Szellemi alkotások joga

Tartalom

Előszó 13
Rövidítések jegyzéke 15
I. RÉSZ
A SZELLEMI ALKOTÁSOK OLTALMÁRÓL ÁLTALÁBAN
1. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGÁNAK ÁLTALÁNOS ELVI KÉRDÉSEI 21
1. A szellemi alkotások joga és az alkotmányos alapjogok 21
2. A szellemi alkotások jogának kettős kötődése, a tulajdonként kezelés és a személyiségi jogok védelmének ellentéte 22
3. Szellemi alkotások, a szellemi alkotások joga, szerzői jog, iparjogvédelem, a szellemi alkotások jogviszonyai 24
4. A szellemi alkotások közös vonásai, az iparjogvédelem és szerzői jog eltérő sajátosságai 26
5. A szellemi alkotások jogviszonyai 28
6. A szellemi alkotások aktuális kérdései Magyarországon a III. évezred elején 29
2. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETI
VONATKOZÁSAI 32
1. Az emberiség fejlődése 32
2. Történelem előtti kor - Kr. előtt 5000-ig 33
3. Ókor (Kr. előtt 5000-476) 34
4. Középkor (Kr. után 476-1492) 34
5. Újkor (1493-1914) 35
6. Nemzetközi együttműködés 37
7. Magyarország 37
3. FEJEZET: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A SZELLEMI ALKOTÁSOK 39
1. Az információs társadalom 39
2. Az információs társadalom történeti vonatkozásai 39
3. Az információs társadalom fogalmi megközelítése 40
4. Az információs társadalom jellemzői 40
5. Az EU és az információs társadalom 41
6. Az információs társadalom legjellemzőbb kihívásai a szellemi alkotások terén 42
7. Versenyképesség az információs társadalomban 43
4. FEJEZET: A VERSENYELMÉLETEK ÉS A SZELLEMI ALKOTÁSOKRA VONATKOZÓ
MÁS ELMÉLETEK 45
1. A szellemi alkotásokra vonatkozó elméletek 45
2. A szellemi alkotások monista és dualista felfogása 45
3. A versenyelméletek, azok domináns jellege 46
4. A szellemi alkotások jogát megalapozó további elméletek 47
5. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK JELENLEGI SZABÁLYOZÁSA A POLGÁRI JOG
RENDSZERÉBEN 50
1. A szellemi alkotások jelenlegi szabályozása a polgári jog rendszerében 50
2. A Ptk. és a szellemi alkotások komplex szabályozása 51
3. A szellemi alkotásokra vonatkozó alapelvek 52
4. Az új Ptk. tervezetének kidolgozása 53
5. A szellemi alkotások jogának kiiktatása a Ptk. rendszeréből 54
6. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA ÉS A VERSENYJOG 55
1. A versenyjog és a szellemi alkotások 55
2. A szellemi alkotások joga és a versenyjog összefüggései 56
3. A tisztességtelen verseny tilalma 56
4. A jellegbitorlás (szolgai másolás, utánzás) tilalma 57
5. Üzleti titok védelme 57
6. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalma 58
7. Csoportmentesítések 58
8. A licenciamegállapodások csoportmentesítése 59
9. További csoportmentesítő rendeletek 60
7. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK ÚJRASZABÁLYOZÁSA MAGYARORSZÁGON (1990-2010) 61
