Távlati földtani kutatás 1966

Előszó

A magyarországi földtani kutatásra évről-évre jelentősebb feladatokat ró népgazdaságunk igénye az energiahordozók és nyersanyagok újabb lelőhelyeinek feltárása terén. A kutatási igényekkel arányosan növekszik évről-évre a népgazdasági ráfordítás összege is. Igen szembetűnő ez a fejlődés a távlati földtani kutatási hitelkeretből végrehajtott munkák volumenének növekedése, a tágabb értelemben vett földtani kutatás minden területére való kiterjesztése és legfőképpen az egyre jelentősebb eredmények elérése terén. Az 1966. évi perspektivikus kutatás műszaki megvalósításának költsége meghaladta a százmillió forintot. Ez az előző évekhez képest mintegy húsz százalékos növekedést jelent. Az előkutatási és felderítő kutatási fázisba tartozó szokásos kutatási tevékenységről, (mélyfúrás, árkolás és vágathajtás) ez évi kötetünk részletes adatokat szolgáltat. Bevezetőnkben azonban be kell számolnunk mintegy húszmillió forint értékű egyéb kutatás megvalósulásáról is. Elsősorban a földtani anyagvizsgálat előtérbe kerülése örvendetes jelenség; 1966-ban ugyanis perspektivikus kutatás költségeinek tíz százalékát fordíthattuk földtani anyagvizsgálatra. Idevonatkozó számítások szerint az anyagvizsgálatok részesedési optimuma a teljes költség 13 %-a körül van, amit az eddigi fejlődés alapján egy-két éven belül elérhetünk, természetesen úgy, hogy az egyre igényesebb és korszerűbb szintézisek együtt fejlődnek az anyagvizsgálattal. Élénken fejlődő kutatási ágazat a perspektivikus geofizikai vizsgálat is. 1966-ban területi geoelektromos és szeizmikus felvételek mellett a légi mágneses mérések és a geofizikai kőzetparaméterek vizsgálata volt jelentős volumenű. Említésre méltók még a ritkafémkutatás, a technológiai vizsgálatok és az építésföldtani térképezés terén elért kutatási eredmények is. A kutatás kivitelezésében 1966-ban a következő szervek vettek részt. 11 Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat 2/ OVF Vízkutató és Fúró Vállalat 3/ Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet 4/ Mecseki Ércbányászati Vállalat 5/ Magyar Állami Földtani Intézet 6/ Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat 7/ Az Országos Erdészeti Főigazgatóság Erdőgazdaságai 8/ ÉKME Föld- és Ásványtani Tanszék 9/ ÉM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 10/ Bányászati Kutató Intézet 11/ Bauxitkutató Vállalat 12/ Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 13/ Komlói Viz- és Csatornamű A kötetben részletezett mélyfúrások adatait az illetékes műszaki ellenőrök lektorálták. A rétegsorokra, a hasznosítható anyagokra és korbeosztásra vonatkozó adatok az elsődleges dokumentációk ill. makroszkópos kőzetleírások alapján készültek. Természetesen nem pótolják a minden anyagvizsgálati fajta szintézisére felépített végleges fúrásdokumentációkat és az egyéb feldolgozásokat. A kutatólétesítményeket földrajzi tájegységenként, területi sorrendben tárgyaljuk. Ezen belül kutatási fázisonként, illetőleg a kutatólétesítmények célja és jellege szerint teszünk megkülönböztetést. Így az előkészítő kutatási (előkutatási) fázisban alapfúrásokat, sekélyszerkezetkutató fúrásokat és térképező fúrásokat különítettünk el. A felderítő kutatás fázisában nyersanyagfajtánként csoportosítottunk. Az előző évek célkitűzéseinek folytatásaként jelen kötetünk közreadásával is szeretnénk hozzájárulni mind tudományos, mind pedig gyakorlati téren a magyarországi földtani kutatás eredményességéhez. Budapest, 1967. szeptember 25. BOHN PÉTER geológus Vissza