1.063.223
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Távközlési mérések I.
Budapest
| Kiadó: | Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 196 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 29 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi szám: BMF KKVFK-2017. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A méréstechnika napjaink talán legszéleskörűbben alkalmazott tudománya. A mindennapi életben lépten-nyomon mérési feladatokat kell megoldanunk, s a mérendő mennyiségek, jellegüket tekintve igén... TovábbElőszó
A méréstechnika napjaink talán legszéleskörűbben alkalmazott tudománya. A mindennapi életben lépten-nyomon mérési feladatokat kell megoldanunk, s a mérendő mennyiségek, jellegüket tekintve igén sokfélék lehetnek. Klasszikus értelemben a mérés a mérendő mennyiség és az azonos jellegű mértékegységet képviselő etalon összehasonlítását jelenti. A technikai fejlődés eredményeképpen ma már merőben más a helyzet; az elektronika előretörése folytán a nem villamos mennyiségeket is egyre szélesebb körben mérik villamos úton. Ez nemcsak azzal az előnnyel jár, hogy megfelelő átalakítók alkalmazásával nagy pontosságú, kis méretű és könnyen kezelhető eszközök készíthetők a legkülönbözőbb mérési feladatok ellátására, hanem teljesen újszerű távlatokat nyitott meg a méréstechnika gyakorlati alkalmazásában. A mérési feladatok sokasága és sokrétűsége egyre nehezebbé tette a mérési eredmények kiértékelését; a mért adatok felhasználhatóságát. E nehézségek leküzdésének folyamatát tükrözi a mérőeszközök fejlődési irányvonala, ami a különböző mennyiségek méréséré szolgáló, általánosan alkalmazható mérőkészülékektől a speciális feladatok ellátására tervezett célműszereken és mérőberendezéseken keresztül az automatikus működésű mérőrendszerek felé mutat. Az általános célú mérőkészülékek alkalmazása összetett mérési feladatok esetén nagy erőfeszítést, szellemi energiát és papírmunkát igényel a mérést végző személyektől, emellett időigényes. A célműszerek az azonos jellegű, ismétlődő mérési műveletek, ill. műveletsorok végrehajtását könnyítik meg, de ebből adódnak korlátiak is: más jellegű feladatok megoldására közvetlenül nem használhatók. A számítógépek megjelenése és elterjedése tette lehetővé a mérési adatok korszerű feldolgozását, sőt, ezen túlmenően, teljes mérési folyamatok automatizálását. Az automatikus mérőrendszerek elemeit programozható, azaz a vezérlőrendszer utasítására a vezérlő számítógép vagy mikroprocesszor programozásával határozható meg. A mérőrendszernek adott feladatra való adaptálása tehát - szemben, a célműszerekkel és célberendezésekkel - jórészt software problémává vált. A mérőeszközök fejlődése az előzőek értelmében nemcsak a mérési módszerek változásához vezetett, hanem teljesen új vizsgálati technológiákat is eredményezett. Jegyzetünkben a méréstechnika és -technológia híradástechnikával kapcsolatos vonatkozásait tárgyaljuk, támaszkodva a korábban szerzett ismeretekre. VisszaTartalom
BEVEZETÉS 51. MÉRÉSTECHNIKAI ALAPFOGALMAK 7
1. 1. Metrológiai alapfogalmak 8
1.2. Alapvető mérési szempontok 9
1.3. Mérési területek 11
1.4. Mérési módszerek 17
1.5. Távközlési rendszerek szabványai 18
2. ÁLTALÁNOS MŰSZAKI JELLEMZŐK MÉRÉSI MÓDSZEREI 23
2.1. Ellenállásmérés 23
2.1.1. Ellenállásmérés az Ohm-törvény alapján 23
2.1.2. Ellenállásmérés összehasonlító módszerrel 24
2.1.3. Ellenállásmérés hibridtranszformátor segítségével 25
Ellenállásmérés Wheatstone-híddal 26
2.1.5. Ellenállásmérés helyettesítéses módszerrel 27
2.2. Impedanciamérés 28
2.2.1. Impedancia mérése összehasonlító módszerrel 28
2.2.2. Impedancia mérése Ohm-törvény alapján 29
2.2.3. Impedancia mérése Grützmacher-híddal 30
2.2.4. Impedancia mérése áthidalt T-híddal 32
2.2.5. Impedancia mérése váltakozóáramú híddal 34
3. A TÁVKÖZLÉS MÉRÉSTECHNIKAI ALAPFOGALMAI, DEFINÍCIÓI, MÉRÉSI MÓDSZEREI 35
3.1. Szintfogalmak 36
3.1.1. Abszolút teljesítmény- és feszültségszint 36
3.1.2. Relatív teljesítmény- és feszültségszint 39
3.1.3. Normálgenerátor 41
3.1.4. Pszofometrikusan súlyozott szint 41
3.1.5. Szintmérés 43
3.2. Hullámimpedancia 45
3.2.1. Hullámimpedancia meghatározása az üresjárási és rövidzárási bemeneti impedancia mérésével 46
3.2.2. Hullámimpedancia abszolút értékének mérése diíferenciálhídban 47
3.2.3. Hullám impedancia abszolút értékének mérése összehasonlítással /approximációs módszer/ 47
3.2.4. Hullámimpedancia mérése hídáramkörben 49
3.3. Átviteli csillapítás-fogalmak 51
3.3.1. Üzemi csillapítás 51
3.3.2. Hullámcsillapítás 58
3.3.3. Beiktatási csillapítás és mérése 61
3.3.4. Maradékcsillapítás 62
3.3.5. A csillapításmérés hibája 64
3.3.6. Az áthallási csillapítás 66
3.3.7. Az áthallási védettség 68
3.3.8. Csillapítástorzítás 70
3.4. Reflexiós- és ütközési csillapítás és mérésük 72
3.4.1. Reflexiós csillapítás mérése ohmos híddal 79
3.4.2. Reflexiós csillapítás mérése differenciálhíddal 81
3.4.3. Reflexiós csillapítás mérése szintadó, szintvevő alkalmazásával 83
3.5. Földszimmetria-csillapítás és mérése 84
3.5.1. Földszimmetria-csillapítás mérése szintmérővel 88
3.5.2. Földszimmetria-csillapítás mérése hídkapcsolásban * 89
3.5.3. Földszimmetria-csillapítás mérése differenciáltranszformátorral -89
3.5.4. Földszimmetria-csillapítás mérése összehasonlító módszerrel 90
3.6. Torzítás-csillapítás 91
3.7. Erősítés 93
3.8. Érzékenység 98
3.9. Átviteltechnikái jellemzők, mérése átviteltechnikái mérőberendezéssel - 99
3.9.1. ET 70 T mérőberendezés. Az ET-70 T/A színtadó -100
3.9.2. ET-100 T mérőberendezés ET-100 T/A szintadó - 104
4. NEMLINEÁRIS ÁRAMKÖRÖK ÉS MÉRÉSÜK 112
4.1. Harmonikus torzítás és mérése 116
4.L1. A harmonikus torzítási tényező mérése szelektív feszültségmérővel 118
4.1.2. A harmonikus torzítási tényező mérése effektív értéket mérő feszültségmérővel 118
4.1.3. A harmonikus torzítási tényező mérése hídmódszerrel 119
4.2. Intermodulációs torzítás és mérése 121
4.2.1. Intermodulációs torzítás mérése CCIR módszerrel 121
4.2.2. intermodulációs torzítás mérése SMPTE módszerrel 122
4.3. Sztochasztikus torzításmérés 124
4.3.1. A mérési alapelv és a sztochasztikus torzítási tényező 128
4.3.2. A sztochasztikus torzításmérő felépítése 131
4.3.3. Sztochasztikus torzításmérés a sűrűség függvény vizsgálatával 132
4.4. Linearitásmérés két csillapításdekáddal 133
4.5. Linearitás mérése intermodulációs módszerrel 134
5. ZAJMÉRÉSEK 138
5.1. A zajok felosztása 140
5.2. A zajok megadása 143
5.3. A zajok mérése 147
5.3.1. Zajtényező mérése 147
5.3.2. Négypólus ekvivalens sávszélességének éghatározása 149
5.3.3. Pszofometrikus zajmérés 154
5.3.4. Zajmérés vivőfrekvenciás sokcsatornás rendszereken fehér zaj vizsgálójellel 156
5 3.5. Zajmérés adatátviteli összeköttetéseken 159
6. FÁZlSFORGATÁS ÉS CSOPORTFITÁSI IDŐ MÉRÉSE 169
6. 1. Négypólusok fázisforgatásának mérése 172
6. 1.1 Fázisforgatás mérése heterodin-módszerrel 172
Fázisforgatás mérése kompenzációs módszerrel 176
6.2 Csoportfutási idő mérése 179
6.2.1. Csoportfutási idő meghatározása grafikonnal 181
6.2.2 Csoportfutási idő meghatározása oszcilloszkóppal 183
62.3 Csoportfutási idő meghatározása Mayer-módszerrel 184
6.2.4 Csoportfutási idő meghatározása Nyquist-Brand-módszerrel 185
6.2 .5 Csoportfutási idő különbségének mérése 189
Dr. Temesvári Zsolt
Dr. Temesvári Zsolt műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Temesvári Zsolt könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal