1.062.389

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Technika

Egységes jegyzet/Kézirat/Tanítóképző Főiskolák

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 237 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 9. változatlan kiadás. 194 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kihajtható melléklettel. Tankönyvi szám: J 11-835.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jegyzetünket a tanítójelöltek számára készítettük, tehát azoknak, akik a 6-10 éves korú gyermekeink nevelésével, oktatásával foglalkoznak majd. E tárggyal való foglalkozást két ok is indokolja:... Tovább

Előszó

Jegyzetünket a tanítójelöltek számára készítettük, tehát azoknak, akik a 6-10 éves korú gyermekeink nevelésével, oktatásával foglalkoznak majd. E tárggyal való foglalkozást két ok is indokolja: egyrészt az, hogy korunkban - amikor egyre több szó esik a tudományos-technikai forradalomról - az általános műveltség tartalma mindinkább kiszélesedik és a művészetek, a társadalomtudományok, illetve a természettudományok mellett egyre nagyobb szerepet kap a műszaki-technikai ismeretek köre is; másrészt az, hogy pedagógusaink az általános iskola alsó tagozatában a gyakorlati foglalkozás (vagy az 1978-ban bevezetésre kerülő, új tantervi koncepció szerint a technika) tantárgyat színvonalasan és szakszerűen oktassák.
A jegyzet megírását és szerkesztését tekintve, a tanítóképző intézetekben jelenleg érvényben lévő Tantervre támaszkodtunk. Ennek megfelelően az első rész azokat a legáltalánosabb "elméleti" ismereteket tartalmazza csupán, amelyek korunk rohamosan fejlődő technikájában való eligazodást, az ezzel kapcsolatos fogalmak elmélyítését és rendszerezését biztosíthatják. Figyelembe vettük, hogy könyvünket érettségizett emberek tanulmányozzák, ezért alapvető matematikai, fizikai, biológiai, kémiai ismereteket feltételezünk. Vigyáztunk azonban arra, hogy olyan részletkérdésekbe ne merüljünk el, amelyek már a műszaki szakemberek képzésével függnek össze. A második rész: "Útmutató a gyakorlatokhoz" a tanítójelöltek manuális tevékenységéhez nyújt segítséget, végül a "Függelék"-ben az elkészíthető munkákra - műszaki rajzok formájában - néhány ötletet adunk.
Szeretném, ha tanító jelöltjeink szívesen tanulmányoznák ezt a jegyzetet és megértenék, hogy a gépek, a "technika csodái" nem az ember ellenségei, hanem már ma is, gyermekeink életében pedig holnap és holnapután is - ha megértjük és uralkodni tudunk felettük - az emberiség békéjét, boldogabb jövőjét és ezzel együtt a szocializmus győzelmét szolgálják. Vissza

