Telephelyelméletek

Tartalom

ELŐSZÓ 5
1. A gazdaság térbenisége, a regionális gazdaságtan tárgya, a telephely funkciója 7
1.1. Tér és idő a társadalomtudományban 7
1.2. A regionális gazdaságtan tárgya és tudományrendszertani helye 12
1.3. A telephely 15
1.3.1. A telephelyelmélet kialakulásának és történetének rövid áttekintése 17
2. A költségminimalizálási telephelyelmélet I. 20
2.1. Orientáció a szállításhoz 20
2.1.1. A távolság és a szállítási költségek 20
2.1.2. Orientáció a szállítási költségek alapján 22
2.1.3. A szállítási költségek minimumpontjának meghatározási módszerei 26
2.1.3.1. A szállítási költségek minimumpontja folytonos térben 26
2.1.3.2. A szállítási költségek minimumpontja véges ponthalmazban 30
2.1.4. A Weber-probléma általánosítása 31
2.2. A szállítási tényező súlya hazánkban és szerepének változása a technikai
fejlődéssel 33
2.3. Gyakorlatok 35
2.3.1. Az ipar területi fejlesztésének egy - telepítési költségeket minimalizáló -
(makro-)modellje 35
2.3.2. Feladatok 40
3. A költségminimalizálási telephelyelmélet II. 41
3.1. Orientáció a munkaerőhöz 41
3.1.1. Munkaigényesség 41
3.1.2. A munkaerő mint telepítési tényező 44
3.1.2.1. A munkaerő mint telepítési tényező makroszinten 45
3.1.2.2. A munkaerő mint telepítési tényező mikroszinten 48
3.1.3. A munkaerő területi mozgása és ennek nemzetgazdasági, vállalati és egyéni
költségei 50
3.2. Az agglomeratív tényező 51
3.2.1. A költségviselés és az áthárítás problémái az agglomerálódás folyamatában 55
3.2.2. A települések fenntartható fejlődése 57
4. A területi járadékok keletkezésének mechanizmusa, a Thünen-hipotézis 62
4.1. A területigényesség 62
4.2. A mezőgazdasági területfelhasználás és a fekvéstől függő különbözeti járadék
elmélete 62
4.3. Kereskedelmi és ipari területfelhasználás 67
4.4. Lakóterületi területfelhasználás 70
4.5. A területfelhasználás összegezése és néhány absztrakció feloldása 74
4.6. Gyakorlatok 76
4.6.1. A járadékviszonyok társadalmi háttere és gazdasági hatásai 76
4.6.2. A beépítés módja, a területigény és az építési költségek összefüggései 79
4.6.3. Feladatok 80
5. A piac mint telepítési tényező 81
5.1. A kereslet törvényszerűségeinek hatása a telepítésre 81
5.2. A gazdasági tér tagolása, Lösch modellje 85
5.3. A piacterület felosztását célzó újabb modelltípusok 88
5.3.1. A termelő, szolgáltató egység (vállalkozás) azonos (szükséglet kielégítését
szolgáló) árut állít elő, illetve forgalmaz 88
5.3.2. A szolgáltató egység(ek) többféle árut forgalmaz(nak) 90
5.4. Gyakorlat 94
5.4.1. Feladatok 94
6. A központi helyek elmélete, a települések eloszlási viszonyai 97
6.1. Christaller modellje 97
6.2. A Tinbergen-féle modell 99
6.3. A központi helyek elméletében alkalmazott egyszerűsítő feltételezések feloldására
tett további kísérletek 101
6.4. A sorrend és nagyság törvénye 103
6.5. A sorrend és nagyság törvényének néhány további sajátossága 105
6.6. Gyakorlat 108
6.6.1. Feladatok 108
7. A helyettesítési elmélet néhány alapvonása 112
7.1. A felhasznált anyagok helyettesítése 112
7.2. A termelési erőforrások helyettesítése 113
7.2.1. A munkaerő és a tőke hatásfoka 114
7.2.2. Az erőforrások hatásfokának kombinált értékelése 119
7.2.3. A helyettesítési arányok kiszámítása 121
7.3. Gyakorlat 123
7.3.1. A termelés hatékonyságának számszerűsítése 123
7.3.1.1. Ágazati szinten 123
7.3.1.2. Vállalati szinten 126
FÜGGELÉK 131
I. Egyéb telepítési tényezők, orientáció az eszközökhöz 131
II. A telepítési tényezők szintézise és a gyakorlati telephelyválasztás 133
IRODALOM 137

Témakörök