| I. rész | |
| Bevezetés | 3 |
| A nyelv hivatása | 5 |
| A nyelv az emberek érintkezésének eszköze | |
| A nyelv társadalmi jelentősége | |
| Hogyan jut az egyén a nyelv birtokába? | |
| A nyelv és a beszéd | 8 |
| Nyelv és beszéd; a kettős viszonya | |
| A nyelv és a beszéd viszonyának téves, ideális felfogása; a nyelvészeti pszichologizmus | |
| A nyelvészeti pszichologizmus cáfolata; a nyelv objektivitása | |
| A nyelvi jel | 16 |
| A nyelvi kifejezés mint a közvetített tartalom jele; a jel természete | |
| A nyelvi jel szorosabb fogalma | |
| A nyelvi jel anyagisága | |
| A nyelvi jel mint anyagi folyamatok osztálya | |
| Másodlagos jelek | |
| A jelentés | 16 |
| A jel tárgya | |
| A jelentés mint a jel alkalmazásának szabálya | |
| Általános és egyedi jelentések | |
| A jelentés mint a valóság egy részletének gondolati képe | |
| Jelentés és fogalom | |
| A jelentés objektivitása | |
| A nyelv meghatározásának továbbfejlesztése | |
| A nyelvi jel önkényessége | 21 |
| A probléma történetéről | |
| Mennyiben önkényes a nyelvi jel és mennyiben nem az? | |
| A nyelvi jel önkényességének megnyilvánulása a poliszémia és a homonimia jelenségeiben | |
| A mondat mint a közlés megvalósulásának formája | 26 |
| A jelek csak lehetséges közlések elemei; a közlés mondatokban valósul meg | |
| A közlés megvalósulásának nyelvi feltételei | |
| Nyelvi eszközök önmagukban nem elégségesek a közlés megvalósulására | |
| Nyelv és gondolkodás I. rész | 29 |
| A gondolkodás természete | |
| A gondolkodás társadalmi eredete; kapcsolata a nyelvvel | |
| Nyelv és gondolkodás különbsége | |
| Nyelv és gondolkodás II. rész | 32 |
| Az érzelem közvetett (gondolati) és közvetlen kifejezése a nyelvben | |
| Semleges és érzelmes jelek | |
| A valóságos ábrázolás mint a nyelvi kifejezés lényege | |
| A nyelv eredete | 37 |
| A kérdés valódi értelme; összefüggése az emberréválás kérdésével | |
| A származástan és az ősrégészet az ember kialakulásáról | |
| Milyen a régi nyelv? | |
| Az emberi nyelv állati előzményei; az emberi nyelv minőségileg különbözik ezektől | |
| A munka szerepe a nyelv keletkezésében | |
| Nyelv és társadalom | 45 |
| Mennyiben társadalmi jelenség a nyelv | |
| A nyelv viszonya egyéb társadalmi jelenségekhez a polgári nyelvtudomány felfogásában | |
| Marr kísérlete a nyelv társadalmi helyének meghatározására; az "új nyelvelmélet:" | |
| A marrizmus fő tévedéseinek cáfolata; felépítmény és nyelv; a nyelv "semlegességének" társadalmi alapja | |
| Sztálin nyelvtudományi írásainak jelentősége | |
| A nyelvek sokfélesége I. rész | 51 |
| Miben különböznek az egyes nyelvek | |
| A különböző nyelvek lényegi egyenrangúsága | |
| A nyelvek sokfélesége II. rész | 56 |
| A nyelvek sokféleségének alapja | |
| A nyelvek sokfélesége történeti jelenség | |
| II. rész | |
| A nyelv leírása | |
| A nyelv leírásának feladata. A nyelvtan tárgya és felosztása | 5 |
| A nyelvtudomány feladata | |
| A nyelv rendszer | |
| A nyelvi rendszer leírásának nehézségei | |
| A nyelv leírásának két része; a lexikológia és a nyelvtan | |
| A szerkezetforma fogalma | |
