Fülszöveg
"Könyvem a kirívóbb taxis figurákkal foglalkozik, mert az embereket már nem az átlagos és becsületes sofőr érdekli. A valóságban azonban nagy részük teljes mértékben tisztességes sofőr csupán, akinek 16-18 órát kell dolgoznia, hogy el tudja tartani a családját. Gondoljanak csak bele, milyen lehet éjszakákon át dolgozni, és nappal aludni, amikor a család többi tagja ébren van. Nem véletlen, hogy sok taxis családi élete ment már tönkre emiatt. Azt is elképzelhetik, hogy milyen lehet napi 13-14 órát, télen-nyáron, mínusz húszban és plusz negyvenben, egy autóban ülni, és várni a fuvarokra. De ennek ellenére a legtöbb taxis szereti a munkáját, mert minden nap izgalmas, és soha sem lehet tudni, hogy mi fog történni a következő pillanatban. Lehet, hogy jön egy fuvar és az elég is lesz a napi betevőre.
Szinte valamennyien elégedetlenek helyzetükkel, de ennek ellenére szeretik a munkájukat. Sok jót és sok rosszat lehet mondani rájuk, de egy dolgot nem szabad elfelejteni, ők is ugyanolyan...
Tovább
Fülszöveg
"Könyvem a kirívóbb taxis figurákkal foglalkozik, mert az embereket már nem az átlagos és becsületes sofőr érdekli. A valóságban azonban nagy részük teljes mértékben tisztességes sofőr csupán, akinek 16-18 órát kell dolgoznia, hogy el tudja tartani a családját. Gondoljanak csak bele, milyen lehet éjszakákon át dolgozni, és nappal aludni, amikor a család többi tagja ébren van. Nem véletlen, hogy sok taxis családi élete ment már tönkre emiatt. Azt is elképzelhetik, hogy milyen lehet napi 13-14 órát, télen-nyáron, mínusz húszban és plusz negyvenben, egy autóban ülni, és várni a fuvarokra. De ennek ellenére a legtöbb taxis szereti a munkáját, mert minden nap izgalmas, és soha sem lehet tudni, hogy mi fog történni a következő pillanatban. Lehet, hogy jön egy fuvar és az elég is lesz a napi betevőre.
Szinte valamennyien elégedetlenek helyzetükkel, de ennek ellenére szeretik a munkájukat. Sok jót és sok rosszat lehet mondani rájuk, de egy dolgot nem szabad elfelejteni, ők is ugyanolyan emberek, mint amilyenek mi vagyunk.
"- Erre elkezdte, hogy adjam oda neki a pénztárcámat, de semmi fegyver semmi, csak a vállamat lökdöste és elkezdett ráncigálni. Csak annyit mondtam neki, hogy válasszon egy számot 1-10-ig. Kérdezte, hogy miért, miért? Hát mondom, ha te bulizol, akkor én is bulizok. És akkor mondta, hogy három. Hát mondtam neki, hogy akkor nézd meg a harmadik villanyoszlopot, mert azon fogunk csattanni, a kocsi jobb elejével. Visszakapcsoltam hármasba, padlógáz, jó üveghangja volt az autónak. Akkor egy kicsit úgy felszisszent, és célba vettem a kocsi jobb oldalával a villanypóznát...
"- Ő ott ült az autóban, odajöttek az emberek. Ez egy zárt parkoló volt. Úgy volt megszervezve, hogy be volt mikrofonozva, úgyhogy mindent hallottak a rendőrök. Szanaszét voltak a kommandósok, tehát semmi baj nem lehetett volna, sőt, megmondom őszintén, hogy lőparancs volt kiadva. Tehát ha megmozdul, mert fegyvert is hordott magánál, nem tudták, hogy ott van-e nála vagy sem, ezért ki volt adva a lőparancs, hogyha gond van. Olyan szinten megutálták az embert a rendőrök, hogy sorsot húztak a folyosón, hogy ki fogja lelőni. Képzeld el! Olyan szinten volt az elfogása is, mint a filmekben, amit látsz."
Vissza