Taurus blogja

Előszó

Részlet:
"Blackbeard profilja (fiú, 19 éves)
A kalózkodás a legősibb mesterségek egyike. A kalózok életüket sem kímélve erőszakkal szerezték meg a mások verejtékes munkával előállított anyagi javait. Kalózkodásra sokszor egész népek vagy népcsoportok szakosodtak. A köztudatban azonban erősebben él a magányos kalóz alakja, aki hol itt, hol ott bukkan fel a végtelen tengeren, és hajója maroknyi legénységével csap le a drága áruval megrakott gályákra. Megesett, hogy egyes kalózok uralkodói felhatalmazással fosztogattak. Kirabolták az ellenséges államok lobogóit viselő kereskedelmi hajókat, és a zsákmány egy részét a kalózlevelet kibocsátó uralkodónak adták át. Ha az uralkodó elégedett volt munkájukkal, még címet, rangot és birtokokat is kaptak. Azok viszont akik kalózlevél nélkül, csak saját szakállukra kalózkodtak, és a szerencse is elpártolt tőlük, gyakran akasztófán végezték.
Ezt csak azért írtam, mert ha pár száz évvel ezelőtt élek, biztos kalóz lettem volna. Én biztos, hogy csak a saját szakállamra kalózkodtam volna. Ettől még a kilátásba helyezett akasztófa sem tartott volna vissza. Az életem nem számít, a másoké sem. Nem szolgáltam volna semmiféle uralkodót, a zsákmányon sem osztoztam volna. Most is szabad akarok lenni, akkor is szabad lettem volna. Amit megszerzek, az az enyém, senkivel sem osztozom rajta. Aki gyáva, legyen szolga, gürizzen élete végéig az olyan uralkodóknak, akik kalózokat bíznak meg zsákmányszerzéssel. Aki mer, legyen szabad, és saját magának kalózkodjon. Én leköpöm azokat, akik másokat dolgoztatnak vagy kalózokat bérelnek fel azért, hogy baromi gazdagok legyenek.
Ez itt valami bemutatkozásféle akar lenni. Azt már látod, hogy a kalózokról sokat tudok, de azért más is érdekel. Majd nézd meg lejjebb a fotókat, hogy melyik zenét szeretem, milyen filmeket, mit olvasok és még mi érdekel. Vissza