Technológia

Előszó

Részlet a könyvből:

3. Általános technológiák
Ebben a fejezetben foglaltuk össze mindazon eljárásokat és műveleteket, más szóval technológiákat, amelyek alkalmazásával az előző fejezetben említett anyagokból valamilyen felhasználói igényt kielégítő termékek állíthatók elő. Az ismertetett technológiák sorrendje követi a termékelőállítás folyamatát, elkezdve az alapanyagtól egészen késztermékek létrehozását szolgálóig. Mind a tantárgy célja, mind a fejezet címe az általános technológiák ismertetése, ezért csak olyan technológiákkal foglalkozunk, amelyek általánosan használhatók és nem kötődnek egy adott termékhez.

3.1. Forgácsolásnélküli alakítási eljárások
A technológiák elsődleges célja az, hogy az anyagból megfelelő formájú és tulajdonságú termékeket hozzon létre. Ez történhet oly módon, hogy a kívánt alakot a felesleges részek eltávolításával (ún. forgácsolással) állítják elő. Ezeknek a technológiáknak előnyük a nagy méret-pontosság (készre munkálás), hátrányuk az esetenkénti jelentős anyagveszteség és továbbá az, hogy a kiinduló anyag tulajdonságai az alakítás során nem változtathatók meg. A másik lehetőség, amit összefoglaló néven forgácsolásnélküli alakítási eljárásoknak nevezünk, több egymástól alapvetően különböző technológiát foglal magába, úgymint az öntést, a képlékeny alakítást (hideg- és meleghengerlést, sajtolást, húzást és kovácsolást) és a porkohászati eljárásokat. Közös jellemzőjük, hogy a termék gyakorlatilag anyagveszteség nélkül, de csak közelítő alakban (félgyártmányok) állítható elő és továbbá az a végső tulajdonságok a technológiai paraméterek által nagymértékben változtathatók. Az említetteket, összefoglaló néven kohászati képlékeny alakítási eljárásoknak nevezzük. Ide tallóznak még egyéb (ún. gépészeti) eljárások is (mélyhúzás, hidegfolyatás, hajlítás, stb.), amelyek a félgyártmányokból már alapfunkciójában a felhasználási célnak megfelelő készterméket hoznak létre. Vissza