Tartalom

Előszó 3
1. Ember és a technika 5
1.1 A tudomány és a termelés kapcsolata 5
1.2 Az ember - a technika - a természet viszonya 6
1.3 Az ipari termelés fejlődésének főbb szakaszai 8
1.4 A tudományos-technikai haladás 12
1.5 A tudományos-technikai forradalom összetevői és legfőbb jellemző vonásai 12
1.5.1 A termelés technikájában, technológiájában és az energiaellátásban végbemenő forradalmi átalakulások 14
1.5.2 Az anyagokban végbemenő változások 15
1.5.3 A tudomány szerepe 15
1.5.4 A tudományos-technikai forradalom hatása a társadalomra 17
2. Műszaki anyagismeret 20
2.1 A munka tárgya: az anyag 20
2.2 Az anyag alakítása: a technológia 21
2.3 A technológiai folyamatok ábrázolása 22
2.4 Fontosabb alapanyagaink 28
2.4.1 Az ipari fák és feldolgozások 28
2.4.2 Papírgyártás, papír feldolgoz ás 32
2.4.3 Az alumínium és technikai ötvözeteinek feldolgozása 33
2.4.4 Műanyagok 36
2.5 Nyersanyaggazdálkodásunk 37
2.6 Az anyagok legfontosabb műszaki tulajdonságai 38
2. 6.1 Az anyag igénybevétele alapján vizsgálható műszaki
tulajdonságok 40
2.6.2 Az anyag alakítása során megnyilvánuló technológiai
tulajdonságok 41
2.6.3 Féltermékek és késztermékek műszaki védelme 43
2.7 A műszaki anyagvizsgálat alapelvei és gyakorlata 44
2.7.1 Mintavételi előírások és szabványok 45
2. 7.2 Roncsolássál történő anyagvizsgálatok 46
2.7.3 Roncsolás nélküli anyagvizsgálatok 51
2.7.4 A vizsgálati eredmények kiértékelése 52
3. Gépismeret 53
3.1 Energia 53
3.1.1 Az energia fajtái 54
3.1.2 Az energia egyéb formái 55
3.1.3 Energiahordozók, energiaforrások 58
3.1.4 A világ energiaszerkezetének átalakulása, fejlődése 59
3.1.5 Energiagazdálkodás, energetikai iparágak fejlődése Magyarországon 65
3.2 Gépek 66
3.2.1 Az erőgép - közlőmű - munkagép kapcsolata 66
3.2.2 Erőgépek 66
3.2.2.1 Az erőgépek funkciója és történeti fejlődése 66
3.2.2.2 Legfontosabb erőgépeink 67
3.2.3 Közlőművek 76
3.2.3.1 A közlőművek funkciója 76
3.2.3.2 Közlőművek csoportosítása 78
3.2.3.3 Egyed -hajtás, csoporthajtás 85
3.2.4 Munkagépek 86
3.2.4.1 A munkagépfogalma, funkciója, a munkagépek osztályozása 86
3.2.4.2 Főmozgás és mellékmozgás a munkagépekben 89
3.2.4.3 A gépek építőelemei 89
3.2.4.4 A mozgások átalakítása: mechanizmusok 100
3.2.4.5 Gépek, berendezések, folyamatok automatizálása 107
3.2.5 Néhány fa- és fém anyagmegmunkáló gépünk 112
3.2.5.1 Fúrógép 112
3.2.5.2 Körfűrész 113
3.2.5.3 Szalagfűrészgép 114
3.2.5.4 Fémeszterga 115
Útmutató a gyakorlatokhoz 119
4. Műszaki rajz 121
4.1 Szabványok 121
4.2 Rajzeszközök 122
4.2.1 Rajztábla 123
4.2.2 Vonalzók 124
4.2.3 A körző 124
4.2.4 Ceruzák és törlőgumik 124
4.2.5 A tusrajzok eszközei 128
4.3 A rajzlap méretei (MSZ 18-60) 129
4.4 Méretarányok 131
4.5 A vonalvastagságok és vonalfajták (MSZ 6-69) 132
4. 6 Méretmegadás, mérethálózat felépítése 134
4. 6.1 Méretmegadás 134
4. 6.2 Mérethálózat felépítése 134
4.7 Vetületben és egyszerű metszetben való ábrázolás 139
4. 7.1 Vetületi ábrázolás 140
4.7.2 Metszetekkel való ábrázolás 141
4. 8 Axonometrikus ábrázolás (MSZ 488-52) 144
4.9 Ábrázolási feladatok építődobozok felhasználásával 146
5. Az anyagalakítás, az anyagmegmunkálás és eszközei 152
5.1 Az anyagalakítás elve 152
5.2 Az előrajzolás 153
5.2.1 Előrajzolás különböző anyagokra 154
5.3 Az anyag befogása, rögzítése 157
5.3.1 Rögzítési lehetőségek 158 4
5.4 Az anyag alakítása 161
5.4.1 Forgácsolás nélküli megmunkálás 161
5.4.1.1 Hajlítás 161
5.4.1.2 Egyengetés 164
5.4.2 Anyagmegmunkálás forgácsolással 165
5.4.2.1 Forgácsoló műveletek 165
5.4.2.2 A különböző anyagok forgácsolásának lehetőségei (módjai) 170
5.5 Szerelés, összeépítés 186
5.5.1 Ragasztás 186
5.5.2 Szegezés, csavarozás, szegecselés 187
5.5.3 Szerkezeti megoldások 191
5.6 Felületkezelés, felületvédelem 195
5.7 A balesetek elkerülésére vonatkozó óvórendszabályok 197
Függelék (A gyakorlatokhoz ajánlott munkadarabok) 199
Irodalom 233
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem