Technikatörténeti Szemle 1972/VI.

Előszó

Részlet:
"Legjobb tudomásunk szerint a magyar mérnökök legrégibb egyesületének, a Magyar Mérnök-Egyletnek (1871-től Magyar Mérnök- és Építész-Egylet) történetéről mindezideig néhány igen rövid, az eseményeket, üléseket és közgyűléseket szigorú pontossággal rögzítő cikken kívül igényesebb történeti feldolgozás még nem jelent meg. Tanulmányunkban mindenekelőtt a XIX. sz. közepi magyar műszaki értelmiség 60-as évekbeli helyzetének, szervezkedésének, a Magyar Mérnök-Egylet megalakulásának történetéhez szeretnénk újabb adalékokkal szolgálni.
„A gőz és villanytávirat korában, míg egyrészt a tudomány világszínvonalára emelkedhetés tetemesen megkönnyült, viszont a túlszárnyaltatás és hátrahagyatásunk is hasonló gyorsasággal megeshet. A felszínen magunk fenntartása, ma már egyesek erejét, kivált nálunk, kik időnk legnagyobb részét gyakorlati foglalkozással tölteni hivatvák, bizonyosan fölülmúlja" - így indokolja mérnök-egylet megalakításának szükségességét hangoztató véleményét 1866 tavaszán egy magyar mérnök. Elöljáróban - úgy véljük - érdemes időzni egy kicsit az első, általunk kiemelt gondolatnál.
A gőz és villany távirat kora! !gy ítéli meg a XIX. század közepét-derekát a hazai mérnökértelmiség egyik - minden valószínűség szerint - eléggé átlagképviselője. Jelzésének kétségtelenül az ad kimagasló értéket, hogy mindezt itt érzékeli Magyarországon, távol attól a Nyugat-Európától, ahol az ipari forradalom már a XVIII. sz. végén lezajlott, s a XIX. sz. kifejezetten a gépi ipar korának jegyében indult. A század derekára pedig a már ismert találmányok alkalmazási körének megnövelése révén hatalmas átalakulás ment végbe ezen újonnan iparosodott országok tíz- és tízmillió lakosának életében. Új nagyvárosok nőttek ki valósággal a földből, s rohamos szaporodásnak indult népességük is. Az ipar fejlődésével párhuzamosan egészen újszerű közlekedési hálózat bontakozott ki: vasútvonalak kötötték össze az ipari központokat, amelyeknek nyersanyagellátásáról gőzhajók gondoskodtak, s ezek szállították el az ipar termékeit távoli világrészekbe is. „A XIX. század a közlekedés kulcsára bukkant rá! Soha hasonló arányú változás nem ment végbe az emberiség létfeltételeiben ilyen gyorsan és ilyen átütő erővel." A vasút és a gőzhajó által meggyorsított szállítások magukkal hozták a hírközlés sebességének fokozását. „A vasút bevezetésével egyidőben született meg - éppen a legnagyobb szükség pillanatában - az elektromos táviratozás olcsó és biztonságos megoldásának alapeszméje, amely azután egy új, nagysikerű találmányban, az elektromágneses távírókészülékben öltött testet. Vissza