Előszó
Tavasz és szerelem él mindannyiunk szívében, hiszen az ember arra teremtődött, hogy keresse a párját, keresse a szerelmét. A szerelem mindig tavaszt hoz lelkünkbe, a tavasz pedig - nagyon sokszor -...
Tovább
Előszó
Tavasz és szerelem él mindannyiunk szívében, hiszen az ember arra teremtődött, hogy keresse a párját, keresse a szerelmét. A szerelem mindig tavaszt hoz lelkünkbe, a tavasz pedig - nagyon sokszor - a szerelmet.
Soha nem szabad eltitkolni érzelmeinket. Ez az összekötő kapocs férfi és nő között tartja fenn emberiségüket. S ezért nem szabad eltitkolni, netalán szégyellni a másik nem iránti vágyakozásunkat. Legtermészetesebb és legszebb vonzalom ebben az elvadult világunkban. Hirdetni kell, vállalni, s ha kell másokat megnyerni a szerelem gyakorlására. Szükség van rá, hiszen ma, mikor egyre jobban előtérbe kerülnek a halálos betegséget terjesztő fals vonzódások, mindenképpen a tisztaság eszméjét, a tisztaság vállalását kell példaként az emberiség elé állítani.
Kopácsi J. Máté a maga egyszerű versezetével próbálja a világ elé tárni belső világát, érzelmeit a NŐ iránt. Az egyik fontos tényező életében a NŐ. Hétköznapjait meghatározó és az ünnepet még jobban kiemelő társa: a NŐ. A férfi, aki nap mint nap vívódik, vágyakozik a NŐ után, végre elérkezik arra a pontra, hogy mindezt versekbe önti. Vállalja a szépséget, vállalja az érzelmeket, vállalja a csalódás fájdalmait - vállalja magát az életet: a NŐ-t.
Mindenki számára csak úgy lehet érthető és elfogadható a Tavasz és szerelem, ha a sorok mögé lát, ha megérzi a versek megalkotásának, létrejöttének hangulatát. S ha a hangulati elemek nálunk is a felszínre kerülnek, nincs más hátra számunkra sem, csak a szerelem.
A versek hangulatához illő képeket Pozsgay Tilda készítette. Így a líra és a képzőművészet párosítása még közelebb hozza mindenkihez a szerelmet.
Vissza