1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Települési szennyvíziszap-kezelési technológia fejlesztése

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Vízgazdálkodási Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 160 oldal
Sorozatcím: Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoztató
Kötetszám: 147
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN: 963-602-285-2
Megjegyzés: Megjelent 500 példányban, 13 fekete-fehér ábrával.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az urbanizáció, a közművesítés és az iparosodás következtében, továbbá a környezetvédelmi szempontoknak, különösen az utóbbi időben történt egyre fokozódó fontossága révén a szennyvíztisztítás igen... Tovább

Előszó

Az urbanizáció, a közművesítés és az iparosodás következtében, továbbá a környezetvédelmi szempontoknak, különösen az utóbbi időben történt egyre fokozódó fontossága révén a szennyvíztisztítás igen erőteljes fejlődésen ment keresztül az utóbbi néhány évtizedben. Legyen szabad itt rámutatni arra a tényre, hogy míg 1960-ban az ország mechanikai,valamint mechanikai-biológiai szennyvíztisztító kapacitása 0,12 millió m /d volt, 3 addig 1980-ban ez a szám 1,27 millió m /d-re emelkedett.
A szennyvíztisztítás hatalmas arányú fejlődésével azonban nem tartott lépést a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező szennyvíziszap kezelése.
Az 1970-es évtized első felében az iszapkezelés és elhelyezés megoldatlansága már-már az egész szennyvíztisztítás gátjává kezdett válni. A kérdés rendezésének egyre sürgetőbbé válását látva az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) 1975-ben életre hívta a"Szennyvíziszap kezelési technológia fejlesztése" c.kutatási-fejlesztési programot, melynek befejezési időpontja 1980 volt. A program anyagi fedezetét az OVH Műszaki Fejlesztési Alapja és az OMFB hozzájárulása biztosította.
A kérdés fontosságát alátámasztja az a tény, hogy 1980-ban már mintegy 240 t/d és a tervek szerint 1990-ben 440 t/d iszap szárazanyag kezeléséről és elhelyezéséről kellett,illetve kell gondoskodni.
A rendkívül komplex téma ágazati összefogásával, a kutatási-fejlesztési munka koordinálásával és az abban való aktív részvétellel az OVH Kutatási- és Műszaki Fejlesztési Főosztálya a Vízellátási Csatornázási Főosztállyal egyetértésben a VITUKI III. Intézetét bízta meg azzal, hogy a munkába való bekapcsolásra felkérje mindazon társfőhatóságokat, illetve azok intézményeit, szervizeit, vállalatait, amelyek a kérdésben illetékesek, vagy amelyeket az közelről érint. Vissza