1. Az újraszabályozásról általában 61
2. Jogközelítési kötelezettség az Európai Unióhoz való csatlakozás jegyében.
A jogfejlődés kiváltó okai, gazdasági, szakmai és nemzetközi háttere 61
3. Az európai jogharmonizáció első szakasza. Az Európai Megállapodás
hatálybalépéséig megvalósult kodifikációs tevékenység (1991-1994) 63
4. Az európai jogharmonizáció második szakasza Magyarország mint az Európai Unióval társult ország jogszabály alkotása az EU-hoz való csatlakozásig (1994-2004) 64
5. Az európai jogharmonizáció harmadik szakasza, az EU-hoz történő
csatlakozás utáni szakasz (2005-2010) 66
8. FEJEZET: A NEMZETKÖZI JOGI SZABÁLYOZÁS KIALAKULÁSA, A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK RENDSZERE. REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS 69
I. A szellemi alkotások nemzetközi szabályozásának kialakulása 69
2. A nemzetközi megállapodások rendszere a szellemi tulajdon oltalma terén 70
3- Regionális együttműködés és az Európai Unió regionális együttműködése
a szellemi alkotások területén 74
9. FEJEZET: A LEGFONTOSABB NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK A SZELLEMI ALKOTÁSOK OLTALMA TERÉN 78
1. A nemzetközi megállapodások áttekintése 78
2. A jogegységesítést elősegítő nemzetközi megállapodások 78
3. Lajstromozási megállapodások 82
4. Osztályozási megállapodások 88
5. Egyéb megállapodások 89
10. FEJEZET: AZ EURÓPAI UNIÓ SZELLEMI ALKOTÁSOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSA 91
1. A szellemi alkotások szerepe az Európai Közösség versenyképessége
növekedésében 91
2. Az iparjogvédelmi jogharmonizáció az EU-ban 91
3. Az EK Irányelvek jogharmonizációs hatásának bemutatása az iparjogvédelem
terén 93
4. A közösségi szerzői jog jogharmonizáció eredményei 95
5. A szerzői jog terén bekövetkezett jogharmonizáció bemutatása
az InfoSoc Irányelvnek a magyar szerzői jogba történő átültetése során 96
6. Az EU közeljövőben megvalósuló tevékenysége a szellemi alkotások terén 98
11. FEJEZET: A SZELLEMI ALKOTÁSOK ÉS AZ EURÓPAI NEMZETKÖZI
MAGÁNJOG 100
1. A nemzetközi magánjogi kérdések felmerülése a szellemi alkotások terén 100
2. Az Európai Unióban hozott rendeletek 100
3. A magyar nemzetközi magánjog és a területi elv 102
4. Az EU rendeletei és a hazai szabályozás összhangja 103
II. RÉSZ
SZERZŐI JOG
1. FEJEZET: A SZERZŐI JOG FORRÁSAI 105
Szerzői jogi törvényeink 105
2. FEJEZET: A SZERZŐI JOGI OLTALOM TÁRGYA 108
1. A szerzői alkotás fogalma 108
2. A szerzői alkotások tárgya 108
3. A szerzői alkotások fajtái 108
4. A szerzői alkotások különleges kategóriái: szoftverek, adatbázisok, filmek 109
3. FEJEZET: A SZERZŐI JOGI OLTALOM FELTÉTELEI, KIZÁRÁSOK 127
1. A szerzői alkotások oltalomképességének feltételei 127
2. Kivételek a szerzői jogvédelem alól 129
4. FEJEZET: A SZERZŐ, A SZERZŐI JOGI OLTALOM JOGOSULTJAI 132
1. A szerző 132
2. Több szerző - egy mű 132
3. Eredeti alkotások és a származékos alkotások szerzői 134
4. A szerzői jog elsődleges és másodlagos jogosultjai 130
5. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű 141
5. FEJEZET: TRANSZFER, A SZERZŐI ALKOTÁSOK ÁTRUHÁZÁSA, FELHASZNÁLÁSI SZERZŐDÉSEK 144
1. A szerzői alkotások forgalomképessége 144
2. A felhasználási szerződések általános szabályai 147
3. A felhasználási szerződések eltérései a kötelmi jog általános szabályaitól,
atipikus jelleg 153
6. FEJEZET: KIZÁRÓLAGOS JOGOK A SZERZŐI ALKOTÁSOKON 157
1. Személyhez fűződő jogok 157
2. Vagyonjogok 168
7. FEJEZET: A SZERZŐI JOG KORLÁTAI 190
1. A szabad felhasználás 193
2. Jogkimerülés 203
3. Védelmi idő 204
4. Munkaviszonyban létrehozott művek, együttes művek 204
8. FEJEZET: A SZERZŐI JOGOK VÉDELMI IDEJE 205
1. A szerzői jogi törvény időbeli hatálya 205
2. A szerzői alkotások oltalmának ideje 205
3. Előadóművészek. hangfelvétel-előállítók, rádió- és televíziószervezetek, valamint a filmelőállítók szomszédos jogainak védelmi ideje 207
4. Az adatbázisok oltalmi ideje 207
5. A követő jog oltalmi ideje 208
9. FEJEZET: A SZOMSZÉDOS JOGOK 209
1. Az előadóművészek védelme 210
2. A hangfelvétel-előállítók védelme 215
3. A rádió- és televíziószervezetek védelme 218
4. A filmelőállítók védelme 220
10. FEJEZET: A KÖZÖS JOGKEZELÉS 222
1. A közös jogkezelő szervezetek 223
2. A közös jogkezelés típusai 228
11. FEJEZET: A SZERZŐI JOG MEGSÉRTÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI 235
1. A szerzői jogsértések általában, a szerző kiléte 235
2. A szerzői jogsértések főbb típusai 235
3. A szerzői jog megsértésének legfontosabb szankciói 240
III. RÉSZ
IPARJOGVÉDELEM
1. FEJEZET: SZABADALMAK 249
1. A szabadalmi jog forrásai 249
2. A szabadalmi oltalom tárgya 2S0
3. A jogi oltalom feltételei 252
4. Formai követelmények, szabadalmi eljárás 259
5. A szabadalom jogosultjai, transzfer, a szabadalom átruházása. hasznosítási szerződések 266
6. A szabadalomra vonatkozó kizárólagos jogok 268
7. A szabadalmi oltalom korlátai 270
8. A szabadalmi oltalom időtartama, az oltalom fenntartása és megszűnése 273
9. Bitorlás, nemleges megállapítás 274
2. FEJEZET: HASZNÁLATI MINTÁK 283
1. A használati minta jog forrásai 283
2. A használati mintaoltalom tárgya 283
3. A jogi oltalom feltételei 284
4. Formai követelmények, a mintaoltalom engedélyezési eljárás 288
5. A mintaoltalom jogosultjai, transzfer, a használati minták átruházása,
hasznosítási szerződések 290
6. A használati mintára vonatkozó kizárólagos jogok 291
7. A használati mintaoltalom korlátai 291
8. A használati mintaoltalom időtartama, az oltalom fenntartása és megszűnése 292
9. Bitorlás 294
3. FEJEZET: VÉDJEGYEK 296
1. Jogfonások 296
2. A védjegyoltalom tárgya 297
I. Védjegyként lajstromozható megjelölések, a védjegyek funkciói 297
II. A védjegyek különböző fajtái: jó hírnevű, nemzetközi-közösségi védjegyek, együttes és tanúsító védjegyek 301
3. A védjegyoltalom feltételei és a kizárások 304
I. A védjegyoltalom feltételei 304
II. A védjegyoltalomból való kizárások 307
4. Formai követelmények, a védjegy-bejelentési eljárás 313
I. Formai követelmények 313
II. Bejelentési eljárás 314
3. A védjegyjogi jogosultak, védjegyátruházás, védjegyhasználati szerződések 318
I. Védjegyjogi jogosultak, védjegyátruházás 318
II. Védjegy licencia-szerződések 319
6. A védjegyre vonatkozó kizárólagos jogok 320
7. A védjegyjogosult jogainak korlátozása 322
8. A védjegyhasználat 324
9. A védjegyoltalom időtartama, megújítás, az oltalom megszűnése 326
10. A védjegybitorlás 327
4. FEJEZET: KERESKEDELMI NEVEK 330
1. Jogforrások 330
2. Az oltalom tárgya 330
3. Az oltalom feltételei 332
4. Formai követelmények 337
5. Jogosultak 338
6. Jogosulatlan használat, bitorlás 339
3. FEJEZET: FORMATERVEZÉSI MINTÁK 340
1. Jogforrások 340
2. A mintaoltalom tárgya 341
3. Az oltalom feltételei 344
4. Formai előírások. Formatervezési mintaoltalmi eljárás 347
5. A mintaoltalmi jogosultság, a minta átruházása licenciaszerződések 352
6. Kizárólagos jogok 353
7. A formaterveién mintaoltalom korlátai 354
8. A formatervezési mintaoltalom időtartama, megújítása, az oltalom
megszűnése 355
9. A formaterveién mintaoltalom bitorlása 357
6. FEJEZET. A KNOW-HOW ÉS A KERESKEDELMI TITOK VÉDELME 359
1. Jogforrások 359
2. Az oltalom tárgya 359
3. Az oltalom feltételei 364
4. A know-how oltalom jogosultjai 366
5. Transzfer, a know-how licenciamegállapodások 368
6. Bitorlás 370
7. FEJEZET: FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA ÉS A BOREREDET-VÉDELEM 371
1. Jogforrások 371
2. Az oltalom tárgya 372
3. Az oltalom feltételei 376
4. Formai előírások, az oltalom engedélyezése 377
5. A jogosultság 38
6. A földrajzi árujelzők oltalmának időtartama 379
7. Bitorlás 380
8. A tokaji borvidék a Világörökség része, a Tokaji Aszú 382
Irodalomjegyzék 385

Témakörök