A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Technológiatranszfer

A tudás útja

Szerző
Budapest
Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 300 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Angol  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 978-963-503-520-5
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Fogalommeghatározás, elméleti alapok 9
1.1 Áttekintés 9
1.2 Az invenció (újítás), az innováció (megújulás), a technológia és a technológiatranszfer 9
13 A technológiatranszfer fogalma 12
1.4 A gazdasági növekedés és lehetséges alternatívái, az innováció, a K+F+I és a TT szerepe a növekedésben 15
1.4.1 A gazdasági növekedés elméletei 15
1.4.2 Az állam és a vállalkozások szerepe, az innovációban és a gazdasági növekedésben 16
15 Összefoglaló 19
1.6 Kulcsfogalmak 20
1.7 Ellenőrző kérdések 20
1.8 Ajánlott és felhasznált irodalom 20
Technológiatranszfer és fejlesztéspolitika 21
2.1 Áttekintés 21
2.2 A lisszaboni stratégia céljai, megvalósulása 21
2.3 Az EU2020 kapcsolódó céljai és eszközei, a tudásalapú gazdaság szerepe az európai növekedésben 22
2.4 Az EU innovációs politikája 23
2.5 Innovációs paradigmák 25
2.5.1 Zárt innováció 25
2.5.2 A kutatás és a fejlesztés konfliktusai 27
2.5.3 A zárt modell eróziója 28
2.5.4 Hogyan működik a nyitott innováció? 30
2.5.5 Innovációs paradigmák és technológiatranszfer 32
2.6 Az EU iparpolitikája 34
2.7 Az Európai Unió kis- és középvállalkozási politikája 36
2.8 Az 5. kohéziós jelentés alapján milyen lehet a TT jövőbeni szerepe? 37
2.9 A kutatás-fejlesztés finanszírozási szerkezete az Európai Unióban és Magyarországon 37
2.10 Összefoglaló 41
2.11 Kulcsfogalmak 41
2.12 Ellenőrző kérdések 41
2.13 Ajánlott és felhasznált irodalom 41
A technológiatranszfer folyamatának leírása 43
3.1 Áttekintés 43
3.2 A technológiatranszfer tárgya 43
3.2.1 A technológiatranszfer folyamatának bemutatása 44
3.2.2 A technológiatranszfer okai 45
3.2.3 A technológiatranszfer célja 47
3.2.4 A technológiatranszfer értéklánca 51
33 Szereplők és szerepek a technológiatranszferben 52
33.1 Szereplők és érintettek 52
3.4 A technológiatranszfer kritikus döntési pontjai, sikerkritériumok 56
3.4.1 A technológiatranszfer kritikus döntési pontjai 56
3.4.2 Sikerkritériumok 58
35 Összefoglaló 59
3.6 Kulcsfogalmak 60
3.7 Ellenőrző kérdések 60
3.8 Ajánlott és felhasznált irodalom 60
Szellemitulajdon-védelem hazai és nemzetközi vonatkozásai 60
4.1 Áttekintés 61
4.2 Alapfogalmak 61
4.2.1 Szellemi alkotás és ahhoz fűződő jog 61
4.2.2 A szellemi tulajdon és védelme 62
4.2.3 Az oltalom terjedelme és korlátai 63
4.3 A szellemitulajdon-védelem történeti kialakulása 64
43.1 A szerzői jog kialakulása 65
4.3.2 Az iparjogvédelem kialakulásának főbb lépcsői 70
4.3.3 Magyarországi szabadalmi szabályozás története 71
4.4 A szellemitulajdon-védelem szervezeti rendszere és főbb intézményei 74
4.4.1 Magyar nemzeti szabályozás és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 74
4.4.2 Nemzetközi együttműködés legfontosabb színterei 75
4.4.3 Európai Unió és közös oltalmi formái 78
4.5 Iparjogvédelmi oltalmi formák áttekintése 79
4.5.1 Szabadalom 79
4.5.2 Használati minta 80
4.5.3 Növényfajta-oltalom 80
4.5.4 Formatervezési minta, design 81
4.5.5 Védjegyek és speciális árujelzők 82
4.6 Jogviszonyok a TT folyamatában 84
4.6.1 Az oltalomra való jogosultság 84
4.6.2 Szellemi alkotások és szolgálati vagy alkalmazotti jogviszony 84
4.6.3 Közös oltalmi igény 86
4.7 Hasznosítás 87
4.7.1 Saját hasznosítás 87
4.7.2 Szabadalmi licencia szerződés 87
4.7.3 Védjegyhasznosítási szerződés 88
4.7.4 Vegyes szerződések 89
4.8 Az oltalom érvényesülése 89
4.8.1 Bitorlás 89
4.8.2 Bitorló helyzet elkerülése 90
4.8.3 Jogérvényesítés 90
4.9 A szellemitulajdon-védelem funkcióinak áttekintése 91
4.9.1 A szellemitulajdon-védelem funkciója a jogszerző oldaláról 92
4.9.2 A szellemitulajdon-védelem társadalmi funkciója 92
4.9.3 A szellemitulajdon-jog ismeretének fontossága 92
4.10 Összefoglaló 93
4.11 Kulcsfogalmak 93
4.12 Ellenőrző kérdések 94
4.13 Ajánlott és felhasznált irodalom 94
A külföldi egyetemek legjobb gyakorlata 95
5.1 Áttekintés 95
5.2 Történeti kitekintés 95
5.3 Technológiatranszfer napjainkban 98
5.3.1 Afrika 99
5.3.2 Amerika 99
5.3.3 Ausztrália 101
5.3.4 Ázsia 102
5.3.5 Európa 103
5.4 Alkalmazott modellek 103
5.4.1 Belső non-profit modell 104
5.4.2 Külső non-profit modell 111
5.4.3 Külső for-profit modell 114
5.5 Összefoglaló 119
5.6 Ellenőrző kérdések 120
5.7 Kulcsfogalmak 121
5.8 Ajánlott és felhasznált irodalom 121
A technológiatranszfer hazai történetének áttekintése, hazai tapasztalatok, működőképes modellek 124
6.1 Áttekintés 124
6.2 A technológiatranszfer hazai története 126
6.3 A TT irodák és az azokat működtető intézmények halmazának bemutatása 129
6.3.1 A technológia és tudástranszfer szervezete, kapcsolata az anyaintézettel 130
6.3.2 A technológiatranszfer szervezetek fenntartása, profit vagy nonprofit orientáltsága 135
6.3.3 A szellemi tulajdon kezelése, hasznosítása, értékesítési formái a piaci szereplők felé 138
6.3.4 Az egyetemek és a piaci szereplők kapcsolata, az együttműködés formái, a kapcsolatok iránya 141
6.3.5 A szellemi termék hasznosításából befolyó pénz elosztása az anyaintézmény,
a TT Szervezet és az alkotók között, a kutatóhelyek, tanszékek, kutatók ösztönzése,
anyagi érdekeltségük kialakítása 143
6.3.6 A TT szervezetek hálózatosodása 146
6.4 A Budapesti Corvinus Egyetem gyakorlata 147
6.5 Az Egyetemektől (részben) független technológiatranszfer szervezetek bemutatása 150
6.6 összefoglalás 151
6.7 Kulcsfogalmak 153
6.8 Ellenőrző kérdések 153
6.9 Ajánlott és felhasznált irodalom 153
7. Technológiatranszfer a gyakorlatban - tanulságos esetek 154
7.1 Áttekintés 154
7.2 Történetek a tengeren túlról 154
7.2.1 Gatorade 154
7.2.2 Google 157
7.2.3 The Better World Project 160
7.2.4 Massachusetts Institute of Technology (MIT) 165
7.3 Követendő példák Európából 166
7.3.1 Az Oxfordi Egyetem technológiatranszfer szervezete ISIS 166
7.4 Esettanulmányok Magyarországról 171
7.4.1 Az RFID technológia alkalmazása az élelmiszergyártásban és -kereskedelemben -
Budapesti Corvinus Egyetem 171
7.4.2 Ultrahang alkalmazása húsok és húskészítmények gyártástechnológiájának fejlesztése a
Corvinus Egyetemen - A MAHUS Projekt bemutatása 171
7.4.3 Új biogáz-előállítási módszer kifejlesztése a Szegedi Tudományegyetemen 173
7.5 Összefoglaló 173
7.6 Kulcsfogalmak 174
7.7 Ellenőrző kérdések 174
7.8 Ajánlott és felhasznált irodalom 175
8. A technológiatranszfer folyamata, szervezete 178
8.1 Áttekintés 178