Tartalom

1. RÁCSSZEMÉTKEZELÉS 13
1.1 A rácsszemét minősége és mennyisége 13
1.2 Rácsszemétégető berendezés ismertetése 17
1.3 Üzemelési tapasztalatok 19
1.4 A rácsszemétkezelő géplánc közbenső és végtermékeinek vizsgálata 20
1.4.1 A rácsszemétprés termékei 20
1.4.2 Hamu 21
1.4.3 Füstgázok 22
1.4.4 Mosóvíz 23
1.5 Energiaigény 24
1.6 Az eredmények összefoglalása és értékelése 24
2. GRAVITÁCIÓS SŰRÍTÉS, ISZAPMOSÁS, FLOTÁLÁS 26
2.1 Gravitációs iszapsűrítési kísérletek 27
2.1.1 Iszapsüritő berendezés ismertetése 27
2.1.2 Az eredmények értékelése 27
2.2 Iszapmosás hatásának vizsgálata 30
2.2.1 Az iszapmosási eredmények ismertetése 30
2.3 a sűrítési és az iszapmosási kísérletek eredményeinek összefoglalása 33
2.4 Flotálás 34
2.4.1 A félüzemi flotáló berendezés ismertetése 34
2.4.2 A kísérleti munka végrehajtása 37
2.4.3 A mérési eredmények értékelése 38
2.4.5 Következtetések, javaslatok 40
3. AEROB-ANAEROB ISZAPKEZELÉS. ACÉLROTHASZTÓK. SZENNYVÍZTISZTÍTÓ RENDSZEREK BIOLÓGIAI INTENZIFIKÁLÁSA 42
3.1 Aerob iszapkezelési kísérletek 43
3.1.1 Laboratóriumi kísérletek 43
3.1.2 A váci üzemi aerob kísérletek eredményeinek ismertetése 45
3.1.3 Leninvárosi, üzemi aerob iszapkezelési kísérletek 46
3.1.4 Az aerob kísérletek eredményeinek összefoglalása 47
3.2 Anaerob iszapkezelési kísérletek 49
3.2.1 Szakaszos rothasztási kísérletek 51
3.2.2 Folyamatos rothasztási kísérletek 52
3.2.3 A rothasztott iszap szűrése 54
3.2.4 A rothasztási folyamat ellenőrzésére
szolgáló paraméterek 54
3.2.5 Az anaerob kísérletek eredményeinek összefoglalása 56
3.3 Acélrothasztó berendezések kialakítása 57
3.3.1 Az anaerob rothasztók tervezésének általános szempontjai 57
3.3.2 A rothasztó tartályok leírása 59
3.3.3 A rothasztó fűtése 60
3.3.4 Nyersiszap betáplálása a fűtött előrothasztóba 61
3.3.5 Az előrothasztó keverése 61
3.3.6 Recirkulációs rendszerek 62
3.7 Az utórothasztó rendeltetésszerű üzeme 62
3.3.8 Az anerob rothasztókba betáplált nyersiszap beoltása 63
3.3.9 Műszerezési igények 64
3.3.10 Az anaerob rothasztók kivitelezésének szempontjai 64
3.4 Szennyviztisztitó rendszerek biológiai intenzifikálása 64
4. A CSATORNÁZATLAN TERÜLETEKEN KELETKEZŐ SZENNYVIZEK (FEKÁLIAK) KEZELÉSE
4.1 A szentendrei szippantott szennyvizek minőségi és mennyiségi jellemzése 67
4.2 A szentendrei üzemi méretű, kísérleti berendezés ismertetése 68
4.2.1 Az üzemi tapasztalatok összefoglalása 70
4.3 Harkányi szippantott fekál szennyvizek kezelése 72
4.4 összegyűjtött fekálhulladék kezelése és elhelyezése tárgyú tervpályázat összefoglaló értékelése 74
4.4.1 A fekálkezelési technológiák általános értékelése 76
5. ISZAPVI2TELENITÉS 80
5.1 Iszapkezelési segédanyagok meghatározása 80
5.2 Laboratóriumi szűrőpréssel végzett kísérletek 82
5.3 Centrifugás iszapvíztelenitési kísérletek értékelése 83
5.3.1 Veszprémi kísérletek 83
5.3.2 Pápai kísérletek 85
5.4 Szalagszürőpréssel végzett próbaüzemi mérések értékelése 85
5.4.1 Laboratóriumi előkísérletek 86
5.4.2 Üzemi szűrések eredményeinek értékelése 90
5.4.3 Adalékanyagok hatása a szűrésre 93
5.4.4 Különböző eredetű iszapok szűrési eredményeinek összehasonlítása 93
5.4.5 Szervetlen kondicionáló szerek alkalmazása 94
5.4.6 A Roediger és a VÍZGÉP gyártmányú SSPVN 30-as típusú szalagszűrő-prés összehasonlítása 94
5.4.7 A szűréskor jelentkező iszaptapadás okának vizsgálata 95
5.5 Vákuumszürővel végzett kísérletek 96
5.6 Az eredmények összefoglalása és javaslatok 98
6. SZENNYVÍZISZAPOK NEHÉZFÉMTARTALMÁNAK FELMÉRÉSE 102
6.1 Helyzetelemzés 103
6.1.1 A nehézfém szennyezés eredete és viselkedése a vízben 103
6.1.2 A szennyvízből való fémkivonás módszerei 104
6.1.3 A nehézfémek hatása az iszapkezelésre 106
6.2 A hazai nehézfém felmérés értékelése 108
6.2.1 Nehézfémek meghatározása atomabszorpciós spektrofotometriás módszerrel 108
6.2.2 A minta előkészítése és az alkalmazott mérési módszer 109
6.2.3 A mérési eredmények értékelése 109
6.2.4 összefoglalás és javaslatok 114
7. SZENNYVÍZISZAPOK FERTŐTLENÍTÉSE 116
7.1 A szennyvíziszap közegészségügyi - járványügyi veszélyessége 116
7.1.1 Bakteriológiai vonatkozások 117
7.1.2 Virológiái vonatkozások 118
7.1.3 Parazitológiai vonatkozások 118
7.1.4 Mykológiai vonatkozások 119
7.2 A fertőző hatás csökkentésének lehetőségei 119
7.2.1 Biológiai módszerek 120
7.2.2 Kémiai módszerek 121
7.2.3 Hőhatás 122
7.2.4 A szennyvíziszapok meszes kezelése 124
7.2.5 Iszapfertőtlenités sugárforrásokkal 124
7.3 A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása 125
7.4 Következtetések 126
8. ISZAPSZÁLLITÁS 128
8.1 A települési szennyvíziszapok általános jellemzése 128
8.2 A szennyvíziszapok elhelyezési lehetőségei 128
8.3 A szennyvíziszapok szállításának lehetőségei 129
8.3.1 Az iszapszállítás műszaki lehetőségei 129
8.3.2 A szállítási mód megválasztását befolyásoló tényezők 131
8.4 Csővezetékes szállítás 133
8.4.1 A szennyvíziszap szállításának hidraulikája 134
8.4.2 A csővezetékes iszapszállítás fajlagos költségei 134
8.5 Közúti szállítás 135
8.5.1 Szennyvíziszap szállítása tehergépkocsin 135
8.5.2 Speciális közúti iszapszállító járművek 136
8.6 Vasúti szállítás 137
8.7 Vizi szállítás 137
8.8 A kommunális szennyvíziszapok jelenlegi és távlati mennyiségének becslése 138
8.9 A szennyvíziszapok szállításának műszaki-gazdasági összefüggései 138
8.9.1 Földnedves vagy száraz iszapok szállítása 138
8.9.2 Hig iszapok szállítása 139
8.10 összefoglalás és javaslatok 142
9. SZENNYVÍZISZAPOK DEPONÁLÁSA 144
9.1 Szennyvíziszapok minőségi jellemzői 144
9.2 A deponálás egészségügyi szempontjai 145
9.3 A depónia kialakításának szempontjai 148
9.4 A kommunális szennyvíziszapok deponálásának feltételei 150
9.4.1 Hidrogeológiai és talajmechanikai szempontok 151
9.4.2 Vízgazdálkodási szempontok 151
9.4.3 Meteorológiai viszonyok 151
9.4.4 Domborzati viszonyok 151
9.4.5 Megközelítési lehetőség 152
9.4.6 Tájrendezési és tájvédelmi szempontok 152
9.4.7 A depónia elhelyezésénél betartandó védőtávolságok 152
9.4.8 A távlati területfejlesztés szempontjai 152
9.4.9 Védelmi szempontok 152
9.4.10 Egyéb szempontok 152
9.5 A szennyvíziszap depónia kialakítása 153
9.5.1 A depóniák fajtái 153
9.5.2 A depóniák szigetelése 153
9.5.3 Csurgalékvizek, csapadékvizek összegyűjtése és elhelyezése 154
9.6 Ellenőrzési rendszerek 154
9.7 Egyéb védelmi intézkedések 155
9.8 Rekultiváció 155
9.9 Szállitójármüvek, gépek, berendezések tisztítása, fertőtlenítése 155
9.10 Munkavédelmi-szociális előírások 156
KÖZREMŰKÖDŐK 157
JELENTÉSEK JEGYZÉKE 157
IRODALOMJEGYZÉK 160
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem