Fülszöveg
A kötetben két regény kap helyet: a Tavaszi szél és a Tatárvágás.
A Tavaszi szél története közvetlenül a felszabadulás után játszódik, a tiszántúli falvakban élő szegénység új életének tavaszi hangulatú kezdetét idézi föl. "Az urak nélküli gyűlések, viták, földosztások, fehéredő felhők, szikkadó földek, borzas vadvizek, vajúdó történelmek s bomló fabimbók tavasza" ez, a friss örömekhez azonban csakhamar új gondok társulnak, s szinte magától értetődő logikával bizonyosodik be, hogy a régi, kisparaszti módszerekkel nem lehet teljesen új életet teremteni; a gondoktól, az izgalmaktól, a gyötrődéstől csak a közös gazdálkodás válthatja meg a szegénységet. De a jövő lehetőségeit még csak Katona Sándor, a regény kommunista hőse ismeri fel igazán.
A regényt egy nagy és tiszta szerelem története és lírája is átszövi; Katona Sándor és Forrás Éva szerelmének ábrázolása Szabó Pál prózájának egyik legköltőibb fejezete.
A másik regény, a Tatárvágás, szerkezetileg két részből áll. Az első rész...
Tovább
Fülszöveg
A kötetben két regény kap helyet: a Tavaszi szél és a Tatárvágás.
A Tavaszi szél története közvetlenül a felszabadulás után játszódik, a tiszántúli falvakban élő szegénység új életének tavaszi hangulatú kezdetét idézi föl. "Az urak nélküli gyűlések, viták, földosztások, fehéredő felhők, szikkadó földek, borzas vadvizek, vajúdó történelmek s bomló fabimbók tavasza" ez, a friss örömekhez azonban csakhamar új gondok társulnak, s szinte magától értetődő logikával bizonyosodik be, hogy a régi, kisparaszti módszerekkel nem lehet teljesen új életet teremteni; a gondoktól, az izgalmaktól, a gyötrődéstől csak a közös gazdálkodás válthatja meg a szegénységet. De a jövő lehetőségeit még csak Katona Sándor, a regény kommunista hőse ismeri fel igazán.
A regényt egy nagy és tiszta szerelem története és lírája is átszövi; Katona Sándor és Forrás Éva szerelmének ábrázolása Szabó Pál prózájának egyik legköltőibb fejezete.
A másik regény, a Tatárvágás, szerkezetileg két részből áll. Az első rész főhőse Nagy Károly, aki szegény fiú létére, a falusi lelkész segítségével mezőgazdasági akadémiát végez, grófi intéző lesz, és földbirtokot szerez. Sorsában Szabó Pál az érvényesülés törvényei által meghatározott karriert mutatja be. A második rész egy emberöltővel később, a második világháború utolsó évében játszódik. Főhőse: Molnár László néptanító, aki nagylélegzetű néprajzkutatási tervekkel érkezik Tatárvágásra, egy tanyaközpontba. Kultúrát akar teremteni, nevelni akar, s úgy gondolja, hogy ennek a törekvésnek semmi köze a politikához, az ő feladata: meghúzódni, készülni a békére, a kultúra terjesztésének lehetőségeire. A körülmények azonban nap mint nap arra kényszerítik, hogy próbát tegyen az emberségből. S ez a próbatétel szinte törvényszerűen politikai hitvallást eredményez. Amikor váratlanul találkozik az igazi szerelemmel s kommunista kedvesét letartóztatják, már nemcsak mint párját vesztett szerelmes jelentkezik a Gestapónál, hanem népéért szorongó, s a barbárság ellen tudatosan lázadó emberként.
Vissza