 38
1.22.2 Fóliasátorban (mint izolált szabadföldön) végzett kísérletek 39
1.22.3 Szabadföldi kísérletek 39
1.23 Az iszap talajba dolgozása érdekében végzett kísérletek 39
1.3 A kísérletek során végrehajtott vizsgálatok, vizsgálati módszerek 40
2. A KÍSÉRLETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉSE 43
2.1 A kísérletekben felhasznált szennyvíziszapok jellemzői 43
2.2 A szennyvíziszap hatása a talajra
2.3 A szennyvíziszap hatása a termesztett növényekre 60
2.31 A szennyvíziszap hatása a termesztett növények fejlődésére 60
2.31.1 Fás növények 60
2.31.2 Szántóföldi növények 70
2.31.3 Kertészeti növények 77
2.32 A szennyvíziszap hatása a termesztett növények terméseredményeire 78
2.32.1 Fás növények 78
2.32.2 Szántóföldi növények 80
2.33 A szennyvíziszap hatása a termesztett növények beltartalmi összetevőire 87
2.33.1 Az iszapkezelés hatása a fás növények őszi lombjának béltartalmára 87
2.33.2 Az iszapkezelés hatása a szántóföldi növények béltartalmára 88
2.4 A szennyvíziszap talajba dolgozási módszereinek fejlesztési eredményei 92
2.41 FTTB-2 folyékony trágya talajbajuttató berendezés szennyvíziszap elhelyezésére való felhasználása 94
2.42 PM-120 pneumatikus-szárnyas mélyműtrágyázó
szennyvíziszap elhelyezésre való felhasználása 95
2.43 SA-69 és SM-80 típusú injektorok kifejlesztése és vizsgálata szennyvíziszap elhelyezésre 96
2.5 A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági és erdőgazdasági elhelyezésének közegészségügyi megítélése 97
3. A KÍSÉRLETEK EREDMÉNYEIBŐL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 109
3.1 Az egy alkalommal adagolható szennyvíziszap mennyisége 109
3.11 Minőségi határértékek 109
3.11.1 Makro- és mezoelemek 109
3.11.2 Mikroelemek 110
3.12 Mennyiségi határértékek 113
3.13 Területigény meghatározása 115
3.2 A szennyvíziszap elhelyezésbe vont területeken termeszthető növények választéka 115
3.21 Fás növények 117
3.22 Szántóföldi növények 118
3.3 A gyakorlat számára javasolható iszapelhelyezési technológiák 119
3.31 Folyékony iszapok mezőgazdasági elhelyezése 119
3.31.1 Folyékony iszapok folyamatos elhelyezése nyárfaültetvényben 119
3.31.2 Folyékony iszapok elhelyezése mezőgazdasági területen 123
3.31.3 Folyékony iszapok elhelyezése a felszín alá injektálva mezőgazdasági területen 126
3.32 Viztelenitett iszapok mezőgazdasági elhelyezése 127
4. ÖSSZEFOGLALÁS 132
A FELHASZNÁLT KUTATÁSI JELENTÉSEK JEGYZÉKE 143
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem