Tátrai hangulatok

Előszó

Olyan könyvet tart a kezében a kedves olvasó, amely valóban egy történelmi séta, mégpedig a Magas-Tátra múltjában. A hegyek nemigen változtak, ám az építmények, a közlekedés annál inkább. E könyv lapozgatása közben a hajdani épületek között lépkedhetünk, vagy éppen az akkori tátrai villamossal vagy a fogaskerekűvel kedvünkre utazhatunk. A szerző maga is turista, több tátrai és felvidéki útikalauz szerzője, aki rajongással szereti a Magas-Tátrát, a hegy földrajzát, turisztikai történetét, egyszóval mindent, ami ehhez a hegyhez, mint a világ legkisebb területű magashegységéhez köthető.
Már akkor megvolt minden ezeken a kis tátrai településeken, ami a gondűzéshez kellett, így a fürdők, szállodák, panziók, éttermek, korcsmák, sí- és szánkópályák, túralehetőségek. A szállodákban és a szanatóriumokban mesterszakácsok vezették a konyhát, a fürdő népe olykor zeneszó mellett vonult ki valamelyik forráshoz és járta a csárdást a fenyvesek alatt. Este aztán a lampionok fénye mellett a Rákóczi-induló hangjaira párosával masírozott be a társaság a fürdőbe.
Így tárul most elénk a Tátra, a régi, megkopott képeslapok világával, hogy megelevenedjen számunkra a múlt csodája, az ótátrafüredi kávéház, Kertész Tódor boltja, a fürdőházak, vagy éppen a Csorbai-tó sok szép emléke. Csakúgy, mint Európa fényűző üdülőhelyein, itt is megfordultak, túráztak, pihentek híres emberek. Ennek bizonyságára álljon itt az alábbi hirdetés egy korabeli fürdőkatalógusból: „Alsótátrafüredet keresi föl már hat év óta O cs. és kir. Fensége Frigyes királyi herczeg magas családjával, és kevés fürdőtelep dicsekedhetik azzal, hogy hat éven át egymás után 8-10 hétig nyolcz főherczegnőt és két főherczeget teljes udvartartással tisztelhetett állandó vendégei között."
Az albumban megelevenednek a régi turisztikai és alpinista felszerelések, menedékházak, melyekre szintén büszkék lehetünk, hisz' a hegyi sportokat illetőleg abban az időben Európában a legelsők közé tartoztunk. Kevésbé ismert az a korabeli útleírás, amely Genersich Keresztély ásványkutató 1807-ben megjelent művében maradt fent. Ebből tudjuk, hogy Laszky Jeromos késmárki várkapitány felesége, Laszky Beáta már 1565-ben „társaskirándulást" tett a Tátrában, így ettől az időponttól származtatjuk a tátrai turisztika kezdetét.
Ezekkel a gondolatokkal ajánlom minden természetet kedvelő, a Tátrát szerető ember kezébe ezt a könyvet, testének felfrissítésére, jó karban való tartására, lelkének és szellemének épülésére, valamint ezeknek felemelkedése végett.

Budapest, 2015. augusztus havában
Dr. Katona István Vissza