8.2 A technológiatranszfer szervezete, intézmény rendszere 178
8.2.1 A technológiatranszfer általános formái 179
8.2.2 A technológiatranszfer intézményrendszerének alapvető típusai 181
8.3 A TT folyamat egyetemen belüli szereplői 185
8.3.1 Technológia Transzfer Irodák 186
8.4 A technológiatranszfer konkrét folyamata, javasolt modellek 191
8.5 A szellemi termékek értékesítése 196
8.5.1 Gyártási eljárás (know-how) értékesítése 196
8.5.2 Gyártási jogok átadása 197
8.5.3 A találmány/szabadalom átadása 198
8.5.4 Licencia értékesítése 198
8.5.5 A szellemi alkotás spin-off cégbe történő apportálása 199
8.5.6 Start-up cégek alapítása 199
8.5.7 Egyetemen belüli hasznosítás 199
8.6 A technológiatranszfer külső kapcsolódási pontjai 199
8.6.1 A vállalatok 200
8.7 Nemzeti innovációs rendszer, regionális klaszterek 204
8.7.1 Nemzeti innovaciós rendszer 204
8.7.2 Regionális klaszterek 206
8.8 Hatóságok, támogatásokat kezelő szervezetek 207
8.8.1 Szellemi Tulajdon Nemzetei Hivatala (SZTNH) 207
8.8.2 Fővárosi Bíróság 208
8.8.3 Gazdasági Versenyhivatal 208
8.8.4 Nemzetközi Szervezetek 209
8.8.5 PATLIR központok 209
8.8.6 A technológiatranszferhez kapcsolódó támogatásokat kezelő szervezetek 210
8.9 összefoglaló 210
8.10 Kulcsfogalmak 214
8.11 Ellenőrző kérdések 214
8.12 Ajánlott és felhasznált irodalom 215
9. Technológiatranszfer menedzsmentje 216
9.1 Áttekintés 216
9.2 A lehetséges projektek köre, adatbázis kezelés 216
9.3 Projektszűrés, hogyan választjuk ki az ígéretek projekteket 218
9.4 Hogyan mérjük föl a hasznosítás lehetőségeit, a potenciális piacokat? 221
9.5 A technológiatranszfer erőforrások meghatározása 224
9.6 Milyen kifutása lehet a technológiatranszfer folyamatnak? 226
9.7 A szellemi tulajdon hasznosítási módjainak mérlegelése és az üzleti modell 228
9.7.1 Hasznosítási módok mérlegelése 228
9.7.2 Üzleti modell 231
9.7.3 Versenyhelyzet innováció-hasznosítók között, kiválasztás 236
9.8 A megfelelő érdekeltségi rendszer kialakítása, a szereplők ösztönzése 238
9.9 Érdekek, érdekegyeztetés, együttműködési kultúra 240
9.10 A menedzsment feladata az iparjogvédelemmel kapcsolatban 244
9.11 Hálózati kapcsolatok építése 246
9.12 Visszacsatolás 249
9.13 Összefoglaló 250
9.14 Kulcsfogalmak 251
9.15 Ellenőrző kérdések 251
9.16 Ajánlott és felhasznált irodalom 251
10. A technológiatranszfer folyamat finanszírozása 252
10.1 Áttekintés 252
10.2 Az egyetemek K+F tevékenységének finanszírozása 252
10.2.1 Az egyetemek K+F tevékenységéből származó források 255
10.2.2 Alapok, alapítványi támogatások 255
10.2.3 Pályázatok, közfinanszírozású támogatások 257
10.3 Az innovatív kezdő vállalkozások (spin-off, start-up) finanszírozási lehetőségei 263
10.3.1 Elméleti áttekintés 264
10.3.2 Potenciális befektetők, konkrét finanszírozási formák 268
10.3.3 A befektetők döntési kritériumai és döntési mechanizmusa 272
10.3.4 Fölkészülés a tőke „fogadására" 275
10.4 Összefoglalás 276
10.5 Kulcsfogalmak 277
10.6 Ellenőrző kérdések 278
10.7 Ajánlott és felhasznált irodalom 278
1. számú melléklet 279
1. számú függelék 285
2. számú függelék 287
English Summary 290
Chapter 1 290
Chapter 2 290
Chapter 3 291
Chapter 4 291
Chapter 5 292
Chapter 6 293
Chapter 7 294
Chapter 8 295
Chapter 9 298
Chapter 10 299
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem