Távol a Földtől

Fülszöveg

2017-et írunk. A Himalája égbenyúló hegyei közt öt tudós él, önként választott magányban. Képzeletük a bolygók között szágult. A világtér meghódítására törő vágyódásuk azonban nem alaptalan ábrándozás, hiszen óriási tudományos felkészültségű emberek. A csillagászati vizsgálódással töltött éjszakák után titokzatos kísérletekkel telt nappalok következnek. S íme, egyszer csak fantasztikus rakéta iramodik dübörögve az ég felé. Napfényben izzó fémteste már csak piciny pont, majd végleg eltűnik a kastélyban maradtak szeme elől. Vajon mi történt ezalatt a rakétában, s mi lesz utasainak sorsa? Néhány órával később,a Himalája fölé boruló éjszakában egy eddig ismeretlen csillag villódzó fénye vonja magára az égboltot kémlelők figyelmét. Nem, nem csillag ez! Rakétánk utasai küldik fénytáviratukat a Földre: jól vannak, s megkezdik útjukat a világtérben.
Csodálatos, fantasztikus, mégis valóságosan elképzelhető történet a rakéta utasainak további élete. Az olvasó szinte érzi a súlytalanság állapotában levő utasok hol kényelmes, hol groteszk helyzetét, a bolygóközi száguldás lelki hatását. Velük éli át a rakétából a végtelen űrbe történő kiszállás izgalmait. Tudósaink megvizsgálják a Hold felszínét, majd megkeresik az emberiség számára legalkalmasabb helyet a világtérben. Űrállomást építenek, rakétákban termelik a növényféléket, és meteoritok anyagából gyáripar létesítését tervezik.
Vissza