Technikatörténeti kronológia

Előszó

A homo faber hosszú idő óta alakítja-fejleszti a megélhetéséhez és igényeihez szabott eszközöket. Az ősember pattintott-csiszolt vésőjétől és csonttűjétől a kocsikereken és gőzgépen át a jelen mérnökeinek atomerőművéig és űrrepülőgépéig a találmányok és újítások milliói az útjelzők, A barlanglakástól a kényelmes otthonig, a lovasszekértői a légibuszig, a gyűjtögetett bogyóktól a tortakölteményig hosszú volt a megtett út. Megvalósításai láttán büszke lehet magára az alkotó ember. Csakhogy őseink nemcsak önfenntartó eszközöket készítettek, hanem gyilkos fadorongot, íjat és nyilat, puskát és ágyút, gépfegyvert és atombombát is.
Az Ipari forradalom halált osztogató fegyvereit elszomorodva szemlélő Madáchban nem véletlenül villant fel az önpusztító és végveszélybe került emberiség rémlátomása. És hogyne volna szorongás a ma emberében, mikor a haditechnika jelenlegi fejlettségi fokán percek alatt milliók és százmilliók pusztíthatók el?
A veszély láttán a technikát életéből kizárni képtelen ember e visszásságra Fr. Joliot-Curie szavaival válaszolhat: „A tudomány felhasználásának a tudománytörténetből - főleg az újkoriból - ismert helytelen példái ellenére, én magam, szerencsére még számos más emberrel együtt, azokhoz tartozom, akik úgy vélik, hogy a tudomány már megengedte nekünk az anyagi felszabadulás igen magas fokának elérését, pedig szellemi felszabadulásunk előfeltétele." Marad tehát a gond és felelősség, hogy ne létalapjának szétrombolói, hanem az emberiség holnapjának biztosítékai legyenek a leleményes alkotók csodálatos találmányai. Vissza