| Szintaktikai és morfológiai szerkezetek | |
| A szerkezetformák képletbe foglalása | |
| Szintaxis, morfológia; fonetika | |
| Szintaxis I. (A mondat fogalma) | 12 |
| A mondat a legkisebb közlemény, a közlemények egysége | |
| A jól alkotott mondatok; meghatározásuk | |
| A mondathanglejtés szerepe | |
| A mondatmeghatározások történeti fejlődése | |
| Szintaxis II. (Elemi mondatok) | 18 |
| A szintaxis felépítése; az elemi mondatok; a "visszavezetés" fogalma | |
| Az ige és kiegészítései; a mondat alapformái | |
| Az alanyesetben álló főnév kitüntetett helye az ige mellett; állítmány és alany | |
| Igei és névszói mondat | |
| Az alanytalan mondatok kérdése | |
| Szükséges és tetszőleges kiegészítés | |
| Szintaxis III. (Bővítés, átalakítás) | 30 |
| Bevezetés | |
| A mondat bővítése; a bővítmények; közvetett és közvetlen alkotórészek | |
| Az átalakítás mint a mondatok továbbfejlesztésének egyik módja | |
| Példák egyszerű (egyetlen mondatot érintő) átalakításra | |
| Az átalakítás bonyolultabb, több mondatot érintő fajtái | |
| A mondatok különbsége modalitásuk szerint; kijelentő, felszólító, kérdő stb. mondatok | |
| Bővítés és átalakítás viszonya; "nukleáris" mondatok | |
| Morfológia | 40 |
| A szó mint a mondat alkotórésze | |
| Tő és rag | |
| A tő morfológiai szerkezet: eredeti és levezetett (képzett), egyszerű és összetett tövek | |
| A paradigma; a szó mint ideális egység, amelyet a paradigma képvisel | |
| Összetett alakok | |
| A szavak osztályozása; szófajváltás | |
| Fonológia I. (A fonémák) | 55 |
| A jelek felosztása hangokra; a hangok mint a jelek egységnyi kielemezhető részei | |
| A hangok osztályozásai; releváns és irreleváns különbségek; a fonéma és a változat fogalma | |
| Kötött és szabad változatok | |
| A fonémák rendszere | |
| A hangok vizsgálatának fejlődése; fonetika, fonológia | |
| Fonológia II. (A nyelv prozódikus jegyei) | 60 |
| A nyelv prozódikus jegyei | |
| A hangsúly | |
| A hanglejtés | |
| A beszédiram és a beszédszünetek | |
| A prozódikus jegyek nyelvi szerepe | |
| A szókészlet | 65 |
| A szókészlet és a szó fogalma | |
| A szó alaki értéke | |
| A szó jelölési értéke | |
| A szó szófaji értéke | |
| A szó helyi értéke | |
| A szó stílusértéke | |
| A szókészlet nagysága | |
| A szótárak terjedelme | |
| Tájszótárak, szakszótárak, írói, szótárak | 65 |
| A nyelv változása | |
| A nyelv változása. A hangváltozások; a grammatikai változások | 73 |
| A nyelv minden időben folyamatosan változik | |
| A nyelvnek minden oldala változik | |
| A nyelvi változások törvényszerűek. Ezek adják a nyelvtörténet vizsgálati anyagát | |
| A hangváltozások fontossága. A hangváltozások időbeli és térbeli korlátai; a nyelvjáráskeveredés | |
| A hangváltozások függése fonetikai helyzettől. A jelentés befolyása a hangváltozásokra | |
| Kétféle felfogás a hangváltozások lefolyására | |
| Hangtörvények vagy hangváltozási tedenciák? | |
| A hangrendszer átalakulása | |
| Az analógiás hangváltozások | |
| A grammatikai változások | |
| A szókészlet változása | 83 |
| A szókészlet állandóan változik | |
| A szó alaki változásai | |
| A jelölési érték változásai | |
| A szófaji változások | |
| A helyi érték változásai | |
| A stílusérték változásai | |
| A nyelvi változások összefüggése a társadalmi-történeti változásokkal | 92 |
| A nyelvi változások összefüggnek a társadalom életének változásaival | |
| A szókészlet összefüggése a társadalmi változásokkal | |
| A jövevényszavak | |
| Képzett és összetett szavak | |
| A jelentésváltozások | |
| A nyelvtani változások közvetett kapcsolata a társadalmi változásokkal. Nehézségek a hangváltozások ilyenirányú vizsgálatában | |
| Az állandóság és a változás dialektikája a nyelvben | |
| Az emberek öntudatlan és tudatos közreműködése a nyelv megváltozásában | |
| A nyelv belső tagolódása | 99 |
| Egy időszak nyelve sem egységes. A nyelvek földrajzi tagolódása: nyelvjárások | |
| Nyelvjárási különbségek; a nyelvjáráskutatás módszerei | |
| Nyelvi differenciáló és integráció mint a nyelvek egyidőbeli tagolódásának oka | |
| A nyelvjárások differenciáció eredményei. Ennek társadalmi feltételei; nemzetiségi; törzsi nyelvjárások, a feudális kor nyelvjárásai | |
| A nemzeti nyelv integráció eredménye. Ennek társadalmi feltételei a kapitalizmusban és a szocializmusban | |
| A nemzeti nyelv kialakulásának különböző módjai. Irodalmi nyelv és köznyelv | |
| A nyelv társadalmi tagolódása: csoportnyelvek | |
| A nyelvek rokonsága | 100 |
| A nyelvrokonság fogalma; a nyelvcsaládok | |
| A nyelvcsaládok kialakulása | |
| A nyelvtudomány módszere a nyelvcsaládok vizsgálatában: a történeti-összehasonlító módszer. A szabályos hangmegfeleltetések fontossága | |
| A grammatikai megfelelések | |
| A szókészlet összehasonlítása és az ebből levonható tanulságok | |
| Az alapnyelv rekonstruálása | |
| A nyelvtudomány története | |
| A nyelvtudomány fejlődése a XX. században | 115 |
| A görög filozófusok mint a nyelv vizsgálói | |
| Az első görög és latin nyelvtanok | |
| Az antik nyelvtudomány eredményei és hiányosságai | |
| A nyelv vizsgálata a középkorban; a "vulgáris" nyelvek nyelvtanainak megjelenése | |
| A összehasonlító-történeti nyelvészet kialakulása | |
| A nyelvvizsgálat tudománnyá válása: a nyelvtörténet törvényszerű voltának felismerése | |
| Az ujgrammatikusok felfogása és módszerei | |
| A. Meillet nyelvfelfogása | |
| A történeti nyelvvizsgálat korlátai | |
| A nyelvtudomány a XX. században | 120 |
| Saussure tanítása a nyelv rendszer voltáról | |
| A szinkrón nyelvvizsgálat előtérbe kerülése: a strukturalizmus irányzatai | |
| A nyelvtan megújítása: a formális (struktúrális) leírás | |
| A matematikai módszerek alkalmazása a nyelvtudományban | |
| A strukturalizmus fogadtatása | |
| A nyelvtudomány további feladatai | |
| A magyar nyelvtudomány történetének vázlata | 128 |
| Nyelvtanok és szótárak a XVI-XVIII. században | |
| A nyelvujítás | |
| Az összehasonlító-történeti vizsgálat kezdetei | |
| Szótárak és nyelvtanok a XIX. században | |
| Az összehasonlító nyelvtudomány kibontakozása | |
| Nyelvtörténeti munka; nyelvjáráskutatás; folyóiratok | |
| Nyelvtudományunk a felszabadulás előtti évtizedekben | |
| Nyelvtudományi munka a felszabadulás után | |
Folytatás Microsoft-tal